192960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lankacidin-termelés fokozására
5 192960 6 maximália hozamot. A táptalajban felhalmozódott lankacidineket a szokásos módon, hagyományos eljárásokkal választhatjuk el, többek között a tenyészetet vagy annak szűrletét vízzel nem elegyedő oldószerrel, például egy ketonnal - például acetonnal, 4-metil-2-pentanonnal észterrel - például etil-acetáttal, etil-propionáttal -, vagy valamely szénhidrogénnel - például hexánnal vagy benzollal - extraháljuk, előnyösen olyan oldószert használunk, amely semleges éB lipofil tulajdonságú. Az extraktumot vizes savoldattal és vizes lúgoldattal mossuk, majd bepárolva nyers lankacidint kapunk. A nyersterméket kívánt esetben szilikagélen, alumíniumon vagy hasonló adszorbensen oszlopkromatográfiás módszerrel tovább tisztíthatjuk, a fenti irodalmi utalásokban leírt eljárások szerint. A kapott lankacidineket az egyes összetevőkre is szétválaszthatjuk. A lankacidin 14-helyzetóben levő hidroxilcsoportol szelektíven észtercsoporttá alakíthatjuk úgy, hogy a tenyészethez, vagy előnyösen annak szűrletéhez az ecetsav valamely 1-4 szénatomos alkohollal, glikollal vagy glicerinnel alkotott észterét adjuk. Az észterekre példaként az etil-acetátot, monoacetint vagy triacetint említhetjük. A 14-helyzetben levő hidroxilcsoportot a táptalajban levő enzim észterezi, például a táptalajhoz etil-acetátot adva a megfelelő 14-acetil-észter-Bzármazék keletkezik. Az észterezést például úgy folytatjuk le, hogy a tenyészet szűrletéhez 1/4-2-szer annyi észtert adunk, mint a szűrlet, és a szűrletet addig keverjük, míg emulziót kapunk, rendszerint 1 perc - 1 óra hosszáig, 15-70 °C-on, előnyösen 20-40 °C-on, pH 4-9 értéken. A fenti módon kapott észterszármazékot ezt követően a már említett módszerrel választjuk el a reakcióelegyből. A találmány szerinti eljáráBBal előállított lankacidineket daganatellenes vagy baktériumellenes szerként, vagy sertés dizentéria kezelésére alkalmas antibiotikumként használhatjuk. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. 1 1. példa (1) 25 ml, 1 vegyesX oldékony keményítőt, 2 vegyesX nyers szójalisztet, 1 vegyes% kalcium-karbonátot és 0,1 vegyes% szójaolajat tartalmazó táptalajt 200 ml-ea lombikba mérünk és sterilezzük. A táptalajt egy kacs ferde agaron fenntartott Streptomyces rochei subsp volubilis (IFO-12 507) tenyészettel beoltjuk és 28 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel működő rázógépen 24 órán keresztül rázatjuk. A kapott tenyészetet a továbbiakban inokulumként használjuk. 25 ml, 10 vegyesX glicerint, 2 vegyes% Proflo-t (Treders Oil Mill Co., Amerikai Egyesült Államok), 0,5 vegyesX kukoricalekvárt, 1 vegyesX Polypepton-t (Daigo Nutritive Chemicals, Ltd., Japán), 0,1 vegyesX vas-szulfátot és 0,01 vegyesX szójaolajat tartalmazó táptalajhoz különböző, az 1. táblázatban felsorolt koncentrációban ß-ciklodextrint adunk. A táptalaj pH-ját 20 vegyesX-os vizes nétrium-hidroxid-oldattal 7-re állítjuk. Az előző lépés szerint elkészített táptalajokból 20-20 ml-t 200 ml-es lombikba mérünk és sterilezzük. A táptalajt 1 ml inokulummal beoltjuk, és 24 °C-on 96 órán keresztül 200 fordulat/perc sebességű rotációs rázóri rázatjuk. A táptalajon felhalmozódott lankacidinek mennyiségét ismert módon [J. Antibiotics, 24, 1 (1971)) kvantitatíven meghatározzuk. A lankacidinek mennyiségét az alábbi módon számítjuk ki a biológiai értékmérés adataiból: A fentebb leírt módon előállított lankacidint metil-izobutil-ketonnal extraháljuk. Az extraktumot vékony réteg-kromatográfiás módszerrel futtatjuk (Bpot film, Tokyo Kaséi Co., Japán), futtattóelegyként etil-acetét és etil-éter 1:3 arányú elegyet használunk. A Sarcina luteaval (PCI-1001) kapott gátlási gyűrű átmérőjét a standarddal (ismert raenynyiségű lankacidinnel) kapott gátlási zóna átmérőjével hasonlítjuk ÖBBze. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. (2) 1 1, 9 mmól/1 /»-ciklodextrin jelenlétében kapott tenyészetet centrifugálunk. A felülúszót 1 1 4-metil-2-pentanonnal extrahéljuk, vízzel mossuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A koncentrátumhoz 100 ml n-hexánt adva 3 g csapadékot kapunk. 2,5 g így kapott nyersterméket 25 ml kloroform-etil-acetét (1:1) elegyben oldunk, majd 75 g szilikagélen (0,05-0,2 mm; Merck és Co., Amerikai Egyesült Államok) adszorpciós kromatográfiás módszerrel tisztítunk. Az oszlopon 250 ml étert folyatunk át, majd az anyagot egymást követően 1 1 éter-etil-acetát (1:1) eleggyel, 1 1 etil-acetáttal és etil-acetát-aceton (1:1) eleggyel eluáljuk. Az így kapott eluátumok tartalmazzák az antibakteriális hatású frakciók többségét. A baktériumellenes hatással rendelkező frakciókat összegyűjtve és koncentrálva 1,4 g sárga port kapunk. A fenti nyersterméket 0,5 kg szilikagélen (HF254; Merck és Co., Amerikai Egyesült Államok) vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel a lankacidin-csoportot alkotó megfelelő egyes összetevőkre választjuk szét. A kromatogrammot etil-acetét-éter (1:3) futtatóeleggyel fejlesztjük ki, és etil-acetáttal extraháljuk. Vizes mosás után az extraktumot szárítjuk, koncentráljuk, majd átkristályosítjuk, ily módon 40 mg lankacidin C-t és 3,5 mg lankacidin A-t kapunk. A termékek olvadáspontja, fajlagos forgatóképessége (c=l,0; etanol), ultraibolya abszorpciója (227 nm-nél) és elemanalizise pon-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
