192953. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként morfolin-származékokat és acil-alanin-származékot tartalmazó szinergetikus gombaölő készítmények
11 192953 12 Aldimorf éa metalaxil, valamint keverékük hatása a Pythium ultimum növekedésére in vitro VI. táblázat Hatóanyag Koncentráció mg/liter Növekedés gátlás % A B Szinergetikus hatás Colby szerint % 1. Aldi-2500 100 0-morf 2. Aldi-5000 100 0-morf 3. Méta-50 90 0-laxil 4. 1+3 2500+50 100 48 48 5. 2+3 5000+50 100 70 70 A - a leoltást követő 6 nap múlva (közvetlen hatás) B - az átvitelt követő 4 nap múlva (fungisztatikus hatás) 7. példa Metalaxil rezisztens törzsek megjelenésének gyakorisága Plasmopara halstedii gombánál Napraforgó növényeket (Helianthus annuus L. cv VNIIMK 6540) a sziklevelek teljes kifejlődését követően megfertőztük a Plasmopara halstedii gomba zoospóráival, majd a fertőzést követő 12 óra múlva kezeltük a 8. példában ismertetett emulgeálható koncentra— tumból készült vizes emulzióval. A kezelés után a növényeket 10-12 órás nappali fényben, enyhe árnyékolással 18-23 °C-on tovább neveltük. A fertőzöttség mértékének alakulását a kezelést követő 12 nap múlva értékeltük. A fertőzési módszert részletesen ismerteti COHEN,Y. és SACKSTON,W.E.: Factors affecting infection of sunflower by P. halstedii. Canad. J. Botan. 51. 15-22 (1973). A koncentráció függvényében a fertőzöttség-gátlás a következőképpen alakult: Hatóanyagok Koncentráció Metalaxil Morfolin mg/liter származék1 5000 100 100 1000 100 85 500 100 65 100 99 0 1 - a vizsgálatokhoz használt tridemorf és aldimorf között nem lehetett szignifikénB különbséget kimutatni. A metalaxil 1000 mg/liter dózisban alkalmazva teljes védelmet mutatott ugyan, azonban hatásgörbe megállapításánál (illetve a terapeutikus index megállapítása során) találtunk egy fertőzött növényt, melyről a felülvizsgálat során bebizonyosodott, hogy metalaxil rezisztens törzzsel fertőzött. A kísérlet méretéből arra a feltételezésre jutottunk, hogy a metalaxil rezisztencia fellépésének gyakorisága 10-s-10-7% között várható. A pontosabb érték megállapítása végett az alábbiakban részletezett modellkísérletet végeztük. Megfertőztünk 400 db napraforgó növényt a fentiekben ismertetett módon, s a vizuálisan megfigyelhető levéltünetek megjelenését követően felül kezeltük a metalaxil 1000 mg/liter koncentrációjú oldatával. A kezelést négy nap múlva megismételtük. A növények jelentős része tünetmentessé vált, s az első kezelést követő hat nap múlva egészséges leveleket fejlesztett, illetve a kezelést követően kialakuló internodiumok hossza a kontroliéhoz hasonlóvá vált. Azokat a növényeket, amelyeket továbbra is betegségtüneteket mutattak, elkülönítettük, a kórokozót újra izoláltuk róluk, b felülvizsgáltuk metalaxil érzékenységüket, majd megsemmisítettük őket, lévén a Plasmopara halstedii rendkívül veszélyes kórokozója a napraforgónak. A raetalaxil-rezisztens törzsek előfordulási gyakoriságát a szokásos módon számoltuk ki, abból a feltevésből kiindulva, hogy az egy-egy növény inokulálásához felhasznált 50 ezer gombaspóra között a várható előfordulási gyakoriság alapján csak egy olyan található, amelyben a metalaxil rezisztenciáért felelős gént hordozó sejtmag előfordul. A modell méretét megnövelve, és a kezeléshez metalaxil+aldimorf 1:5 tömegarányé keverékét emulgeálható koncentrátumból készült 600 mg/liter koncentrációban alkalmazva 100%-os védőhatást tapasztaltunk. Előzőleg fertőzött és betegségtüneteket mutató növények felülkezelése esetén, 750 növényt véve, egyetlen olyan növényt sem találtunk, amelyen a betegség tünetek a kezelést követően ne enyhültek volna. Metalaxil+tridemorf 1:4 arányú keverékét 50 t%-os emulgeálható koncentrátumból készült 500 mg/1 koncentrációban és 2000 növényen alkalmazva, szintén nem találtunk rezisztensnek bizonyult törzseket. A kísérletek lehetséges méretei miatt (a napraforgó nagy termetű növény, a gomba pedig endobiotróf, szisztematikusan fertőző obiigát parazita, az értékeléshez több hét szükséges) egészen pontos értéket nem sikerült meghatározni, azonban döntő fontosságúnak tartjuk, hogy a metalaxil és az aldimorf, illetve tridemorf kombinált alkalmazása során a metalaxil rezisztens törzsek fellépésének gyakorisága a populáción belül legalább egy nagyságrenddel csökken. Az eredményeket a VII. táblázatban ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
