192937. lajstromszámú szabadalom • Kerámiabetét kazánok tűztere részére

7 192937 8 A találmány szerinti lángterelö kerámia­­betét optimális üzemi helyzetét a keletkező összes füstgázok 10-50 X-át áteresztő állás alkotja. A találmány szerinti kerámiabetét alkal­mazásának legfontosabb előnyei a követke­zők:- A találmány szerinti kerámiabetét szerkezeti kialakítása lehetővé teszi, hogy a kerámiabetét belseje és külső tere közötti nyomáskülönbségeket könnyen szabályozható­­an ki tudjuk egyenlíteni, javítjuk a konvek­tiv hőátadást és ezzel a kerámiabetét terel­­hetöségét, élettartamát jelentősen növelni tudjuk.- Amennyiben az égőtérben keletkező összes füstgázok 10-50 X-át vezetjük vissza, azaz recirkuláljuk, úgy pz égés hatásfokát a tüzelőberendezésben azáltal növeljük, hogy a kerámiabetétben kialakuló láng képét optimá­lisan kézbentarva tudjuk irányítani, a recir­­kuláltatott füstgázok szabályozott mennyisé­gével. A nyomás kiegyenlítésén kívül optimá­lis mennyiségű hőt juttatunk az égőhöz vissza és ezzel az égő működését is optimali­záljuk.- Az optimálisként említett 10-50 X füst­gázok recirkulációjával üzemeltetett tüzelőbe­rendezést elhagyó és a kéménybe távozó füstgázok optimálisan hűtött hőmérsékletűek, és optimális koromparamétereket biztosít­hatunk. A találmány szerinti kerámiabetét példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismer­tetjük részletesebben, megjegyezve, hogy a kiviteli példa csupán egy lehetséges változa­ta a találmány szerint javasolt azon kiviteli alakoknak, melyek a találmányunk oltalmi kö­rén belül értelmezendók.- A találmány szerinti kerámiabetét pél­dakénti kiviteli alakját rajz alapján ismer­tetjük részletesebben. Amint az ábrán látha­tó, a hótermeló berendezés 1 tűztere 2 ajtó­val nyitható. A 2 ajtó 1 tűztér felőli oldala 3 tűzálló falazattal rendelkezik. A 1 tűztér 4 hátsó fordulókamrával van kialakítva. A tü­zelőberendezésnek 9 mellső fordulókamrája is van. A 9 mellső fordulókamra és a 4 hátsó forduló kamra között vannak a 6 füstcsövek. A tüzelőberendezést a 5 kazán köpeny veszi körül. A 4 hátsó fordulókamrához támaszko­dik a 7 kerámialap, melynek feladata, hogy védje a 8 tűztér falát. A 7 kerámialap 19 ön­magában ismert bevonattal van ellátva, a ke­rámia védelme céljából. A 10 égő, amely szénhidrogén tüzelésére alkalmas, önmagában ismert gáz vagy folyadék, esetleg szilárd halmazállapotú tüzelőanyag égő, 11 fuvóka­­tartóval és 12 perdítő tárcsával rendelkezik, és mint említettük, önmagában ismert kialakí­tású. A 10 égő a tüztérbe nyúlik be, és 28 térközzel csatlakozik hozzá a 13 kerámiabe­tét. A rajzon szemléltetett 13 kerámiabetét azonos lehet a 3806/83-sz. OTH bejelentés szerinti kerámiabetéttel, amely 13a konver­gens szakaszokkal és 13b divergens szaka­szokkal rendelkezik. A 13 kerámiabetét emlí­tett 13a konvergens szakaszai és 13b diver­gens szakaszai a 10 égőből kiáramló szénhid­rogén tüzelőanyag részére ütköző zónákat Jelentenek, ami a tüzelőanyagnak az égötér­­ben való hosszabb tartózkodási idejét, azaz tökéletesebb égését biztosítja. A 13 kerámia­­betét helyett azonban a rajzon nem ábrázolt hengeres alakú kerámiabetétet is alkalmazha­tunk, a kerámiabetét alakjára nézve oltalmi igényünk nincs. A rajzon ábrázolt 13 kerá­miabetét a 10 égő felőli 15 belépőnyílása úgy van méretezve oly módon is kialakítható, hogy annak átmérője fegalább kétszer na­gyobb, mint a 10 égő 12 perdítótárcsájának átmérője. Az ábrán ábrázolt 13 kerámiabetét 21 átmérője közel olyan méretű mint a 10 égő átmérője míg a 13 kerámiabetét 23 maximális külső átmérője az egymást kővető bővülő majd szűkülő zónákban azonos méretű. A 13 kerámiabetét önmagában ismert oxidációt elő­segítő és/vagy a sugárzóképességet fokozó ismert bevonattal van ellátva, mind a belső részen mind a külső részen,-minek következ­tében a 13 kerámiabetét falvastagságát a 23 maximális külső méret és a 22 maximális belső méret közötti távolság adja meg. A 13 kerá­miabetét 14 kilépónyilása azonos méretű mint azon 21 átmérő amely a 10 égő közelében a szűkülő és a bővülő szakaszok közötti leg­kisebb átmérőt jelenti. A 13 kerámiabetét külső felülete és a 1 tűztér 8 fala közötti 18 tér alkotja azon füstgáz huzamot, amelyen át a 13 kerámiabetét 14 kilépónyílásán kiáramló füstgázok egy része visszaáramlik a 13 kerá­miabetét 15 belépő nyílása és a 10 égő kö­zötti 28 térközön át a 13 kerámiabetétbe. A füstgázok vissza nem áramló része közvetle­nül a 25 kémény nyílás irányába áramlik. A találmány szerinti kerámiabetét újdon­sága abban van, hogy a 13 kerámiabetét 15 belépő nyílása, és a 2 ajtó belső 3 tűzálló falazata közötti 27 térben, egy célszerűen lap alakú 26 kerámiaelem van a vízszintes tengely mentén áliithatóan elhelyezve, amely­nek feladata, hogy a 18 tér és a 13 kerámia­­betét belső tere közötti rés nagyságát ezáltal állítani azaz szabályozni lehessen. A 26 kerá­miaelem rést alkotó laza illesztéssel helyezke­dik el aítűztér 8 fala és a 10 égő között, és ezzel 13 kerámiabetét 14 kilépőnyílásától visszaáramló füstgázoknak az a része, amely nem áramlik be a 13 kerámiabetét belsejébe, közvetlenül a 9 mellső fordulókamrába jut. A kerámiabetét anyaga önmagában ismert, pl. a 3806/83. OTH. sz. bejelentés szerinti anyaggal azonos anyagból készülhet. Példaként említjük, hogy előnyösen alumíni­­umoxid , cirkoniumoxld, magnéziumoxid, szili­­cium-dioxid, titándioxid anyagokból, ill. ezek­nek önmagában Ismert keverékeiből állíthat­juk elő. A 13 kerámiabetét bevonatait ugyan­csak pédául a 3806/83-sz. OTH bejelentés szerinti anyagokkal látjuk el. Példaként em­lítjük, hogy alumínium, cérium, kobalt, molib-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom