192928. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű, nagyáramú, kisinduktivitású gyors kapcsoloelem

5 192928 8 todik ellenállás másik végpontja pedig a kapcsolandó táppont feszültségének n-ed ré­szét fogadni képes kialakítású, ahol 0<n<l. A kapcsolási elrendezés egy további előnyös kiviteli változatánál, konkrét fo­gyasztó, egy ún. excimer lézercső alkalmazá­sa mellett a vezérelhető szikraköz és a táp­pont közé sorbakapcsolt dióda és első induk­tivitás van beiktatva oly módon, hogy a táp­pontra a dióda anódja van rákötve. A tirát­­ron anódjára ötödik és hatodik ellenállás egyik végpontja csatlakozik, míg az ötödik ellenállás másik végpontja földelve van, a hatodik ellenállás másik végpontja pedig a táppontra van rákapcsolva. A szikraköz első elektródájára negyedik kondenzátor egyik fegyverzete kapcsolódik, miközben ennek má­sik fegyverzete preionizációs szikraközön és lézercsövön át földelve van. A preionizációs szikraköz és a lézercső közös pontja és a lé­zercső földelt pontja közé ötödik kondenzá­tor és második induktivitás párhuzamos kap­csolása csatlakozik. A preionizációs szikraköz harmadik induktivitással van áthidalva. A találmány szerinti kapcsolóelem leg­főbb előnyei a következőek:- a kapcsolható feszültség az alkalmazott ti­­rátron maximális feszültségének háromszo­rosa lehet, vagyis egy 25 kV-os tirátron esetén 75 kV,- a kapcsolóelem induktivitása csak kicsivel nagyobb, mint a benne felhasznált tirátro­­né - 25 kV-os tirátron beépítése esetén kb. egy 40 kV-os tirátron induktivitásának felel meg az alkalmazott szikraköztöl füg­gően,- a tirtátronra esc feszültség a biztonságos működés tartományába állítható be, igy csökken a vezérlőjel nélküli kapcsolás va­­lószinűsége,- a bekapcsolás időtartamát, a feszültségfel­futást és a kikapcsolást főként a tirátron szabja meg, a szikraköz nem tud leragadni,- a szikraköz elektródáira a teljes kapcso­landó feszültségnél kisebb feszültség esik, melyet az statikusan, átütés nélkül tartani képes, így működése biztonságossá válik, az elektródatávolságra széles határok kö­zött érzéketlen, működés közben utánállítá­­sa nem szükséges,- a kapcsolóelem nem igényel több vezérlő, illetve fűtőáramkört a hagyományos tirát­­ronos kapcsolásnál,- a kapcsolóelem gazdaságos, miután kisebb feszültségű tirátron előállítása egyszerűbb, olcsóbb, mint egy igen nagy feszültségű tirátroné, a szikraköz előállítása pedig technikailag rendkívül egyszerű. A találmányt az alábbiakban rajzok se­gítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti kapcsolóele­met megvalósító kapcsolási elren­dezés egyik kiviteli alakja, a 2. ábrán a találmány szerinti kapcsolóele­met megvalósító kapcsolási elren­dezés másik kiviteli alakja, a 3. ábrán pedig egy konkrét fogyasztót; ún. excimer lézercsövet tartalmazó áramkörben alkalmazott, találmány szerinti kapcsolóelem látható. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrende­zésben egy földelt K katódú, gáztöltésű T ti­­rátronnak az R rácselektródé ja vezérlő fe­szültségimpulzus fogadására alkalmasan van kiképezve. A T tirátron A anódja és egy földpotenciálra kapcsolandó U táppont közé vezérelhető SZ szikraköz van bekötve oly módon, hogy az SZ szikraköz első El elekt­ródája az U táppontra, második E2 elektró­dája pedig a T tirátron A anódjára van kap­csolva. A vezérelhető SZ szikraköz első ve­zérlő VI elektródája és első El elektródája közé első Cl kondenzátor van bekötve. A ve­zérelhető SZ szikraköz első vezérlő VI elekt­ródája és a T tirátron A anódja közé harma­dik R3 ellenállás van beiktatva. A T tirtáron A anódja és K katódja közé második C2 kon­denzátor kapcsolódik. Az első Cl kondenzá­torral első RÍ ellenállás, a második C2 kon­denzátorral második R2 ellenállás van párhu­zamosan kapcsolva. A 2. ábrán szemléltetett kapcsolási el­rendezés esetében a vezérelhető SZ szikra­köz második vezérlő V2 elektródával is el van látva. A második vezérlő V2 elektróda és az U táppont közé negyedik R4 ellenállás van beiktatva. A második vezérlő V2 elektró­da harmadik C3 kondenzátoron kérészül csatlakozik a T tirátron A anódjára, amely A anódra ötödik és hatodik R5, R6 ellenállás egyik végpontja kapcsolódik. Az ötödik R5 ellenállás másik végpontja földelve van, a hatodik R6 ellenállás másik végpontja pedig a kapcsolandó U tappont feszültségének az n-ed részét fogadni képes kialakítású, ahol 0<n<l. A 3. ábrán bemutatott konkrét kiviteli vázlatnál a vezérelhető SZ szikraköz és az U táppont közé sorbakapcsolt D dióda és első L1 induktivitás van beiktatva oly módon, hogy az U táppontra a D dióda anódja van rákötve. A T tirátron A anódjára ötödik és hatodik R5, R6 ellenállás egyik végpontja csatlakozik, míg az ötödik R5 ellenállás másik végpontja földelve van, a hatodik R6 ellenál­lás másik végpontja pedig az U táppontra van rákapcsolva. Az SZ szikraköz első El elektródájára negyedik C4 kondenzátor egyik fegyverzete kapcsolódik, miközben ennek má­sik fegyverzete P preionizációs szikraközön és LCS lézercsövön át földelve van. A P pre­ionizációs szikraköz és az LCS lézercső közös pontja és az LCS lézercső földelt pontja közé ötödik C5 kondenzátor és második L2 induk­tivitás párhuzamos kapcsolása csatlakozik. A P preionizációs szikraköz harmadik L3 in­duktivitással van áthidalva. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zés működése a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom