192913. lajstromszámú szabadalom • Szervasmarha-telep ridegen tartott szarvasmarhák számára

3 192913 A találmány ridegen tartott szarvasmar­hák részére létesítendő szarvasmarha-telepre vonatkozik. Ismeretes, hogy egyes szarvasmarha fajták - így a holsteinfrizi, valamint a hols­­leinfriz vérBégü fajta - részére nincs szük­ség zárt istállók létesitésére, hanem azok ri­degen, vagyis a külső klíma körülményei kö­zött tarthatók. Ily módon az ilyenek részére létesítendő szarvasmarha telepen elégséges kiszolgáló úttal ób etetőasztallal ellátott, fe­dett, de legalább egyik oldalán nyitott, vagy túlnyomórészben nyitott pihenőtérségekről, az erjesztett takarmányt tároló silókról, ita­­tóról és emellett természetesen az almozáshoz szükséges szalmát tartalmazó kazlak elhelye­zéséről kell gondoskodni. Az ezen kívül szükséges külön ellető­­térséget, növendék-marhatérséget stb. a pi­henőtérségen belül lehet kialakítani. Mindezeknek a fent felsorolt létesítmé­nyeknek a legjobb, gazdaságos megoldását mindeddig nem sikerült megoldani. Így a 2 315 848 sz. francia szabadalmi leírás pihenőtérként olyan könnyűszerkezetes épületet ajánl, amelynek egyik oldalát a szá­las takarmány tárolóegység képezi. Ez tűzvé­delmi szempontból erősen kifogásolható és feleslegesnek is tűnik, mert a szálastakar­mány tárolását a hagyományosan alkalmazott kazlak olcsón és jól megoldják. Ezzel szem­ben ez az elrendezés nem oldja meg a szá­lastakarmánynál legalább háromszor akkora tömegű erjesztett takarmány elhelyezését, amiről nyilván külön kell gondoskodni. A 2 467 844 sz. francia leírás szerinti megoldás is csak határoló felületként alkal­mazza a takarmánytároló térséget, a fedett pihenőtér kialakítása e talámány szerint is meglehetősen költséges. A jelen találmány célja a ridegen tart­ható szarvasmarhák részére olyan szarvas­marha-telep kialakítása, amely e hátrányoktól mentes és lényegesen gazdaságosabban léte­síthető. További célja az elrendezésen belül az itatóvíz megfelelő temperálása, mivel az a téli hidegben hajlamos a befagyásra. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy ez legcélszerűbben azáltal érhető el, ha a pihenótérséget párhuzamos oldalfalú silókhoz csatlakoztatva alakítjuk ki. Ennek megfelelően a találmány szerinti Bzarvasmarha-telep lényege, hogy takarmányt tároló silója önmagában ismert, két párhuza­mos oldalfal által határolt, flexibilis fedőlap­pal, előnyösen műanyaglappal, fóliával, stb. letakart létesítmény, pihenőtérsége pedig a siló oldalfalához csatlakoztatott, felül ugyan­csak flexibilis fedőlappal, előnyösen mű­anyaglappal, fóliával stb. borított sátorszer­­kozet. Az ilyen pihenőtérségben a kiszolgáló út célszerűen a takarmánysiló oldalfala, etető­asztala a kiszolgáló út mentén van elhelyez­ve, sátorszerkezetének kötélzete a siló oldal­falához van erősítve és párhuzamos kötelei emelkedést követően oszlopokkal vannak alá­támasztva, majd ezután kővetkező lejtés után a talajba vannak horgonyozva, mimellett fe­dőlapja egyik széle a siló oldalfalától mintegy 0,40-1,00 m-re, másik széle mintegy 2,0 m magas szabad oldalfelület metszésvonalában van. Az ivóvíz temperálását a hideg klímájú helyeken a találmány úgy oldja meg, hogy a telepen az ivóvíznek az Hatóhoz való vezeté­sére műanyag csővezeték van az állatok alma alatt lefektetve. A teljes telepnek magától értetődően több silója és több pihenőhelye lehet, amely esetben a találmány szerint a silók és a pi­henőhelyek előnyösen úgy vannak tájolva, hogy az uralkodó szélirány ellen a pihenő­­térségeknek a silók, illetve a telepen elhe­lyezett kazlak nyújtsanak védelmet. Az így kialakított pihenőtérség a fedőla­pon kívül a helyi kívánalmaknak megfelelően el lehet látva pl. a homlokoldalakon vagy ezenkívül is a siló oldalfalával szemközti ol­dalán a szükséghez képest felhelyezhető kie­gészítő fedőlapokkal, amelyek adott esetben a pihenőtérség huzatmentességét segítheik elő. A következőkben találmányunkat a telep egy példaképpeni kiviteli alakján a mellékelt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti szarvas­marha-telep egy példaképpeni kiviteli alakjá­nak elrendezési vázlata, a 2. ábra a telep pihenő-térségének ke­resztmetszete, a 3. ábra pedig a pihenő-térségnek fe­dőlappal -észben lefedett felülnézete. Az 1. ábrán bemutatott elrendezésben az 1 silók úgy vannak elhelyezve, hogy általá­nosságban védelmet nyújtanak az uralkodó szélirányban a 2 pihenőtérBegek részére. A 2 pihenőtérségekhez csatlakoznak a 3 kifutó­­térségek. Az egyik 2 pihenőtérségben van elkülönítve a 10 ellető térség, amit itt még külön a mellette elhelyezett 11 szalmakazal is védelmez. Az egyes 1 silókat, 2 pihenőtérsé­geket, 3 kifutótérségeket a széleken nem áb­rázolt utakon kívül a középen kialakított 4 út is összeköti. Ennek a 4 útnak a végében van az 5 elöváróval ellátott 6 fejőház elhe­lyezve, míg mint különálló létesítményt talál­juk a telepen a 7 szociális épületet a híd­mérleggel, valamint a 8 trágyatelepet. A 9 itatok pl. a 3 kifutótérségben lehetnek elhe­lyezve. A 2. és 3. ábrán a pihenőtérség talál­mány szerinti kialakításának példáját láthat­juk. Az 1 silót ez esetben a 13 támasztóáll­­ványokkal megtámasztott kétoldali, párhuza­mos 12 bstonpallók határolják; a 13 támasztó­állványokra fent a belső oldalukon a 14 fa­gerenda van erősítve. Ehhez a 14 fagerendá­­hoz van beakasztva a sátorszerkezet 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom