192900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés fázisérzékeny egyeniranyítók alapérték hibájának csökkentésére
11 132900 elektronikus kapcsoló ideális lenne - a jel zérus volna, a 48 első tároló kondenzátor a 44 negyedik ellenálláson és a zárt 54 harmadik elektronikus kapcsolón keresztül zérus feszültségre állna be. Mivel a 34 első elektronikus kapcsoló, valamint a 40 második erősítő nem hibamentes, a 48 első tároló kondenzátor ezek eredő hibajelének átlagértékére töltődik fel, amely az 50 negyedik erősítő kimenetéről az 52 ötödik visszacsatoló ellenálláson keresztül a 40 második erősítő fázisfordító bemenetére van visszavezetve és hatása olyan, hogy a 40 második erősítő kimenetén megjelenő hibajelet csökkenti. Az áramkörben lévő 46 első stabilizáló ellenállás (és hasonlóképpen a 47 második stabilizáló ellenállás) szerepe a vázolt működést tekintve nem lényeges, a visszacsatoló hurkok stabilizálása a feladat mindössze. A 40 második erősítő és a 41 harmadik erősítő tehát félperiódusokban mér, félperiódusokban pedig hibejelet képez, amelyet az 50 negyedik erősítő és az 51 ötödik erősítő folyamatosan nulláz. A 4. ábrán látható kapcsolási elrendezés lehetővé teszi a 172.833 lajstromszámú HU szabadalmi leírásában ismertetett kapcsolóhibák csökkentését is, csupán a 40 második erősítő és a 41 harmadik erősítő kimenő jelét kell egy-egy ellenálláson keresztül visszavezetni a 30 első erősítő pozitív bemenőpontjára, amelyet ilyenkor természetesen szintén egy ellenálláson keresztül kell lekötni a földre. A visszacsatolás mértékét, azaz a kapcsolóhibák csökkentésének nagyságát a 40 második erősítő és a 41 harmadik erősítő kimenő pontjai, valamint a 30 első erősítő pozitív bemenópontja által képezett feszültségosztás határozza meg, amennyiben egyidejűleg a 31 első ellenállás és a 32 első viszszacsatoló ellenállás viszonyát is megfelelően nagyra választjuk. A találmány szerinti eljárás és elrendezés előnyeit a következőkben lehet összefoglalni: az eljárással a szokásos elektronikus kapcsolókkal végzett fázisérzékeny egyenirónyításnál a kapcsolók tökéletlenségéből (szivárgási áram, szórt kapacitások), a kapcsolókat követő erősítők alapérték (offset) hibájából és annak hófokfüggéséból adódó kimeneti eredő hibajel - amely bemenőjel nélkül mérhető, nagymértékben csökkenthető, jelentősen javul a fokozat pontossága, növelhető a fázisérzékeny egyenirányítást követő feszültség erősítés, azaz megnövekszik a fázisérzékeny egyenirányító dinamikus tartománya. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás fázisérzékeny egyenirányítók alapérték hibájának csökkentésére, melynek során a mérendő periódikus jelet fázisérzékenyen egyenirányitjuk, majd az egyenirányitás során kapott jeleket összegezzük, azzal jellemezve, hogy az egyenirányítóit jeleknél félperiódusonként az egyenirányitási szünetben nullszint értéket mérünk, amelyet az egyenirányitott jelből levonunk és ezután az egyenirányitott jel értékével - értelemszerűen - összegezzük. 2. Elrendezés fázisérzékeny egyenirányítók alapérték hibájának csökkentésére, előnyösen az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, melynek kapcsolókkal ellátott erősítői vannak, azzal jellemezve, hogy az elrendezésnek visszacsatolt erősítője (20), elektronikus kapcsoló egysége (21), erősítő egysége (22), nullszintmérő egysége (23), hibajelképző egysége (24) és összegező erősítője (25) van, az elektronikus kapcsoló egység (21) bemenetel erősítő vezetéken (s) át visszacsatolt erősítő (20) kimenetére, első kapcsoló vezetéken (b) és második kapcsoló vezetéken (d) keresztül a nullszintmérő egység (23) bemeneteire, kimenetei pedig első fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetéken (f) és második fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetéken (g) keresztül a hibajel képző egység (24) kimeneteire, valamint az erősítő egység (22) bemeneteire vannak csatlakoztatva, a nullBzintmérő egység (23) további bemenetel első jelvezetéken (h) és második jelvezetéken (k) keresztül az erősítő egység (22) kimeneteire, valamint az összegező erősítő (25) bemeneteire, kimenetei pedig első hibaszint vezetéken (m) és második hibaszint vezetéken (n) keresztül a hibajelképző egység (24) bemeneteire vannak kötve, az elrendezés bemenetét a visszacsatolt erősítő (20) bemenő vezetékre (e) csatlakozó bemeneté, kimenetét pedig az összegező erősítő (25) kimenő vezetékre (j) kötött kimenete képezi. (3. ábra) 3. A 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a visszacsatolt erősítőnek (20) első erősítője (30), első ellenállasa (31), első visszacsatoló ellenállása (32) és elBŐ kimenő ellenállása (33) van, az első erősítő (30) kiemente az első kimenő ellenállásra, valamint az első visszacsatoló ellenálláson (32) keresztül az első ellenállásra (31), valamint saját bemenetére, további bemenele pedig földpotenciálra van kötve, a visszacsatolt erősítő (20) bemenetét a bemenő vezetékre (e) csatlakozó első ellenállás (31), kimenetét pedig az erősítő vezetékre (s) csatlakozó első kimenő ellenállás (31) képezi. (4. ábra) 4. A 2. vagy a 3. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy elektronikus kapcsoló egységnek (21) első elektronikus kapcsolója (34) és második elektronikus kapcsolója (35) van, az első elektronikus kapcsoló (34) bemenele az erősíti vezetéken (a) keresztül a második elektronikus kapcsoló (35) bemenetére, kapcsoló bemenete az első kapcsoló vezetékre (b), kimenete pedig az elBÖ fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetékre (f) van csatlakoztatva, a második 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 I
