192887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakító erő csökkentésére munkadarabok, főleg lemezek alakításakor
3 19288 ! A találmány alakító eró csökkentésére szolgáló eljárás munkadarabok, főleg lemezek alakításakor, melynek foganatosítása oIcbó berendezéssel történhet és üzemeltetés során alacsony kóltségszintet eredményez. A lemezek alakításához szükséges erő csökkentésére az irodalomból és a gyakorlatból számos megoldás ismeretes. Az első csoportba azok a megoldások sorolhatók, melyeket hengereB testek mélyhúzásánál alkalmaznak. A megmunkálási művelet során vagy a mélyhúzó szerszám és a ráncfogó forog ellentétes irányban mint ahogy ezt az 501 812 lajstromszámú szovjet Bzerzói tanúsítvány mutatja, vagy úgy a tüske mint a kitoló csavar menettel csatlakozik a leszorítólemezhez, illetve a matricához és végez ellentétes irányban forgó mozgást az 556 871 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsítvány megoldása szerint. E módszerrel tangenciális irányú alakváltozást hoznak létre a mélyhúzott test hengeres anyagrészeiben az alakitóerő csökkentésére. A második csoportba tartoznak azok a megoldások, ahol a megmunkálás során lengő körmozgást alkalmaznak, azaz a megmunkáló szerszám tengelye és főmozgás iránya szöget zár be. A szerszám ezáltal kúpfelülelet súrol, miközben saját tengelye körül forgómozgást végez és a főmozgás irányába elmozdul. Ilyen megoldás ismerhető meg az 512837. az 512 838 és az 525 810 lajstromszámú szovjet Bzerzői tanúsítványokból. Fenti megoldások közős hátránya, hogy csak hengeres testek mélyhúzásánál alkalmazható és a kismérvű erócsőkkenés alapvetően nem változtatja meg a megmunkálási viszonyokat. Az említett tanúsítványok Bzerzói a megmunkálást dinamikai és rezgéstani elvek alapján nem analizálják. A harmadik csoportba tartoznak azon eljárások, melyek a rezgési energia segítségével végzik az alakítást. A munkadarab vagy a szerszám rezgetését a nagy frekvenciatartományban végzik, mely az alakító eró szükségletet nagyobb mértékben csökkenti le. Az ismert megoldások cső, vagy huzalgyártás során két rezgetési irányt alkalmaznak. Az egyik módszer: amikor a rezgetés iránya a megmunkálás irányával azonos. Az 1 379 234 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból vibrációs alakítási módszer ismerhető meg, melynél a rezgésbehozott anyagot (az ismertetés alapján csövet) legalább egy pár szerszámmal érintkeztetve egyidejűleg húzzák éB a szerszámot a húzási folyamat közben rezgetik. A két rezgés között a fázisszög olyan, hogy amíg az anyagot a szerszámok vagy szerszámpórok egyikéhez képest húzzuk, a másik szerszám vagy szerszámpár az anyaghoz képest a húzás irányába mozog. A rezgések amplitúdója és a húzási sebesség között matematikai összefüggést állítanak fel a szerzők, és itt az amplitúdó a nevezőben szerepel. Az össj-.efüggésból adódó értéknek nagyobbnak kell lenni egy adott konstans számnál. Ebből következik, hogy az érték annál nagyobb - azaz az alakítás annál jobb - minél kisebb az amplitúdó, vagyis minél nagyobb a frekvencia. Az 1 418 650 lajstromszámú angol szabadalmi leírás eljárást és berendezést ismertet rezgési energia segítségével végzett esőhúzáshoz. Az eljárás szerint a csöveL húzzák és egyidejűleg tengelyirányban rezegtetik, a rezgés sebességaraplitudójának és a csőhúzés sebességeinek arányát előre meghatározott értéken tartják 1,6 és 11,0 közötti tartományban. A rezgést nagyfrekvenciás rezgéskeltővel hozzák létre. Minél nagyobb frekvenciával rezegtetnek, annál nagyobb lehet a húzási sebesség. A másik módszer: amikor a rezgetés iránya a főmozgás irányára merőleges. Az 537 725 lajBtroraszámú szovjet szerzői tanúsítványból közvetett módon fémgyártmányok húzási módszere ismerhető meg a szil radiális irányú ultrahangos rezgetéséve). A találmányi leírás ugyan húzógyűrű kúpszögének megválasztását, ismerteti, de egyértelmű, hogy ultrahangos rezgetőt alkalmaz. Az 1 434 533 lajstromszámú angol szabadalmi leírás olyan hengeres munkadarab megmunkálására szolgáló eljárást ismertet, ahol a munkadarab és a gyűrű alkotta rendszerben vibrációt alkalmaznak úgy, hogy a rezorans rugalmas alakváltozás feltétele létrejöjjön. A gyűrű és a munkadarab közös felületén sugárirányú rezgés jön létre, mely a közös felületen olyan sugárirányú feszültségeket kelt, melyek csökkentik az alakítási munkát és tehermentesítik a hajtóművet. A rendszer rezgési periódusának egy részében a munkadarab mozgása a gyűrű mozgEÍséval ellentétes irányú. Adott berendezésnél meghatározható, adott képlet alapján egy minimális rezgési sebesség, mely minimális keresztmetszet csökkenést eredményez. Ez alatt a feltétel nem teljesül. Mivel a frekvencia szorzóként szerepel, egyértelmű, hogy a nagy frekvencia jobb alakítási paramétereket eredményez. A 3 910 085 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból olyan vibrátor kialakítások ismerhetők meg, melyek anyagok vibrációs alakítására szolgálnak. A leírás diagramokban adja meg a különböző kialaki Lású vibrátorok rezgéstani viselkedését. A külső és belső perem közti rezgésátvitel annál jobb, minél kisebb amplitudóértéken jón létre a rezonancia, azaz minél nagyobb frekvenciát alkalmaznak. Az eddig ismert eljárások mindegyikénél nagy frekvenciát elsősorban ultrahang frekvenciát alkalmaznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
