192878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Di-n-propil-amin előállítására

4 192873 5 va 0,4-0,8 1/1 x óra térsebességgel hidrogé­nezzük. A leírásban és az igénypontsorozatban a „cikloalkán-diol” és „dihidroxi-benzol” meg­jelöléseken a megfelelő oxo-tautomereket (di- 5 ketonokat) is értjük. A dihidroxi-benzol éte­rei közül különösen előnyösek a metil-éterek, így a metoxi-fenolok. Adalékanyagként külö­nösen előnyösen alkalmazhatunk hidrokinont, p-metoxi-fenolt, vagy 1,2-, 1,3- vagy 1,4-cik- 20 lohexán-diolt. Az adalékanyag koncentrációja előnyösen 100-500 mg/kg lehet. A propiono-nitrilt a találmány szerint a következőképpen hidrogénezzük: A propiono-nitril hígítására semleges (azaz a reakció szempontjából közömbös) ol­dószerként előnyösen ciklohexónt, n-hexánt vagy fötömegében e vegyületeket tartalmazó szénhidrogén oldószert használunk. A propi­­ono-nítrilt rendszerint 1:2—1:5 tömegarányban 20 hígítjuk a felhasznált oldószerrel. Amennyi­ben akril-nitril hidrogénezéséből származó propiono-nitrilből indulunk ki, úgy is eljár­hatunk, hogy az oldószert az akril-nitrilhez keverjük, és az akril-nitril hidrogénezéséből 25 származó propiono-nitrillel együtt vezetjük be a reaktorba. Katalizátorként előnyösen alumínium-oxid vagy alumínium-szilikát hor­dozóra felvitt, 5-50 tömeg%, célszerűen 8-20 tömeg% nikkelt tartalmazó katalizátort 30 használunk. A hidrogénezéshez tiszta hidro­géngázt vagy közömbös gázzal, például nit­rogénnel vagy argonnal kevert, célszerűen legalább 50 térfogat% hidrogént tartalmazó gázelegyet alkalmazhatunk. A hidrogénezés- 35 hez az ismert módszerekkel egyezően az ak­ril-nitril telítő hidrogénezésénél felhasznált gázelegyet is hasznosíthatjuk. A propiono-nitril, az oldószer és az ada­lékanyag elegyét, valamint a hidrogénező 40 gázt a korábbiakban ismertetett műveleti kö­rülmények között keresztülvezetjük a katali­zátor-ágyon. A reaktorból távozó anyagára­mot lehűtjük, és elválasztjuk a folyadékot a gáztól. A gázt ezután lefúvatjuk, vagy rész­ben vagy egészben visszavezetjük a reakció­ba, a folyadékot pedig desztillációval kompo­nenseire választjuk szét. A mono-propil­­-amint további reakcióra visszavezetjük a reaktorba, az elkülöníteti oldószert pedig a propiono-nitril (vagy ha akril-nitril telítésé­ből származó propiono-nitrilt használtunk fel, az akril-nitril) hígítására használjuk fel. A találmány szerinti eljárással a di-n­­-propil-amint az elméleti értékhez viszonyít­va 97-98%-os hozammal, és ugyanilyen sze­lektivitással kapjuk. A képződő tri-n-propil­­-amin mennyisége 1,5% alá csökkenthető. A katalizátor élettartama jelentősen megnő; ese­tenként a 2500 órát is meghaladja. A találmány szerinti eljárással - az is­mert módszerekhez viszonyítva - a következő főbb előnyök érhetők el: a di-n-propil-amint kitűnő (97-98%-os) szelektivitással kapjuk; csökken a melléktermékek mennyisége, ezzel csökkennek a tisztítási költségek; a térsebesség az eddig alkalmazott 0,4-0,5 1/1 x óra értékről 0,4-0,8 1/1 x óra értékre növelhető;- a katalizátor élettartama a kíméletesebb reakciókörülmények miatt a rendszerinti 1000-1500 óráról 2500 órára vagy ennél nagyobb értékre növelhető. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Propiono-nitrilt 82 tömeg%-ban n-hexán­­ból álló szénhidrogén párlattal 1:2 tömeg arányban hígítottunk, hozzáadtunk 250 mg/kg p-meloxi-fenolt, ezután 2,4 Nm3 gáz/kg propiono-nitril arányban 75 térfogat% hidrogént tartalmazó ainmónia-szintézisgázzal kevertük össze, és a reakcióelegyet 4 MPa nyomáson, 140 °C hőmérsékleten 0,7 1/1 x óra térsebességgel keresztülvezettük egy 15 tömeg% nikkelt tartalmazó, alumínium-oxid hordozóé katalizátorra] töltött reaktoron. A propiono-nitril hidrogénezése teljes konver­zióval zajlott le. A reakció során mono-n­­-propil-amin nem képződött; a termék 98 tömeg% di-n-propil-amin mellett csupán 1,4 tőmeg% tri-n-propil-amint tartalmazott. A tarlamkisérlet során 2600 órás katalizátor élettartamot mértünk. Megismételtük a fenti eljárást azzal a kü­lönbséggel, hogy nem adagoltunk a propiono­­-nitrilhez p-metoxi-fenolt. A termék tri-n­­-propil-amin tartalma 8 tömeg%, di-n-propil­­-amin tartalma pedig 91 tömeg% volt. 2. példa Propiono-nitrilt 90 tömeg% ciklohexánt 45 tartalmazó szénhidrogén párlattal hígítottunk 1:3 tömegarányban, hozzáadtunk 350 mg/kg koncentrációban hidrokinon és 1,4-ciklo­­hexán-diol 1:1 arányú keverékét, és összeke­vertük 2,6 Nm3 gáz/kg propiono-nitril 50 arányban 65 térfogat% hidrogént és 35 térfo­­gat% nitrogént tartalmazó gázeleggyel, amit akril-nitril telítő hidrogénezésekor a szepa­rátorból különítettünk eh A reakcióelegyet 4 MPa nyomáson, 130 °C hőmérsékleten, 0,55 55 1/1 x óra térsebességgel egy 10 tömeg% nik­kelt tartalmazó alumínium-oxid hordozóé ka­talizátorral töltött reaktoron vezettük ke­resztül. A propiono-nitril hidrogénezése tel­jes konverzióval zajlott le. A mono-n-propil- 50 -amin képződést rec.irkulációval szorítottuk vissza, de a tri-n-propil-amin recirkulációjá­­ra nem volt szükség. A termék 97,8 tömeg% di-n-propil-amint és 1,8 tömeg% tri-n-propil­­-amint tartalmazott. A tarlamkisérlet során 65 2500 órás katalizátor élettartamot mértünk. 15 1, példa 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom