192867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és öntőszerszám mozaikelemekből álló üvegösszeállítások készítésére
3 192867 4 A találmány tárgya eljárás mozaikelemekból álló üvegösszeállítások készítésére, valamint öntószerszám az eljárás megvalósítására. Ismeretes, hogy a mozaikelemekböl álló üvegöaszeállításokat, mint például a templomok díszes üvegablakait vagy más üvegből készült mozaikképeket hagyományos úgynevezett ólombetétes üvegtáblaként alakították ki, ahol az egyes mozaikelemeket ólomból kiöntött, H-profilú keretbe foglalták illetve ezek segítségével egyesítették. Az ólombetét készítésére egy speciális gép szolgál, amely hosszú csíkban készíti az ólombetétet, amelyet azután feldarabolva a mintának megfelelően hajlítanak és a szükséges helyeken ószszeforraaztanak. Ez az eljárás igen nagy kézi munkaráfordítást igényel, mivel a hajlítások miatti anyaggyűrődéseket simára kell csiszolni, nem beszélve a sok forrasztási műveletről. tg y az ilyen üvegösszeállítások elkészítése rendkívül idő- és munkaigényes. Az ólombetét további hátránya, hogy az anyag viszonylag lágy volta miatt a rezgések, sőt magának az üvegszerkezetnek az önsúlya is folyamatos deformációt okoznak az ólomvázhan és a mozaikeleraek így kilazulhatnak, kieshetnek. További hátránya még ennek az eljárásnak, hogy sorozatgyártást nem tesz lehetővé, és az egyes üvegösszeállításokhoz mindig egyedileg kell elkészíteni az ólom betét-vázat. A fenti probléma kiküszöbölésére próbálkoztak műanyag betétcsikok fröccsöntésével is, azonban ez az eljárás nem vált be, mivel a megszilárdult műanyag már nem igazítható pontosan az üveg gyakran változó vastagságához és így az lötyög benne. Ugyancsak mozaikelemekből álló üvegösszeállítás előállítását, az elemek stabil, ugyanakkor szükség esetén oldható egymáshoz való rögzítését célozza a 4 252 847 sz. USA-beli szabadalmi leírás. Ennek a megoldásnak a lényege az, hogy az összeállítandó üveglapelemek élét nagy hótürőképességü ragasztóval vonják be és még a ragasztó tapadó állapotában a ragasztós éleket fémporral, elsősorban rézporral és/vagy rézgranulátummal szórják be. Az üveglapok végleges egyesítését a ragasztó által megfogott fémpor ŐBszeforrasztásával (összeolvasztásával) biztosítják. A módszer hátrányát egyrészt nagy munkaigényessége jelenti (főként a ragasztó és a fémpor élenkénti felvitele miatt), ami az esetleges sorozatgyártást nem teszi lehetővé, másrészt az a körülmény, hogy az üvegben az élek egyesítésekor a hő hatására olyan feszültségek keletkezhetnek, amelyek az üvegelemek elpattanásához vezetnek, így az egész összeállítás számára egyenletes hőmérsékletet kell biztosítani. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás és eszköz létrehozása, amely a fenti problémákat kiküszöböli és a mozaikelemekböl álló űvegösszeállítások létrehozását magas esztétikai színvonalon, a sorozatgyártás feltételeit megteremtő viszonylag csekély élőmunka ráfordítással teszi lehetővé, biztosítva változó vastagságuk ellenére a mozaikelemek stabil összekötését és a késztermék hosszú élettartalmát. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során a mozaikelemek üveganyagát a kívánt mintának megfelelően elrendezett, az üvegaryag felületéhez rugalmasan hozzászoritható és a kialakítandó betétcsík profiljának megfelelő keresztmetszetű öntőcsatornákkal ellátott, két szerszámfélből álló öntőszerszámba helyezzük, majd a szerszámfelek ősszezárása után az öntőcsatornákba nyomás alatt képlékeny, és megszilárdulás után a szerszámban levő mozaikelemeket szilárdan megfogó anyagot, pl. műgyantát vezetünk, amelyből a mozaikelemek szélének találkozásánál összekötő betétcsíkokat alakítunk ki. A fenti eljárás megvalósítható úgy, hogy a mozaikelemek üveganyogát önmagában ismert módon, a mintának megfelelő darabokra vágjuk és igy helyezzük az öntószerszámba. Olyan megoldás is elképzelhető azonban, hogy a mozaikelemek üveganyagát egy vagy több, a minta rajzolatánál nagyobb darabban helyezzük az öntószerszámba és az öntöcsatornák feltöltésekor legalább részben csak látszólagos illesztési mintázatot hozunk létre, vagyis olyan mozaikelemek is kialakíthatók ily módon, amelyek üvegsinyaga nincs a mintának megfelelően feldarabolva. Ólombetétes üvegek felújításánál célszerűen úgy járunk el, hogy az üvegösszeállitás két feléről gipszlenyomatot készítünk és közvetlenül ezeket alkalmazzak öntőformaként. A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló öntószerszám egymáshoz illeszkedő alsó és felső szerszámfélból áll, amelyek mindegyikében a beöntőnyilás és a levegózónyílés között egymáshoz kapcsolódó és a mindenkori mintának megfelelően kialakított öntőcsatornák hálózata van elrendezve, ahol az öntócsatornák rugalmasan összeszorítható módon vannak kialakítva. Az öntőcsatornák rugalmas összeszoríthatósága biztosítható például azáltal, hogy az öntöcsatornákat rugalmas anyagból, például gumiból készítjük, vagy legalább az öntócsatornák mozaikelemekhez illeszkedő széle van rugalmas anyagból kialakítva. Adott esetben célszerű lehet, ha a szerszámban az egyes mozaikelemek számára külön fészkek vannak kiképezve. A szerszám szükség esetén több részből is kialakítható, és adott esetben fűtőszerkezettel és/vagy hűtőcsatornákkal is ellátható. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti önlőszerszámot tünteti fel. A rajzon az 1. és 2. ábra az öntószerszám két szerszámfelének belseje, felülnézetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
