192865. lajstromszámú szabadalom • Henger kialakítás kis űrtartalmú, kis teljesítményű léghűtéses kétütemű motorokhoz

3 192865 4 A találmány kis űrtartalmú, kis teljesít­ményű léghűtéses kétütemű motorok henge­rének olyan kialakítására vonatkozik, amely könnyen gyártható és ugyanakkor a henger hűtését megfelelően biztosítja. Mint ismeretes, az említett hengerblok­koknak több konstrukciós és technológiai követelményt is ki kell elégítenie. A dugaty­­tyúval érintkező felületnek kopásállónak kell lenni, a hűtés miatt az anyag legyen jó hő­vezető, ugyanakkor legalább a beömlő és ki­ömlő csatornák környezetében legyen osztott kialakítású, hogy a csatornákat könnyen le­hessen. önteni. Kezdetben az egész hengerblokkot vas­ból öntötték. Ez azonban csak a kopásálló belső felületet biztosította, de nem volt jó hővezető, előállításához pedig igényes öntési technológia volt szükséges. Ez utóbbi prob­lémára kidolgoztak olyan megoldásokat, pl. a 674 658, 681 489 vagy a 967 602 lsz.-u német szabadalmi leírásokban bemutatott henger­­blokkoknál, ahol a hengerblokkot úgy óntik, hogy a csatornák kívülről nyitottak és külön fedél zárja le azokat. Az alumínium térhódításéval látszólag minden probléma megoldódott. A hengerblok­kokat két részből készítették, a külső köny­­nyűfémből öntött bordázott rész tartalmazta a befelé nyitott csatornákat, ebbe öntöttvas hengerperselyt helyeztek, amely egyúttal a csatornák belBŐ fala is lett. Bár a könnyűfém nagyon jó hővezető, az új kialakításnál mégis hűtési problémák keletkeztek. A könnyűfém hőtágulása na­gyobb mint az öntöttvasé, így a motor mele­gedésekor a hengerblokk elvált a hengerper­­selytól és nem tudta átvenni a keletkezett hőt. A problémára több technológiai megol­dást is kidolgoztak. Az egyik megoldás szerint a hengerper­selyt túlfedéssel készítik és mélyhűtve építik be a hengerblokkba. Ennek az a hátránya, hogy a hengerblokkban feszültségek kelet­keznek, a könnyűfém öntvény gyorsan kifá­rad és megreped. Egy másik megoldásnál a hengerpersely­re ráöntik a könnyűfém hengerblokkot. Bár a hengerpersely külső felületét érdesítik, még­sem kielégítő a tapadás, ugyanakkor az eljá­rásnál az ismert öntési problémák ugyanúgy jelentkeznek, mint a teljes öntöttvas henger­blokk öntésénél. A könnyűfém és az öntöttvas különböző hőtágulásából származó probléma megoldására újabban olyan kialakítást is alkalmaznak, ahol a hengerblokk is és a hengerpersely is könnyűfémből van, és a hengerpersely belső felülete krómbevonattal van ellátva. Bár ez a megoldás elvileg tökéletes, egyelőre nem ter­jedt el mégsem. Ennek az az oka, hogy a krómozás igényes technológia, és az élettar­tama elmarad az öntöttvasétól. így pl. a ne­héz igénybevételű mezőgazdasági munkagé­peknél nem célszerű alkalmazni. A hűtéssel kapcsolatos kutatások során megállapították, hogy a motorok hengerének felületén a hőelosztás nem egyforma, a kelet­kezett hőmennyiségnek kb. 70%-a az égéstér környezetében távozik el, és a hőátadás a forgattyústengely felé csökken. A kutatás eredményeképpen a négyütemű léghűtéses motoroknál olyan megoldást kezdtek alkal­mazni, amelynél a henger 70-80%-a hűtóbor­­dékkal van ellátva, a többi rész - ahol már alig van hőátadás - sima hengeres és bele­nyúlik a könnyűfém forgattyúházba. Ilyen kialakítás látható, pl. az 1 508 175 lsz.-ú an­gol szabadalmi leírásban. Az előbbi megoldást kétütemű motorokra is megpróbálták adaptálni. Ennek eredménye­képpen az öntöttvas hengerblokkot úgy ala­kították ki, hogy az az égésteret a forgaty­­tyúház belső terével összekötő csatornát csak részben tartalmazza, a csatorna másik része a forgattyűházban van kialakítva. Bár ez a megoldás öntési szempontból könnyebbséget jelent, még mindig igénye­sebb öntési eljárás szükséges az előállításá­hoz. Találmányunknak az a célja, hogy olyan hengerkialakításhoz jussunk, amellyel a csa­tornák gyártása a legkönnyebb, a dugattyú­val érintkező felület kemény, és emellett még mindig kedvező hűtési körülmények biztosít­hatóak. Az első két feltétel könnyűfém hen­gerblokk és öntöttvas hengerpersely alkal­mazásával biztosítható. Az ismert hötágulási és gyártási problémák miatt azonban legalább az égéstér környezetében célszerűbb lenne homogén szerkezetet alkalmazni. Ezért ezt a részt egy anyagból, mégpedig öntöttvasból kell készíteni. Ennek a hövezetőképessége kevésbé jó ugyan, de a motor teljes működé­si tartományában megbízható a hőátvitel a hengerpersely belső felülete és a henger­blokkot körülvevő levegő között. Mivel a többi részben a hötágulási probléma a kisebb hcelvétel miatt nem jelentkezik, itt a köny­­nyen gyártható és hctanilag is kedvező könnyűfém-öntöttvas kombinációt kell alkal­mazni. A találmány tehát henger kialakítás kis űrtartalmú, kis teljesítményű léghűtéses két­ütemű belsőégésű motorokhoz, amelynek hű­tőbordákkal ellátott hengerblokkja és ebben a dugattyú magasságának és lökethosszának összegével lényegében ezonos hosszúságú hengerperselye van, és amelynél a henger­­blokk a henger hossztengelyére merőleges síkkal két hengerblokk - részre van osztva úgy, hogy az égósteret töltő és ürítő csator­nák kizárólag a forgattyústengely felé eső hengerblokk - részben vannak, annak a hengerblokk - résznek az anyaga célszerűen könnyűfém, az égéstér felőli hengerblokk - rész pedig a hengerpersellyel egyetlen da­rabként van elkészítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom