192845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humátok előállítására, különösen növények, ill. állatok ásványi agyag szükségletének kielégítésére és a hozamok növelésére
2 192815 3 A találmány tárgya eljárás humátok előállítására, különösen növények ill. állatok ásványi anyag szükségletének kielégítésére és a hozamok növelésére, amely eljárás során poralakú darált szenet ill. darált lápföldet vízzel keverünk és a keverékhez ásványi anyagokat, előnyösen mikro- és makroelemeket adagolunk. Ismeretes, hogy az élő szervezeteknek, embernek, állatnak és növénynek egyaránt szüksége van ásványi anyagokra, amelyeket vagy pl. embernél és állatnál táplálék útján, vagy - hiány esetén - gyógyszeresen juttatnak el a szervezetbe. Az állatnál a takarmányba keverik a részére szükséges összetételű premixet, míg a növénytermesztésben a talaj trágyázásával ill. a növény permetezésével juttatják be a szükséges tápanyagokat. A humátok talajjavító hatása már régóta ismeretes. A 84. 015 1. sz. magyar szabadalmi leírás pl. olyan, trágya előállítására szolgáló eljárást ismertet, amely során a humátot gázalakú halogén (Cl, Br, J és FI) behatásának teszik ki és ezzel a humát organikus alkatrészeinek abszorbeálhatóságát ill. oldhatóságát növelik. Hasonló talajjavító készítményt ismertet a 151. 300 1. sz. magyar szabadalmi leírás is, ahol- egy olyan talajjavító keveréket alkalmaznak, amelyben a növénytermesztéshez szükséges vagy előnyös adalékok között a humuszanyagok is szerepelnek és a talajjavítás céljából műanyagokkal pl. lineáris polimerekkel, térhálós polimerekkel kombinálva fejtik ki a hatásukat. Humuszanyagként ez a megoldás a példa Bzerint tőzeget használ. Ezek a megoldások a talajjavítással kívánják megoldani a szükséges anyagoknak a növénybe való eljuttatását. Ismeretes továbbá olyan eljárás íb, amely során az állatok táplálékához szükséges elemeket szervetlen vagy szerves sók vagy kelátok formájában juttatják be a szervezetbe. Ezeknek a megoldásoknak számos hátránya van, főként az, hogy az elemek felvétele rossz hatásfokú és zavar keletkezhet az anyagcserében. Ezen a helyzeten javított az az eljárás, amely huminsavat tartalmazó nyers tőzeget alkalmaz arra, hogy az állatok szervezetébe ásványi elemet vigyen be. Ilyen eljárás a HU-PS 158 252-ben ismertetett megoldás. Eszerint az eljárás szerint a természetes huminsavak ásványielem tartalmát mesterségesen kiegészítik további, az állatok Bzámára szükséges ásványi elemekkel, legalább 0,8 tömegX, előnyösen 2-12 tömegX mennyiségű kálium-, nátrium-, magnézium-, mangán (II.)-, vas(II;)-, kobalt(II;)~, cink-, réz(II.)-, kalcium-, jodid-, fluorid- és éB/vagy foszfát ionokkal, ekkor olyan polidíszperz készítmények alakíthatók ki, amelyekben az ásványi anyagok az állatok részére biológiailag kedvező formában vannak megkötve. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy olyan huminsavat tartalmazó anyagot használ fel lisztté őrölve, amely a huminsavon kívül számos máB - szerves és szervetlen - anyagot, köztük több mint 80% salakanyagot tartalmaz, Így olyan - sok esetben ellenőrizhetetlen minőségű - anyagokat is bevisz a szervezetbe, amelyek a kedvező hatást gyengítik vagy lerontják. Ismeretes, hogy a szelén csak korlátozottan áll az állati szervezet rendelkezésére akár természetes, akár anorganikus formában. Az állatok takarmányát képező növények nem tartalmaznak szelént elegendő mennyiségben. A takarmánnyal hagyományos módon bejuttatott szelénnek csak egy része, alig 50%-a szívódik fel az emésztés során. A szelénkiegészités fontosságát a hús-, tej-, és tojástermelésben egyre inkább felismerik. Nemcsak azért, mert a kielégítő mértékű szelénellátással betegségeket lehet megelőzni, sőt orvosolni, hanem azért, mert aminósavkonverzió végrehajtásának katalizálására alkalmas a Bzelén. Ismeretes ugyaniB, hogy az állati szervezet a ciszteint nem állítja elő, viszont szelén segítségével, a szervezetben a metionin alakul át ciszteinné. Ezért a szelén közvetett úton szerepel a nagyobb termelés, a jobb termékenység, az egészségesebb utódok érdekében. A gyakorlatban antioxidáns (etoxiquinolin) adagolásával is igyekeznek a szelénnek a szervezetben való jobb kihasználását elősegíteni. Az eljárással huminsav készítményben biztonságos szelénadagolás valósítható meg. Ez nemcsak a termelés érdekében fontos, hanem az adagolt szelén mennyisége és felszívódásának mértéke miatt sem közömbös, mert 3-5 ppm Se már toxikus hatást fejt ki. Ismeretes továbbá, hogy a szervezetbe bekerülő nemkívánatos ásványi anyagok, mint pl. az ólom, kadmium, tellurium, higany, ón hatását vagy a szükségesnél nagyobb menynyiségű cink, kobalt, réz kedvezőtlen együttes hatását, mint például a hajszálerek áteresztését, vérszegénységet, izomdisztrófiát, étványtalanságot, termeléscsökkenést és végső fokon elhullást, szelén adagolásával lehet gyengíteni ill. kiküszöbölni. A szelén világpiaci óra más ásványi anyagokhoz képest meglehetősen magas, ezért az adagolt menynyiség felszívódásának hatásfoka gazdasági szempontból sem közömbös. Ismeretes, hogy tózeges talajokban a huminsavak akadályozzák a mikroelemek felvételét a gyökéren át a növényi szervezetbe, emiatt más úton is biztosítani kell a mikroelemek bevitelét. A növényeknek mikroelemekkel való kedvező ellátottsága olyan fontos,. hogy a gyakorlatban minden esetben ki kell egészíteni a talaj mikroelem készletét, de olyan módon, hogy azt a növények hasznosítani tudják. A találmány célja olyan egyszerű és gazdaságos eljárás kidolgozása, amellyel b káros- és salakanyagokat a minimálisra csök5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
