192838. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás aszfaltmentes gázolajok vagy széles párlat és gázolajok keverékének kéntelenítésére
5 192838 6 mutatja. Az 1 reaktorba felül, a nyíllal jelölt irányból vezetik be az alapanyagot, majd a 3 vezetéken át a 2 reaktorba juttatják. Mindkét reaktor Co-Mo-oxid katalizátor töltetet tartalmaz. A 2 reaktorból a kénmentes terméket a nyíl irányában elvezetik. A 3. és 4. ábrák az ezeknél a folyamatoknál felhasznált alapanyag éa kénmentesitett termék desztillációs görbéjét mutatja. Az alapanyag diagramot úgy ábrázoltuk, hogy az abszcisszán a hőmérsékletet, az ordinátán pedig a százalékos mennyiséget vettük fel. A reaktor belépő hőmérséklet 335 *C, a parciális hidrogén nyomás 2,2 MPa, a kéntartalom pedig 1,2 tX volt. A 4. ábra a kénmentesitett termék diagramja (kéntartalom: 0,15 tX). A szaggatott vonallal jelölt rész, amelyre a nyíl mutat, a fehéráru (benzin) kinyerhető mennyiségét és az ehhez szükséges hőmérsékletet jelöli. A 2. ábra szerinti reaktorblokkban tehát ú.n. széles párlat kéntelenitése folyik. A reakcióhőmérséklet alakulását a reaktorban elhelyezett zónahőmérők segítségével vizsgáltuk. Az eljárás eredményét az 5. ábra szemlélteti. A két reaktor hőmérséklet lefolyásából látható, hogy a 2 reaktorban érdemi reakció már nem történik. Az 1 reaktorban a reakcióelegy hőmérséklet növekedése 17 °C. A találmány értelmében kerestünk tehát egy olyan módszert, amivel ezt a hőmérséklet emelkedést hasznosítani lehet. Valamely kéntűró katalizátor aktivitása jól mérhető az eljárás során mutatott Hj fogyasztással. Például: Kisminta kísérlet közben összehasonlított Co-Mo-oxid és Ni-Mo-oxid katalizátoroknál tapasztalható, hogy azonos körülmények között (alapanyag, reakcióhőmérséklet) a Ni-Mo-oxid katalizátorok Hz fogyasztása lényegesen nagyobb, mint Co-Mo-oxid katalizátor esetén. Ezt mutatja a 6. ábra, ahol a két katalizátor-tipus hidrogénfogyasztását a hómérséklet függvényében szemléltettük. Továbbmenve, a különféle kéntelenítő katalizátorok vizsgálata során több szerző utal a Ni-Mo-oxid katalizátorok hatásmechanizmusára. Megegyező az a szakmai vélemény, hogy a Ni-Mo-oxid katalizátorok kénmenteaitési hatásfoka valamivel gyengébb, mint a Co-Mo-oxid katalizátorok kénmentesítési hatásfoka, azonos technológiai körülmények között. Ha összehasonlítjuk az általunk mért, 5. ábra szerinti hőmérséklet lefutási diagramot a 6. ábra szerintiekkel, az alábbi következtetések vonhatók le: Ha a 2 reaktorban a Co-Mo-oxid katalizátort Ni-Mo-oxid katalizátorra cseréljük, az Így összeállított reaktorblokk 1 reaktorában lévő katalizátorágy elvégzi a kéntelenltést, a 2 reaktor felhasználja a rendszerben lévő fölös energiakészletet, és a Ni-Mo-oxid katalizátor, mint potenciális hidrokrakkoló reaktorágy funkcionál. A kettős katalizálorágy ilyen módon eddig nem került alkalmazásra, miután a szakértők élesen elkülönítik a Co-Mo-oxid és Ni-Mo-oxid katalizátorok reakcióbeli tulajdonságait. Ha azonban egybevetjük a kísérleti mérési eredményeket, egyértelmű, hogy az így Ö8SzeálUtott kétféle kataUzátor működését kihasználó reaktorblokk alkalmazása mindenképpen fehéráru növekedést idéz elő, anélkül, hogy többlet hőenergiát kellene a rendszerrel közölni, mert az 1 reaktorban lévő Co-Mo-oxid katalizátor a kéntelenités és kismértékű krakkolási reakció során mintegy 17 °C hőmérséklet növekedést idéz elő, amelyet a soronkövetkező 2 katallzátorágyban lévő Ni-Mo-oxid katalizátor a találmány értelmében hasznosít. A kísérletek során kapott mérési eredményeket összehasonlítva az irodalomban található egyéb mérési, illetve kísérleti adatokkal, azt találtuk, hogy a jelenleg ismert gyakorlattal ellentétben a rendszer kezdő nyomását célszerű 2,0 MPa Hí parciális nyomás körüli értékben megválasztani, majd a kísérletek során azt fokozatosan növelni kell. A reaktor kezdő üzemelési hőmérsékletét 350- -400 °C hőmérsékleten célszerű megválasztani, mivel ez a hőmérséklet biztosítja, hogy a 2 reaktorban lévő Ni-Mo-oxid katalizátor a hidrokrakkolási tartományban működjön. A hőmérséklet-intervallumot a kísérleti mérési eredmények függvényében határozzuk meg, vagyis megállapítjuk azt a hőmérséklet tartományt, amelyben még a termikus bomlás nem indul meg. Célszerűnek találtuk továbbá az egyes frakciók - különféle forráshatárú gázolaj illetve magasabb szénatomszámú kőolaj-párlat - benzinnel illetve hígító petróleummal való különböző arányú keverését. A hígítóéi aránynál mérvadó, hogy minél nehezebb párlattal dolgozunk, annál nagyobb mértékben hígítjuk azt. A 7. ábra a találmány szerinti eljárást mutatja, ahol az 1 reaktor Co-Mo-oxid katalizátor-töltetet, a 2 reaktor Ni-Mo-oxid katalizátor-töltetet tartalmaz. Az 1 rekator belépő hőmérséklet 365 “C-os, a 3 vezetéken át 382 °C-os hőmérsékleten lévő anyagot viszünk át a 2 reaktorba. A következőkben a találmány szerinti eljárást példák kapcsán szemléltetjük. 1. példa A reakció lefolyása: A két reaktor töltete 50-50 cm3 Co-Mo-oxid katalizátor, Al-oxid hordozón. I. reaktor belépő hőmérséklet 365 °C, II. reaktor belépő hőmérséklet 379 °C, Gázolaj mennyeség 2500 ml/24 óra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
