192837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vírusszegény vetőburgonya nagyüzemi előállítására

192H37 12 LI földbe. A felállított és összeszerelt vázra a korábban ismertetett PVC-csóből és ütközóla­­pos szórófejből álló öntözőberendezést sze­reljük fel. A váz tervezését és a felállítását úgy kell végezni, hogy a kétajtós, szigetelt zsüiptér biztosítva legyen. A felállított izolátorsálor minden részéi a szigetelések elvégzése után kontakt hatású inszekticiddel permetezzük le. Az állományt az izolátorházak körzeté­ben fogott első Myzus perzicae idejétől az ellen, a lombzáródás időszakától kezdődően filoftóra elleni folyamatos kémiai védelemben részesítjük. A gumóképződés kezdetétől a talajt ön­tözéssel állandóan nedves állapotban tartjuk. A növények 10 cm-es állapotától kezdve folyamatosan, de legalább három alkalommal vizuális vizsgálaton alapuló, negatív szelek­ciókat kell végezni az állományban. Ennek során valamennyi, vírusfertőzöttsógre utaló tünetet mutató növényt az állományból az anyagumóval együtt el kell távolítani. A ke­zelést követő 3. héten az állományban vélet­lenszerűen, de vonalanként azonos mennyi­ségben levélmintát kell vonni és azt megbíz­ható virológiái módszerrel (ELISA bioteszt) vizsgálni kell. Pozitív eredmény esetén a növényt, szükség esetén az egész vonalat el kell távolítani. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az ál­lomány fenotípusos vizsgálatára is. Amennyi­ben az állományban fenotípusosan eltérő fej­­lódésű növény fordul elő, azt ki kell szelek­tálni. Ha az izolálorsáLorban a tövek alatt a gumók a velóméret optimális arányát elérték, megkezdjük az izolátorsátrak lebontását, amelynek befejezésével a burgonya hajtásait mechanikus szérzúzógéppel vagy kémiai úton azonnal összezúzzuk. A szárzúzást követően Régióné S. EC-vel kémiai lombtalanítást vég­zünk. A szárzúzást követő 10-14. napon, ami­kor a burgonyagumók kellően bepárásodtak, vontatott, vagy önjáró betakarítógéppel el­végezzük a betakarítást. A gumókat a technológiai előírásoknak megfelelő hőmérsékleten tároljuk. A hütólárolóban tárolt és ültetés előtt 14-16 °C-ra felmelegített gumókat a megfe­lelően előkészített talajba ültetjük. Az ültetés időpontját július első dekád­­jára kell ütemezni. A vázak telepítésének előkészítését követően a tavaszi ültetésű burgonya területekről az izolátorsátrakat áttelepítjük a nyári ültetésű terület fölé. A munkát az ültetés és a kezelés közötti idő­szakban a tavaszi ültetésnél liirtak szerint végezzük. A tavaszi ültetéssel azonos módon kell elvégezni az állomány ápolását, öntözé­sét, virológiái ellenőrzését, szelekcióját és betakarítását. A tavaszi és nyári ciklusban előállított vetőburgonya továbbszaporítása a következő évben kőt ciklusban megismétlődik, eltérés az öritózubcreiidezőiH típusában javasolható. További eltérés a virológiái ellenőrzés rendszeréből! tapasztalható. Mindkét ciklus­ban a szabvány előírásai szerinti szelekciót ős az előiUlított vetőguinő) szabvány szerinti vizsgálatát elvégezzük. A találmány előnye abban van, hogy fajtaazonos, vírusmentes olyan vetógumókut nyerünk, melyek a klimatikus viszonyoknak megfelelnek és az adott körülmények között terméshozamuk a legmegfelelőbb. SZABADALMI IGÉNYPONTOK I. Eljárás virusHzegény vetőburgonya nagyüzemi előállítására, melynek során önma­gáiban ismert módon merisztémaszövelel táp­talajt tartalmazó tenyészedénybe, pl, fiolába helyezzük, mely táptalajt az előkészítés so­rán mintegy 120 °C mellett és 1,5-1,8 bar nyomáson sterilizáltunk, a táptalajra izolált merisztémát tartalmaző tenyészedényeket, pl. fiolákat mintegy 20-25 °C-on, 1500-2000 lux megvilágítású, periodikusan elsötétíthető szo­bába helyezzük és mindaddig ott tartjuk, amíg merisztémán 4-6 leveles hajtások fejlőd­nek, majd a merisztémn eredetű növényeket célszerűen Petri-csészében nodális szegmen­tekre feldaraboljuk és növényi hormonokat tartalmazó, szaporításra készített táptalajon, tenyésztőszobában, előnyösen 16/8 órás meg­­vdágítás/sötétilési periódusokban 6-8 leveles hajtásokat nevelünk, azzal jellemezve, hogy az említett 6-8 levelet tartalmazó hajtásokból feldarabolással további nodális szegment­­-izohílumokal képezünk és a folyamatot mindaddig ismételjük, míg a kellő növényszá­­mol elértük, majd az in vitro fázisban haj­tást és gyökereket képzett növényeket 14-21 nap időtartamon ót szigetelt, mikroklíma kép­zésére alkalmas körülmények között interme­dier fázisban, szaporítópohárban lévő kerti­­földbe helyezzük, ezt követően 8-10 lomble­­vrles állapotban, izolátorsátor alatt előké­szített talajban, - melyet előzetesen mikro- és inakroelcmekkcl kiegészített műtrágyákkal célszerűen feldúsítottunk, - a szaporítópo­harakból a növényeket földlabdával az izolá­torsátor talajéba áttelepítjük, a továbbiakban a növények fejlődésével arányosan, - folya­matosan, - feltöltést végzünk mindaddig, míg a szaporításra alkalmas gumók kifejlődését elérjük, majd adott esetben az in vitro szál— mBzású növényekből nyert gumókat célszerű­en két ciklusban további izolátorházban, vagy azzal egyező körülmények között vírus­­vektorok találkozását kizáró sávokban az ál­lomány virológiái ellenőrzése mellett tovább­szaporítjuk, végül a vetőmérelű gumók kifej­­lőcésekor előnyösen deszikálást végzünk, a ve'ógumókat ismert módon betakarítjuk és ve.ésig tároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom