192836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált azabiciklo-alkán-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállításárae

13 1Í32.R30 vagy oldészorelegyben végezzük, például di­­melil-formamidban, metilén-kloridban, szén­­letrakloridban, klór-benzolban, acelonban, tetrahidrofuránban, etil-acetálban vagy nco­­lonitrilben, vagy ezek elegyében, adott eset­ben csökkentett vagy nagyobb hőmérsékle­ten, pl. körülbelül - 40 °C-lól körülbelül + 100 °C-ig, előnyösen körülbelül -10 °C-tól körülbelül +50 °C-ig terjedő hőmérséklettar­tományban, adott esetben inertgáz-, például ni trogénatraoszf érában. A fenilcsoporton lévő aminocsoport alkilezése Amennyiben valamely kapott (I) általá­nos képletű vegyületben Rí és Rí jelentése hidrogénatom, a fenilcsoporton levő szabad aminocsoport valamilyen rövidszénláncú alkit­­csoport két egyenértékét bevivő, megfelelő alkilezőszer - például egy alkil-halogenid, pl. metil-bromid - segítségével rövidszénláncú alkilcsoporttal kétszeresen szubsztituált ami­­nocsoporttá (R2 és Rí = rövidszénláncú alkil­­csoport) alakítható át. Úgy is eljárhatunk, hogy a fenilcsopor­ton lévő szabad aminocsoportot az előzőekben említett, szokásos, amino-védócsoportok egyi­kével - például terc-butoxi-karbonil-csoport­­tal - védjük, majd az így védett aminocso­portot egy fém bevitelére alkalmas reagens segítségével fémszármazékká alakítjuk át és ezt követően alkilezzük az R2 vagy Rí rö­vidszénláncú alkilcsoportnak megfelelő,, reak­cióképes, alkilezö vegyülettel. Az amino-védőcsoport lehasitása után egy raono-(rövidszénláncú alkil)-szubsztituált aminocsoportot kapunk (R2 = hidrogénatom és Rí = rövidszénláncú alkilcsoport vagy R2 = rövidszénláncú alkilcsoport és Rí = = hidrogénatom). A fémszármazékká való átalakításhoz re­agens például a lítium-diizopropil-amid vagy a butil-lítium. Az Rí csoportnak megfelelő reakcióképes vegyület például R2 - X vagy Rí - X általános képletű vegyület, ahol X valamilyen nukleofug kilépő csoport, pl. egy halogénatom, így klór-, bróm- vagy jódatom, vagy egy szulfoniloxicsoport, pl. raeziloxi­­vagy toziloxicsoport. Amennyiben az imidocsoportot nem kí­vánjuk alkilezni (Rí = hidrogénalom), úgy ezt adott esetben a fentiekben említett szo­kásos védőcsoportok egyikével védeni kell. A találmány szerint előállított diaszte­­reomerelegyet optikailag tiszta antipódokra önmagában ismert módon, például fizikai vagy kémiai módszerekkel, pl. frakcionált kristályosítással választjuk szét, de kroma­tográfiás módszereket, pl. szilárd-folyadék­­-kromatográfiás módszert is alkalmazhatunk. Könnyen illő diaszlereoraerelegyeket desztil­­lációval vagy kromatográfiásan is szétvá­laszthatunk. A találmány szerint kapott rácéi mátokat optikailag tiszta antipódokra ugyancsak ön­mag;! ban ismert módon - például optikailag aktív adszorpció« rétegeken,- pl. szacharózon való kromatografálássnl - választjuk szét, úgy is eljárhatunk azonban, hogy a rac.entá­­tokat optikailag aktív oldószerekben oldjuk és ebből kikristályosítjuk a nehezebben ol­dódó optikai antipódot. Hasznosíthatjuk to­vábbá az optikai anlipódoknak biológiai anyagokkal - igy mikroorganizmusokkal vagy izolált enzimekkel - szembeni eltérő reakció­képességét, vagy a racemátokat oldjuk és az egyik optikai antipódot a fenli módszerek valamelyike szerint előállított optikailag aktív termék kis mennyiségével való beoldása út­ján kikristályosítjuk. A találmány szerint előállítható (I) álta­lános képletű vegyület helyett egy racém alakban levő előfokozatot, például egy (III) általános képletű vegyületet, amelyben Yi vagy Y2 jelentése hidroxiesoport, is szétvá­laszthatunk optikaiing tiszta antipódokra, majd ennek az clőterméknek az optikailag tiszta antipódját alakítjuk át az (I) általános képletű végtermék optikailag tiszta antipód­­jává. Az a), b) és c) eljárás szerinti reak­ciók az 1- és 5-helyzetű szénatom konfigurá­cióját általában nem befolyásolják. A metilén addíciója a (IV) általános képletű maleinimid olefines kettős kötésén, a c) változat szerint, általában Bztereospecifikusan megy végbe (cisz-addíció). A savaddíciós sókat szokásos módon ál­líthatjuk elő, például egy savval vagy meg­felelő anioncserélő-reagenssel kezelve. Előnyösen olyan kiindulási anyagokat alkalmazunk és a reakciókörülményeket úgy választjuk meg, hogy az előzőekben különö­sen előnyösként felsorolt vegyüleleket kap­juk. Kiindulási anyagok Az (I) általános képletű vegyületek ta­lálmányunk szerinti előállítási eljárása során alkalmazott kiindulási anyagok ismertek vagy, amennyiben újak, önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. A (II) általános képletű kiindulási anya­gok a 27 40 562 sz. német szövetségi köztár­saságbeli nyilvánosságrahozatali iratból is­mertek. A (III) általános képletű kiindulási anyagok újak. Ezek a vegyületek például ön­magában ismert módon úgy állíthatók elő, hogy valamely (VII) általános képletű vegyü­letet, amelyben R2 és Rí jelentése az (I) általános képlet definíciójával kapcsolatiján meg­adottakkal megegyező és Yi jelenlése a (ITT) általános képlet­tel kapcsolatban megadottakkal megegyező és ! I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom