192834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék, különösen folyékony élelmiszer, pl. tej hűtésére

3 A találmány folyadék, különösen folyé­kony élelmiszer, pl. tej hűtésére szolgáló berendezésre vonatkozik, amely berendezés­nek folyadék-gáz halmazállapotú, különösen freon-hűtőközeges hűtőköre, valamint a hű­­tendő folyadék éB a hűtött folyadék továbbí­tására szolgáló vezetéke van; a hűtőkör kör­vezetékébe hőcserélő, hűtőkompresszor, kon­denzátor, a kondenzált hűtőközeg összegyűj­téséhez előirányzott folyadékgyűjtő tártály, valamint expanziós szelep van beiktatva. Folyadékok hűtésére az élelmiszeripar­ban többféle berendezés ismeretes. Korábban túlnyomórészt hűtvetároló tartályokat alkal­maztak élelmiszeripari folyadékhűtőéi felada­tok megoldására, újabban viszont az átfolyó rendszerű hűtőberendezések kerültek elő­térbe. Régóta ismeretesek közvetett hűtésű, valamint jégakkumulációs hütvetároló tartá­lyok, amelyek kettős káddal rendelkeznek. A hűtendő közeget befogadó kádat egy közve­títő közeget - pl. fagyálló folyadékot, illetve jégakkumulációs berendezésnél vizet - tar­talmazó külső kádba helyezik. A folyékony közvetítő közegbe hűtőaggregáttal kapcsolat­ban álló csőkígyóé elpárologtató szerkezet merül, amely a hütendő folyadék hőmérsékle­tét a kívánt értékre csökkenti. Ismeretesek közvetlen hűtésű hűtvetá­­rolók is; ezeknél közvetlenül a hűtendő kö­zeget befogadó tartályra helyezik fel a hűtó­­aggregáttal kapcsolatban álló elpárologtató­kat. A hűtés hatékonyságának növelése cél­jából közvetlen hűtésű előhűtőkőpenyes hűt­vetároló tartályokat is konstruáltak; ezek két különálló hűtőaggregáttal állnak kapcsolat­ban. A fent ismertetett hütvetároló tartályok­ban a hűtés a hűtendő folyadék állandó ke­verése közben megy végbe. A hűtvetároló tartályok súlyos hátránya, hogy teljesítményük alacsony, Így a korszerű élelmiszeripari, illetve állattartási létesít­ményekben jelentkező igények kielégítésére nem alkalmasak. Pl. tógymeleg - azaz kb. 35 °C-os - tej esetében a hűtési sebesség leg­feljebb ahhoz elegendő, hogy a tárolókapaci­tás felének megfelelő tejmennyiség mintegy 3-4 órás időtartam alatt hűljön le 4 ”0 hő­mérsékletre. A lehűtött tejbe a következő fe­jesnél beleengedik az ugyancsak tőgymeleg (35 °C-os) tejet, majd ezt az elegyet hűtik le ismét a megadott időtartam alatt a tárolási hőmérsékletre. Ez a hűtési mód a korszerű tejtermelő gazdaságoknak az egyszerre je­lentkező nagy mennyiségek, a nagy tejfolyási sebesség, valamint a fejési idő hosszúsága miatt nem felel meg. A gyors fejés magasabb hőmérsékletet eredményez, és emiatt savaso­­dási problémák jelentkeznek. A túlterhelés miatt a hűtés lelassul, ami a baktériumszám növekedését vonja maga után. Az állandóan működő keverő a vajképződés veszélyét fo­kozza. A felsorolt hátrányokat csak némileg csökkenti a közvetlen hűtésű eióhfn ”|..­­nyca hűlvetárolók nagyobb hűtési sebessége, az egyre magasabb minőségi és mennyiségi követelményeket azonban uz ilyen típusú be­rendezésekkel sem lehet kielégíteni. A font részletezett problémák kiküszö­bölését célozzák az átfolyó rendszerű hűtő­berendezések, amelyek folyamatos rendsze­rek, és igen rövid idő - néhány másodperc - alatt képesek a folyadékot még a tárolótar­tály elérése előtt lehűteni. A hűtés sebessé­gének a fontosságát jól érzékelteti az a tény, hogy a tejben az akti van növekvő baktériumok száma minden 20 perces időtar­tam alatt megkétszereződik. Az átfolyó rendszerű hűtőberendezések közvetett vagy közvetlen hűtésűek lehetnek. Az átfolyó rendszerű közvetett hűtésű berendezések ugyan mind a nagy hűtési se­besség, mind a szigorú higiénés követelmé­nyek kielégítésére alkalmas, felépítése azon­ban bonyolult, ezért mind a beszerzési (be­ruházási, illetve telepítési), mind az üze­meltetési költsége igen magas. Az ilyen be­rendezések a következő fő egységekből áll­nak:- folyadékhűtő (villamos kapcsolószek­rénnyel);- másodlagos hűtőkör (keringtető szi­vattyúval, lemezes hőcserélővel, elő­­téttartállyal, hűtőfolyadék-szállító csőrendszerrel);- he'szigetelt tárolótartály. Az átfolyó rendszerű jégakkuimilációs hűtőberendezések a következő fő egységek­ből állnak:- jégakkumulációs kád,- hűtöaggregál,- villamos kapcsolószekrény,- másodlagos hűtőkör (keringtető szi­vattyúval, lemezes hőcserélővel, hi­­degvizszállitó csőrendszerrel);- hcszigetelt tárolótartály. A jégakkumulációs berendezések beszer­zési ára - lényegében azonos hűtési és hi­giénés paraméterek mellett - alacsonyabb, mint a közvetett hűtésű, átfolyó rendszerű hűtőberendezéseké, hátrányuk azonban, hogy nagyobb a helyigényük, cs telepítésük is lé­nyegesen körülményesebb. A találmány feladata, hogy olyan átfolyó rendszerű folyadékhűtő berendezést szolgál­tasson, amelynek a helyigénye minimális, te­lepíthetősége egyszerű, teljesitmény-parnmé- Lerei pedig azonosak a legkorszerűbb ismert, hasonló célú berendezésekével. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy az átfolyó rendszerű, közvetett hűtésű berendezések felépítésének bonyolult­sága elsősorban arra vezethető vissza, hogy a primer hűtőkör hűtőközegének - pl. freon - nak - a hűtendő folyadékkal - pl. tejjel - való keveredésének veszélyét (ami pl. a cső­vezetékek megsérülése miatt követkézből bej minden körülmények közölt ki k■ 'i 1 küszöbűt-92«:’ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom