192822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több komponensből álló kelátképzőszer és fémkelátok előállítására, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó növényi tápoldatok
29 192822 30 10. táblázat Dátum Terület (m2) Átlagtermés (db/'m2) Többlet termés kontroll kezelt kontroll kezelt kontroll %-ában értéke Ft/ha 1981 250 250 205 265 129,2 452 000 32. példa Alma kezelése a) A rügyfakadáskor 20 dm3/ha 24. példa szerint előállított, többkomponensű „alma-oldattal” (2. táblázat 9. sorában megadott összetétel) a talajra permetezünk, majd azt 20-40 cm-re bedolgozzuk. b) Az „egérfül” stádiumnál 10 dm3/ha 24. példa szerint előállított többkomponensű „alma-oldatot” levélre permetezünk. c) A virágzás után, zöld dió nagyságú gyümölcsnél 5 dm3/ha 24. példa szerint előállított többkomponensű „alma-oldatot” levélre permetezünk és a vegetáció közepén végzett levélanalízis alapján a szárazanyagban mért 0,6% kalcium esetén 41/ha 11. példa szerinti, 0,25% magnézium esetén 2 1/ha 16. példa szerinti oldattal szintén a levélre permetezünk. Az a)-c) kezelések eredményét az alábbi 11. táblázatban foglaljuk össze. 11. táblázat Dátum Terület (ha) Átlagtermelés (t/ha) Többlettermelés kontroll kezelt kontroll kezelt kontroll %-ában értéke Ft/ha 1981 40 40 14,45 18,37 127,1 28 224 1982 1 1 22,3 23,7 106,2 6020 33. példa Szőlő kezelése a) A könnyezéskor 15 dm3/ha 24. példa szerint előállított többkomponensű „szőlő-oldatot” (2. táblázat 8. sorában megadott összetétel) a talajra permetezünk és 20-40 cm mélyen a sorközbe bedolgozunk. b) A virágzás előtt 10 dm3/ha 24. példa szerint előállított, többkomponensű „szőlő-oldatot” a levélre permetezünk. c) Az első permetezés után 3 hetenként 5 dm3/ha 24. példa szerint előállított többkomponensű „szőlő-oldatot” zöldérésig a levélre permetezünk. A ve getáció közepén végzett levélanalízis alapján a szárazanyagban mért 18 ppmbór esetén 11/ha 10. példa szerinti, 0,2% magnézium esetén 21/ha 16. példa szerinti 38 ppm vas esetén 31/ha 14. példa szerinti oldatot egyszer szintén a levélre permetezünk. Az a)-c) kezelések eredményét az alábbi 12. táblázatban foglaljuk össze 12. táblázat Dátum Terület (ha) Átlagtermés (t/ha) Többlettermés kontroll kezelt kontroll kezelt kontroll %-ában értéke Ft/ha 1981 4 40 2,51 3,09 123,1 4856 1982 3 3 3,47 4,41 127 7568 34. példa A találmány szerinti eljárással előállított kelátképzőszer és ismert kelátképzőszerek fémmegkötőképességének összehasonlítása különböző talajokon. A vizsgálatokat az alábbi kelátképzőkkel végeztük: borkősav, etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), etilén-diamin-tetraecetsav és kálium-klorid keveréke (EDTA + KC1) valamint a találmány szerinti 5. példában előállított kelátképzőszer. A kelátképzők 0,05 mólos oldatával különböző talajok kirázását végeztük el, majd ezt követően a kapott talajszürletek tápanyagtartalmát Contiflo automata műszersoron meghatároztuk abból a célból, hogy megállapíthassuk, az egyes kelátképzők milyen és mennyi tápanyagot kötnek meg a talajból. Az eredményeket az alábbi 13. táblázat szemlélteti. 13. táblázat Talajtípus elem Kelátképzők ppm 5. példa Borkősav EDTA E Mg 70,3 423 238 165 Zn 0,7 1,2 0,3 0,2 Cu 2,0 2,3 0,7 2,0 2. Mg 200 286 138 111 Mn 209 298 98 238 3. Mg 131 372 221 123 Zn 3,5 6,5 2 2 4. Mg 30 335 41 40 Cu 0,7 2,9 0,7 2,3 5. Mg 168 360 224 144 6. Mg 224 277 96,7 172 Zn 1 4,7 0,6 1,8 Cu 2,1 3,7 0,3 2,1 7. Mg 212 283 84,6 124 Zn 5,2 5,5 0,2 0,2 Cu 2,7 3,7 0,1 2,4 Talajtípusok: 1. Pszeudoglejes barna erdőtalaj 2. Ramman-féle barna erdőtalaj 3. Karbonátos homok 4. Savanyú homok 5. Réti szolonyec 6. Réti csernozjom 7. Mészlepedékes csernozjom 35. példa A találmány szerinti eljárással előállított kelátképzőszerrel és lignoszulfonsavas kelátképzőszerrel készített oldatok összehasonlító vizsgálata különböző növénykultúrákban. a) Őszi búza Rézsót és rézkelátot tartalmazó oldat hatása az őszi búza réztartalmára (dózis: 5 dm3/ha) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 16
