192821. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet áramlásba elhelyezett testek ellenállásának csökkentésére
5 192821 6 sebességgel jellemzett nyom, az úgynevezett leválási buborék keletkezik, amelyben a nyomás a külső nyomásnál kisebb. A leválási buborékban lévő depresszió a zavartalan áramlás sebességétől, amelyet az ábrán V-vel jelöltünk, és a leálási buborékot határoló áramvonal iránya, és a zavartalan áramlás iránya közötti szög nagyságától, valamint a szilárd test geometriai kialakításától függ. A fenti felismerés alapján olyan szerkezetet dolgoztunk ki áramlásba helyezett testek áramlási ellenállásának csökkentésére a homloklapon elhelyezett legalább egy terelőelemmel, amelynek lényege abban van, hogy az áramlásba helyezett testnek az áramlásra merőleges, vagy közel merőleges homlokfelületén annak egy ezen felület kerületénél kisebb kerülete, vagy részkerülete mentén legalább egy depressziót létrehozó részben nyitott üreget képező elemet alakítunk ki. A találmány szerinti szerkezet az áramlásba elhelyezett test homlokfelületére van adott esetben azzal egy egységet képezően kiképezve, és a találmány szerint a depressziót létrehozó legalább egy elem közvetlenül a homlokfelületre van elhelyezve, és a depressziót létrehozó elem homlokfal széle felé eső határoló felülete meridián metszetben a zavartalan áramlás irányával a<60°-os szövet bezáróan van kiképezve, és a legkülső élének a homlokfal szélétől a távolsága a 0,04 <b/'H< 0,3 összefüggés alapján van kialakítva, ahol H a homlokfal kisebb mérete. A találmány szerinti szerkezet egy előnyös kiviteli alakjában a depressziós üreget létrehozó elem és a homlokfal között egy h< 0,05 H légrés van kiképezve. Célszerűen a depressziót létrehozó elem a homlokfal külső szélei felé le van kerekítve, és a lekerekítési sugár R<0,15 H. Ugyancsak előnyös, ha a depressziót létrehozó elem magassága a homlokfal kisebb mértékű oldalának 0,4-szeresére van kiképezve, azaz 2<0,4 H. A találmány szerinti szerkezet egy további előnyös kiviteli alakjában a depressziós üreget létrehozó elem több koncentrikus peremként van kiképezve. Ugyancsak előnyös, ha a depressziót létrehozó elemet egy a homlokfal egyik oldalával párhuzamos perem képezi. Célszerűen a depressziót létrehozó elem több, peremszerű elemből áll. A találmány szerint kialakított depressziót létrehozó elemet a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az ábrákon az 1. ábrán az áramlási ellenállás csökkentésére alkalmazott ismert megoldások egyike látható, ahol lekerekítések és legömbölyítések segítségével csökkentik az áramlási ellenállást, a 2. ábrán a másik ismert megoldás látható, ahol az áramlásba elhelyezett test homlokfala előtt azzal közel párhuzamosan egy további lemez van az áramlási ellenállás csökkentésére elhelyezve, a 3. ábrán látható az áramlásba helyezett test áramvonalainak a képe a bejelölt T torióponttal, a 4. ábrán a találmány szerinti depressziós üreget létrehozó elem egy példakénti elhelyezése látható, amikor is az elem közvetlenül fekszik fel a homloklapra, az 5. ábrán a találmány szerinti, depressziós üreget létrehozó elem egy olyan példakénti kiviteli alakja látható, ahol a depressziót létrehozó elem és a homlokfal közötti rés van kiképezve, a 6—12. ábrákon a találmány szerinti depressziós üreget létrehozó elem egyegy további előnyös példakénti kiviteli alakja és elrendezése látható. A találmány szerinti depressziós üreget létrehozó elem egy példakénti kiviteli alakja és elrendezése látható a 4. ábrán, ahol a depressziós üreget létrehozó 3 elem közvetlenül van elhelyezve az áramlásba helyezett test 2 homloklapjára, mégpedig úgy, hogy a 3 elem kerülete kisebb, mint a 2 homloklap kisebb H. mérete. Ezzel a kialakítással az egyébként éles peremű 2 homloklapon egy lépcsőt képeztünk ki. A 3 elem ezen példakénti kiviteli alakjával elvégzett kísérlete azt támasztották alá, hogy az ily módon kiképezett előlap áramlási ellenállása kisebb volt, mint ha a lépcső jellemző méreteivel, tehát magassága és hosszúsága átlagával arányos lekerekítéseket végeztünk volna el a 2 homloklapon. A 2 homloklapra erősített 3 elemnek az áramlással szembenéző felülete tetszőlegesen alakítható ki, lehet sík, kúpos vagy akár homorú is, amelyre egy további példát mutat be az 5. ábra, ahol is a 2 homlokfalra merőlegesen egy lemezcsíkot helyeztünk el depressziós üreget létrehozó 3 elemként. Ahhoz, hogy a találmány szerinti depressziót létrehozó 3 elemmel megfelelő depressziót tudjunk létrehozni a depressziós üreget létrehozó ? elemmel szemben, a méretezéssel kapcsolatosan a következőket kell figyelembevenni. Mindenképpen kell egy minimális távolságot biztosítani a 3 elem és a 2 homloklap széle között, hiszen az a térrész az (A) ahol a depresszió az áramlás következtében létrejöhet. Ezt a 2 homlokfal szélétől mért távolságot b-vel jelölve, és az áramlásra merőleges 2 homloklap kisebb méretét H-val jelölve, a b/'H értékét az alábbiak szernt célszerű megválasztani : 0,3 < b/H > 0,01. Ez tehát azt jelenti, hogy ha b/H = 0,3 akkor lényegében már az áramlási ellenállás nem csökken tovább, illetőleg ha 0,01-nél kisebb, az már elhanyagolható mértékben befolyásolja csak az áramlási ellenállás változását. Egy további jellemzője a találmány szerinti depressziós üreget létrehozó 3 elemnek, hogy nem kell a legnagyobb magasságát nagyobbra választani, mint 0,4 H és felülete kis értékű, akár egy perem is lehet. Ennek abban van a jelentősége, hogy nem kell különleges nagy lemezeket elhelyezni a 2 homloklap előtt, így a technológiával szemben sem kell különleges követelményeket támasztani, ugyanakkor akár utólag is fel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
