192809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berenezés a Bayer-féle timföldgyártásban a magas hőmérsékletű feltárás hőjének hasznosítására

3 192809 4 A találmány tárgya eljárás a Bayer-féle timföldgyártásban a magas hőmérsékletű (220 °C feletti) feltárás hőjének hasznosí­táséra a feltárt zagy expandáltatása és hő­­cseréje útján. A találmány tárgya tovább az eljárás foganatosításához használható beren­dezés, amely hőcserélőket, feltáró autoklá­vokat, tartályokat és expanziós tartályokat tartalmaz. A Bayer-féle timföldgyártásban többféle módszer alakult ki a bauxit feltárása után a feltáróberendezésból nagy nyomáson és ma­gas hőmérsékleten távozó zagy hőtartalmának hasznosítására. A legelterjedtebb eljárásoknál a feltárt zagyot több fokozatban expandálhat­ják, amíg nyomása a légköri nyomásig csök­ken, és az ekkor felszabaduló gőzt hőcseré­lőkbe vezetik a feltárandó zagy, illetve az úgynevezett kétáramú eljárás esetén a feltá­rólúg és adott esetben a feltárandó zagy előmelegítésére. (Extractive Metallurgy of Alumínium. Volumene 1. Alumina. 1963. p. 251- -264; Bauxite-Alumina-Alumínium. Procedings of the Second International Symposium of ICSOBA. Budapest Oct. 6-10. 1969. p. 43-58.) Az ismert eljárások hátránya, hogy az ily módon elérhető energiahasznosulás nem kielégítő, a feltárandó anyag felmelegítéséhez kiegészítőleg jelentős mennyiségű nagyértékű hőenergia felhasználására van szükség, nagynyomású gőz vagy más magas hőmérsék­letű hőhordozó alkalmazásával. Egy másik ismert eljárás lényege, hogy a feltáró berendezésből távozó zagyot nagy­nyomású hőcserélőbe vezetik, ahol a zagy a hőjét a szintén nagy nyomás alatt lévő fel­tárólúgnak adja át. Ez utóbbit expandáltatják és a felszabaduló gőzt - hasonlóan az előbbi átjárásokhoz - a feltárandó zagy előmelegí­tésére használják. (163 357. sz magyar sza­badalmi leírás.) Ennek a feltárólúg közbeik­tatásával végzett expandáltatásnak az az előnye, hogy a feltáró rendszerben lehetővé válik egyúttal a feltárólúg bepárlása is. Az eljáráB hátránya viszont az, hogy jelentős számú nagynyomású hőcserélőt igényel és ezek beruházási és karbantartási igénye oly nagy, hogy az eljárás előnyeit jelentősen lecsökkenti. Az ismert eljárások további tökéletesí­tését erőteljesen befolyásolja az az általános vegyipari törekvés, hogy a nagynyomású és magas hőmérsékletű műveleteket igyekeznek minél inkább visszaszorítani és a lehető legkevesebb nagynyomású berendezést hasz­nálni. Ez a törekvés nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen köztudott, hogy a nagynyomású műveletek üzembiztonság szem­pontjából kockázatosabbak, illetve igényeseb­bek, a nagynyomású berendezések pedig költségesebbek, hamarabb tönkremennek és karbantartási igényük is nagyobb. E törekvések figyelembe vételével a ta­lálmánnyal az a célunk, hogy olyan eljárást és berendezést hozzunk létre a Bayer-féle timföldgyártásban a magas hőmérsékletű fel­tárás után kapoLt zagy hójéneik hasznosítá­sára, amely az ismert eljárásokéval azonos, vagy azokénál jobb energiahasznosulást teBz lehetővé és az ismert megoldásokhoz képest lényegesen kisebb technikai rsifordítást igé­nyel. Célunk közelebbről az, hogy olyan eljá­rást, illetve berendezést hozzunk létre, amelyben a nagynyomású műveletek, illetve a nagynyomású szerkezetek részaránya a lehe­tő legkisebb. A kitűzött cél elérése érdekében a Bayer-féle timföldgyártásban a magas hőmér­sékletű - jelen esetben 220 °C fölötti - fel­tárás hőjének hasznosítására a találmány szerint oly módon járunk el, hogy a magas hőmérsékletű feltárt zagyot 190-130 #C hő­mérséklet eléréséig expandáltatjuk, majd - adott esetben gibbsites bauxit hozzáadása és feltárása után - a betöményítendő feltáró­lúggal Bzemben áramoltatva lehűtjük, a hő­­cserével felmelegitett, kívánt esetben kisnyo­mású gőzzel tovább melegített betöményiten­­dő feltárólúgot expandáltatjuk, a magas hő­mérsékletű feltárt zagy expandáltatásánál felszabaduló gőzzel közvetlenül a feltárási hőmérsékletre való felfűtés előtt melegítjük a feltáráshoz vezetett tömény feltárólúgot és/vagy zagyot, a felmelegitett betőményí­­tendó feltárólúg expandáltatásánál felsza­baduló gőznek legalább egy részével pedig a feltáráshoz vezetett tömény feltárólúgot és/vagy zagyot melegítjük az előmelegítés el­ső fokozataiban. A jelen tartomány vonatkozásában „kis­nyomású gőznek" tekintjük a 10 bar vagy ennél kisebb nyomású gőzt, s „nagynyomású­nak” azt, amelynek nyomása 30 bar, vagy ennél nagyobb. Ugyancsak a jelen találmány tekinteté­ben koncentrációtól függetlenül „feltáró lúg­nak" tekintjük az összes csökkentett alumí­­niumtartalmú lúgot, amely a körfolyamat so­rán már átment az Al(OH)a kiválasztási folya­maton. A találmány alapja az a felismerés, hogy a feltáráshoz kapcsolódó műveletekben az energia hasznosulása nem romlik, sőt egyes esetekben javul, ha a feltáró berendezésből távozó zagyot előbb közepes nyomásig ex­pandáltatjuk és így vezetjük hőcserélőbe, a feltárólúg melegítésére, hogy az utóbbit azu­tán expandáltassuk. A hócserét tehát két ex­panziós művelet közé iktatjuk: a zagy köz­vetlen expandáltatása és a felmelegített feltá­rólúg, mint hőközvetitó anyag expandáltatása közé. így a korábbinál jobb, vagy ahhoz ha­sonló energiahasznosulás mellett ahhoz az előnyhöz jutunk, hogy a nagynyomású rend­szer lényegesen kisebb, mint akár a teljes expanziós, akár a nagynyomású hőcserés el­járásban. A találmány - mint említettük - a 220 °C feletti hőmérsékleten végzett Bayer-féle 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom