192791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horgászcsali előállítására
2 192791 3 A találmány tárgya eljárás, mely horgászcsali előállítására vonatkozik. Az eredményes horgászás előfeltétele, hogy az alkalmas horgászhely kiválasztása után a halakat minél nagyobb tömegben csaljuk a horog közelébe. Ehhez általában tápanyagot szórnak a horgászhely közelében a vízbe, azaz beetetést végeznek. Az erre a célra használt anyagok sok esetben az állattartásban is hasznosítható, értékes tápanyagok, ugyanakkor a halakat csak a közelből csalogatják a horoghoz, nagyobb távolságra ilyen hatást már nem fejtenek ki. Ismertek olyan horgászcsalik is, amelyeket a horgálszzsinórra erősítenek a horog közelébe vagy azzal kombinálva, és igy próbálják a halakat a horog közelébe irányítani. így a 399 748 sz. svájci szabadalmi leírás a horog fölé erősíthető, S-alakban hajlított könnyűfém szalag horgászcsaliként történő alkalmazását ismerteti. A fényes felületű szalag a viz mozgásának hatására forog a horgászzsinóron, s villanással csalja a halakat a horog közelébe. Hasonló megoldást ismertet a 4 052 809 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amely szerint fényes felületű, domborított műanyagtestet erősítenek a horog mögé a zsinórra, s a víz mozgása folytán imbolygó műanyagtest felülete villogó fényjeleket ad le. Csupán ragadozó halak horgászásához alkalmas a 4 054 004 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett csali, amely rugalmas falú, műanyagból készült balutánzat, s a belsejében foglal helyet a horog. A csaliba harapó ragadozó hal, benyomva a rugalmas falat, leunakad a horgon. A 4 129 955 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás levegővel felfújható, tömlőszerű műanyagtestból álló mű gilisztát ismertet, amely a horogra felakasztható. Az 1 465 276 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismert egy olyan szintetikus csali, amely golyószerű, vízben duzzadó és gélesedó, színezett anyagból áll. Előállítása úgy történik, hogy zseletinhoz glicerint, halolajat, nátriummetabiszulfitot és színezéket kevernek, és a kapott masszát darabolják. Egyik ismert megoldás sem képez valóban hatékony horgászcsalit, amely nagyobb tömegben vonzaná a halakat a horgászhelyre. A találmány célja olyan horgászcsali biztosítása, amely fokozott hatékonysággal csalogatja nagy távolságból is a halakat a horgászhely közelébe. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük, ha 0,01-1 tömegrész íz-, zamat- és illatanyagot/anyagokat és 0,1-50 tömegrész vivőanyagot/anyagokat összekeverünk, a keveréket 10-500 tömegrész aprított sütőipari hulladékanyaghoz/anyagokhoz adjuk, s homogenizáljuk. A találmány alapját egyrészt az a felismerés képezi, hogy a halak látása ugyan korlátozott, az iz- és szagérzékeló képességük azonban igen fejlett, s így a csaliba bevitt íz-, zamat- és illatanyagokat már igen nagy távolságból is jól érzékelik. A találmány alapja az a további felismerés, hogy a találmány szerinti eljárással készült horgászcsaliban jelenlevő iz-, zamat- és illatanyagok csak lassan oldódnak ki, és igy hosszú időn át fennálló, tartós csalogató hatást fejtenek ki. A találmány szerinti eljáráshoz használt iz-, zamat- és illatanyag különféle, az élelmiszeriparban ízesítésre, illetve a kozmetikai iparban illatositásra használt anyag vagy ezek kombinációja lehet. Előnyösnek találtuk a gyümólcsaromákat, például az eper aromát, az illatos növényi olajokat, például a rózsaolajat, ánizsolajat, édes köményolajat, levendulaolajat stb. A fenti anyagok kombinációját is használhatjuk alapos homogenizálás után. Vivőanyagként különféle polimereket használhatunk, például polivinilalkoholt, polisztirolt, poliuretánt vagy kopolimereket, adott esetben habosítás után. Előnyösen több polimer keverékét alkalmazzuk. A vivőanyagot célszerűen lisztfinomságúra darálva használjuk. Sütőipari hulladékanyagon a sütőipari termékek gyártásánál visszamaradó vagy selejtként képződő anyagot vagy megöregedett sütőipari terméket értünk, amelyek mindegyike emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ilyen sütőipari hulladékanyag például a szárított kenyérhulladék, a selejt puffasztott tarhonya, a selejt puffasztott kukorica, a selejt piskóta, a selejt tarhonya vagy a selejt tészta. A sütőipari hulladékanyagot őrölt, célszerűen daraszemcsézettségű állapotban használjuk fel. Többnyire két vagy több sütőipari hulladékanyag keverékét alkalmazzuk, adott esetben kisebb mennyiségű sütőipari alapanyaggal, például búza-, kukorica- vagy rozsliszttel kiegészítve. A fenti komponensek homogenizált keverékét önmagában is felhasználhatjuk beetetéshez, előnyös lehet azonban, ha a keveréket gyurmává alakítjuk, és formázzuk. A gyurmává alakításhoz célszerűen kötőanyagot használunk. A kötőanyag például valamely természetes vagy szintetikus eredetű ragasztószer lehet. A formázott horgászcsalit horogra tűzve a halfogáshoz is felhasználhatjuk. Úgy is eljárhatunk, hogy a sütőipari hulladékanyagok lisztfinomságú őrleményét vízzel tésztamasszává alakitjuk, s ekkor a sütőipari hulladékanyagok a kötőanyag szerepét is betölthetik. A tésztamassza készítéséhez olyan vizes oldatot vagy szuszpenziót is használhatunk, amely az iz-, zamat- és illatanyagokat, valamint a vivöanyagot már tartalmazza. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
