192788. lajstromszámú szabadalom • Építőipari gipsz-keverék, így előregyártott elemekhez alkalmas anyagok, burkoló-, simító-, fugázóanyagok

D ive I an ti fázisba távozik, ami a mechanikai tulajdonsá­gok ugrászerű romlásával jár együtt. Az előzőekben ismertetett hátrányokat mutatják például a következő megoldások: 1 322 896.sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett kompozíció, mely elasztomerek vi­zes szuszpenziójából (100 rész) gipszből (150-190 rész) valamint stabilizátorból és egyéb adalékanyagokból álló porkészitmény, vakolatkészítés céljára. Az elasztomerként megjelölt anyagok lehetnek például PVC, po­­lisztirol, poliakrilétok és poliolefinek. Ugyancsak gipszvakolat kompozíciót (por alakú) ír le az 1 390 360. sz. brit szabadalmi leírás. A készítmény kalcium-szulfát-alfa-he­­mihidrátból és vizes gyanta emulzióból áll. A gyanta legalább 10 tX-ban van jelen, kémiai­lag lehet akril-, vinil-, vagy sztirol-gyanta, illetve ezek kopolimerei. A 4 229 223 sz. USA szabadalmi leírás olyan építőanyagot ír le, amely például előre­gyártóit elemek készítéséhez alkalmas és ke­mény, azaz kalcium -és magnézium-tartalmú vízzel készült kötőanyag iszap - például gipsziszap - szokásos detergensekkel és mű­gyantával. A műanyag mennyisége 0,5-15 m%; bármilyen habosított műanyag alkalmazható. A készítmény töltőanyagokat is tartalmazhat, például perlitet. A habosított műanyagot és gipsziszapot összekeverik, ezek együtt meg­szilárdulva képezik az építőanyagot. Gipsz helyett cement is használható. A 3 941 632.sz. USA szabadalmi leírás el­járást és kompozíciót ír le falak vagy hason­ló felületek bevonására. A módszer magában­­foglalja azt is, hogy a felületet bevonják vi­zes latex-szel, olyan arányban, hogy a latex­­-ben lévő víz a gipsz szemihidrátumot hidra­tálja és megkösse. Ezáltal a latex úgy módo­sul, hogy ragasztóként funkcionál. Konkrétan poli/vinil-acetát/ latexét írják le. A találmánnyal az a célunk, hogy olyan gipsz alapú, műanyagokkal modifikált burko­ló-, simító-, és fugázóanyagokat, valamint előregyártóit elemek előállításához alkalmas készítményeket dolgozzunk ki, amelyeknek segítségével (az említett káros hatások kikü­szöbölhetők) és a korábbi megoldásokhoz ké­pest a.következő többlethatások érhetők el:- a komponensek összekverése után a porkeverék huzamos ideig tárolható, anélkül, hogy a tárolás annak használ­hatóságát a legcsekélyebb mértékben is hátrányosan befolyásolná;- a porkeverék vízzel homogenizálva azonnal felhasználható;- a felhasználást követően a megszilár­dult rendszer vízzel szemben fokozot­tan ellenálló;- a polimer komponensek alkalmas megvá­lasztásával a szilárd rendszer felületi tulajdonságai így a nedvesitóképcsség széles határok között szabályozhatók. A találmány alapja egyrészt az a felisme­rés, hogy gipszporból és vizoldható, blokk­-polimerből, így vinil-alkohol-vinil-acelál vagy vinil-alkohol-vinil-éBzter blokk-polimer­ből, és 100 glükozid egységenként 2-20 mole­­kulu hexametilén-tetraminnal vagy hexameti­­lén-diaminnal módosított karboxi-metil-cellu­­lózból, valamint térhálósodást elősegítő anya­gokból, előnyösen terei tál-aldehid bői és mu­­leinsavból vagy maleinsavhidridből, vagy bórsavból vagy bóraxból, továbbá felület­aktív anyagokból, előnyösen alkil-szulfátból, vagy alkil-aril-szulfonátból készített keve­rékben víz hatására a polimer komponensek oldódásának sebessége számottevően megnő. Másrészt arra a meglepő felismerésre jutot­tunk, hogy a megszilárdult anyag mechanikai tulajdonságai akkor sem változnak számotte­vően, ha az huzamos ideig vízzel érintkezik. Fontos új felismerés az is, hogy a kopolimer kémiai összetételének éB a komonomerek szekvenciájának változtatásával a szilárd rendszer felületi sajátságai széles határok között befolyásolhatók. A találmány szerinti megoldásnál alkalma­zott, módosított karboxi-metil-cellulóz eseté­ben a módosítás lényege abban áll, hogy a karboxi-metil-cellulózt a módosító hatást biz­tosító amino vegyület (vagy vegyületek) híg alifás alkoholos, előnyösen etanolos vagy izo­­propanolós oldatával elegyítjük, majd 1-5 óra állás után az alkoholt elpárologtatjuk. Az ily módon kezelt karboxi-metil-cellu­­lózzal készült gipsz kompozícióknak illetve előregyártóit elemeknek a vízzel szembeni el­lenállóképességük lényegesen jobb, mint a kezeletlen karboxi-metil-cellulóz felhasználá­sával készítetteké. Ezek a felismerések több szempontból is meglepőek. Meglepő már az is, hogy két vagy többféle, kémiailag igen eltérő szerkezetű polimer (a találmány szerint alkalmazott cel­lulóz-származék és vinil-polimer) közös ol­datban összefér egymással. Általában ugyanis még az egymáshoz hasonló polimerek (pl. ak­­rilátok és metakrilátok) 6em összeférhetek; közös oldatban egymást kölcsönösen kicsap­ják. Meglepő továbbá az is, hogy a száraz rendszerből víz hatására a polimer kompo­nensek gyakorlatilag nem oldódnak ki, ami kapcsolatos lehet azzal, hogy a kis relatív molekulatömegű komponensek a kopolimereket térhálósítják. Ebben az esetben azonban vár­ható lenne, hogy mivel a térhálósított kopoli­mer vízben duzzad, a duzzadással együtt já­ró duzzadási nyomás fellépése következtében a rendszer mechanikai tulajdonságai változ­nak meg. A felületi sajátságok befolyásolha­tósága az alkalmazott kopolimerek felületakti­vitásával függhet össze. Meglepő azonban, hogy ez a hatás tenzid jelenlétében is érvé­nyesül, ekkor ugyanis - mivel a viz/levcgó határfelületi rétegben a tenzid-molekulák po­zitív adszorpciója miatt a tenzid koncentráci­ója nagy - az lenne várható, hogy a gipsz kötése során kialakuló Bzilárd felület tulaj­r, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom