192788. lajstromszámú szabadalom • Építőipari gipsz-keverék, így előregyártott elemekhez alkalmas anyagok, burkoló-, simító-, fugázóanyagok
D ive I an ti fázisba távozik, ami a mechanikai tulajdonságok ugrászerű romlásával jár együtt. Az előzőekben ismertetett hátrányokat mutatják például a következő megoldások: 1 322 896.sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett kompozíció, mely elasztomerek vizes szuszpenziójából (100 rész) gipszből (150-190 rész) valamint stabilizátorból és egyéb adalékanyagokból álló porkészitmény, vakolatkészítés céljára. Az elasztomerként megjelölt anyagok lehetnek például PVC, polisztirol, poliakrilétok és poliolefinek. Ugyancsak gipszvakolat kompozíciót (por alakú) ír le az 1 390 360. sz. brit szabadalmi leírás. A készítmény kalcium-szulfát-alfa-hemihidrátból és vizes gyanta emulzióból áll. A gyanta legalább 10 tX-ban van jelen, kémiailag lehet akril-, vinil-, vagy sztirol-gyanta, illetve ezek kopolimerei. A 4 229 223 sz. USA szabadalmi leírás olyan építőanyagot ír le, amely például előregyártóit elemek készítéséhez alkalmas és kemény, azaz kalcium -és magnézium-tartalmú vízzel készült kötőanyag iszap - például gipsziszap - szokásos detergensekkel és műgyantával. A műanyag mennyisége 0,5-15 m%; bármilyen habosított műanyag alkalmazható. A készítmény töltőanyagokat is tartalmazhat, például perlitet. A habosított műanyagot és gipsziszapot összekeverik, ezek együtt megszilárdulva képezik az építőanyagot. Gipsz helyett cement is használható. A 3 941 632.sz. USA szabadalmi leírás eljárást és kompozíciót ír le falak vagy hasonló felületek bevonására. A módszer magábanfoglalja azt is, hogy a felületet bevonják vizes latex-szel, olyan arányban, hogy a latex-ben lévő víz a gipsz szemihidrátumot hidratálja és megkösse. Ezáltal a latex úgy módosul, hogy ragasztóként funkcionál. Konkrétan poli/vinil-acetát/ latexét írják le. A találmánnyal az a célunk, hogy olyan gipsz alapú, műanyagokkal modifikált burkoló-, simító-, és fugázóanyagokat, valamint előregyártóit elemek előállításához alkalmas készítményeket dolgozzunk ki, amelyeknek segítségével (az említett káros hatások kiküszöbölhetők) és a korábbi megoldásokhoz képest a.következő többlethatások érhetők el:- a komponensek összekverése után a porkeverék huzamos ideig tárolható, anélkül, hogy a tárolás annak használhatóságát a legcsekélyebb mértékben is hátrányosan befolyásolná;- a porkeverék vízzel homogenizálva azonnal felhasználható;- a felhasználást követően a megszilárdult rendszer vízzel szemben fokozottan ellenálló;- a polimer komponensek alkalmas megválasztásával a szilárd rendszer felületi tulajdonságai így a nedvesitóképcsség széles határok között szabályozhatók. A találmány alapja egyrészt az a felismerés, hogy gipszporból és vizoldható, blokk-polimerből, így vinil-alkohol-vinil-acelál vagy vinil-alkohol-vinil-éBzter blokk-polimerből, és 100 glükozid egységenként 2-20 molekulu hexametilén-tetraminnal vagy hexametilén-diaminnal módosított karboxi-metil-cellulózból, valamint térhálósodást elősegítő anyagokból, előnyösen terei tál-aldehid bői és muleinsavból vagy maleinsavhidridből, vagy bórsavból vagy bóraxból, továbbá felületaktív anyagokból, előnyösen alkil-szulfátból, vagy alkil-aril-szulfonátból készített keverékben víz hatására a polimer komponensek oldódásának sebessége számottevően megnő. Másrészt arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a megszilárdult anyag mechanikai tulajdonságai akkor sem változnak számottevően, ha az huzamos ideig vízzel érintkezik. Fontos új felismerés az is, hogy a kopolimer kémiai összetételének éB a komonomerek szekvenciájának változtatásával a szilárd rendszer felületi sajátságai széles határok között befolyásolhatók. A találmány szerinti megoldásnál alkalmazott, módosított karboxi-metil-cellulóz esetében a módosítás lényege abban áll, hogy a karboxi-metil-cellulózt a módosító hatást biztosító amino vegyület (vagy vegyületek) híg alifás alkoholos, előnyösen etanolos vagy izopropanolós oldatával elegyítjük, majd 1-5 óra állás után az alkoholt elpárologtatjuk. Az ily módon kezelt karboxi-metil-cellulózzal készült gipsz kompozícióknak illetve előregyártóit elemeknek a vízzel szembeni ellenállóképességük lényegesen jobb, mint a kezeletlen karboxi-metil-cellulóz felhasználásával készítetteké. Ezek a felismerések több szempontból is meglepőek. Meglepő már az is, hogy két vagy többféle, kémiailag igen eltérő szerkezetű polimer (a találmány szerint alkalmazott cellulóz-származék és vinil-polimer) közös oldatban összefér egymással. Általában ugyanis még az egymáshoz hasonló polimerek (pl. akrilátok és metakrilátok) 6em összeférhetek; közös oldatban egymást kölcsönösen kicsapják. Meglepő továbbá az is, hogy a száraz rendszerből víz hatására a polimer komponensek gyakorlatilag nem oldódnak ki, ami kapcsolatos lehet azzal, hogy a kis relatív molekulatömegű komponensek a kopolimereket térhálósítják. Ebben az esetben azonban várható lenne, hogy mivel a térhálósított kopolimer vízben duzzad, a duzzadással együtt járó duzzadási nyomás fellépése következtében a rendszer mechanikai tulajdonságai változnak meg. A felületi sajátságok befolyásolhatósága az alkalmazott kopolimerek felületaktivitásával függhet össze. Meglepő azonban, hogy ez a hatás tenzid jelenlétében is érvényesül, ekkor ugyanis - mivel a viz/levcgó határfelületi rétegben a tenzid-molekulák pozitív adszorpciója miatt a tenzid koncentrációja nagy - az lenne várható, hogy a gipsz kötése során kialakuló Bzilárd felület tulajr, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
