192778. lajstromszámú szabadalom • Gömgyölt tűzterű kazán vagy léghevítő berendezés, bármely tüzelőanyag elégetésére alkalmas tűztérrel

3 192778 4 A találmány tárgya göngyölt tűzterű ka­zán vagy léghevltó berendezés bármely (szi­lárd, folyékony, vagy gáznemű) tüzelőanyag elégetésére alkalmas tűztérrel, vagy kívülről bevezetett gázok hőtartalmának hasznosításá­ra alkalmas hőleadótérrel, amelynél a hőát­adást hatásfokának emelését a hőátadólér méreteinek áramlástani kiképzése biztosítja. A jelenleg ismert kazánokra, és lógheví­­tó berendezésekre általában az jellemző, hogy tűzterük, és konvektiv hőáladó egysé­gük külön szerkezeti elemet képez, és a hő­átadó egységben az áramlási keresztmetszet állandósága folytán a sebesség, és ezzel a hőátadás intenzitása a hossz mentén folyama­tosan változik. Ezen felül egyenesen kikép­zett hőátadó egységek esetén a szerkezeti méretek is meghaladják a feltétlenül szüksé­ges méreteket. A tűzterek kialakítása változatos (hen­geres, szögletes, csepp-, vagy gőmbalakú), míg a konvektiv hőátadó felületek csöves, le­mezes, táskás, vagy ezekből kombinált kiala­kításúak. A DE-AS 21 52 856 sz. iratból megismer­hető olyan megoldás, amely a kazán tűzterél elől nyitott, dobozszerű vízköppenyként ké­pezi ki, a tűztérbe a doboz fenékrészéből ki­emelkedő és a tűztér tengelyével közel pár­huzamos hengeralakú víztér nyúlik be, amely a konvektiv fűtőfelületként szolgáló füslcBÖ- vek befogadására van kiképezve. A 158 386 lajstromszámú magyar szabadalom a befoglaló méretek csökkentése érdekében a konvektiv felületeket a tűztér körül spirális alakban elhelyezett csövekből alakítja ki, de ezeknek a csöveknek a keresztmetszete mindvégig azonos. A 168 843 lajstromszámú magyar szaba­dalom szerinti megoldásnál a tűztérköppenyt koncentrikus kör mentén elosztva veszik kö­rül a füstcsövek, amelyek a tűztérköppeny palástjának felületén körkeresztmelszetű (vekkel vannak egymáshoz csatlakoztatva, míg a másik végükön gyűrű alakú füstcsa­tornába torkollnak. A füstgázok (égéster­mékek) átáramlási keresztmetszete itt is a teljes hossz mentén változatlan. A 4 022 163 lajstromszámú USA szabada­lom ismertet egy folyékony tüzelőanyaggal működtethető melegvíztermelő berendezést, amely a tűztér körül elhelyezett csatornában az égéstermékeket eredeti áramlási irányuk­kal ellentétes irányba visszafordítva, mintegy „ellenáramban” áramoltatja keresztül, az áramlási keresztmetszet azonban itt csak egy helyen, és ugrászerűen változik, és a megol­dás csak a helyszükségletet csökkenti. Ismeretes a 172 767 lajstromszámú ma­gyar szabadalom szerinti berendezés, amely az öntöttvas lagoskazánok előnyeit igyekszik hasznosítani, amennyiben lemezből készüli tűzteret kombinál öntöttvas konvektiv elem­mel, öntéstechnikai megoldásokkal biztosítja a jobb helykihasználást, és az öntvény áram­lástechnikai kialakításával alacsonyabb ka­zánellenállást kíván elérni, - ez a változtatás azonban a hőátadás egyenletességét a kazán hossza mentén nem érinti. Mindezen megoldások közös hátránya, hogy a tűztér, és a konvektiv hőátadó egy­ség külön-külön elemet képez, a hőátadás a kazán hossza (az égéstermék áramlása) men­tén változó, és az égészajok csökkentése csak külön költséget jelentő hangszigetelés­sel oldható meg. A jelen találmány szerinti elrendezés önmaga biztosítja egyrészt a hőátadás azonos értéken tartását az égéstermék teljes áramlá­si hossza mentén, az égészajok csökkentését, és a hőátadás javítását, úgy, hogy a tűztere és a konvektiv hőátadó egysége egy szerke­zeti egységet képez. A találmány tárgya olyan kisteljesítmé­nyű, ipari és/vagy kommunális célra felhasz­nálható melegvlzkazán, illetve léghevitó be­rendezés, amely egybefüggő folyamatos tűz­térrel és/vagy füstjárattal (hőcserélő rész­szel) rendelkezik, amelynek kialakítása bizto­sítja a javuló hőátadást, a berendezés tömör (kis helyigényű) felépítését, az égészajok csökkentését és a tökéletes égést. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy ha a hőátadó rész keresztmetszetét a gázok lehűléséből adódó térfogatcsökkenés­nek megfelelő mértékben (folyamatosan) csökkentjük, elérhető a füstgázok közel egyenletes sebessége. Ugyanakkor görbült tűzterek kialakításánál érvényesül az a szak­­irodalomban rögzített tapasztalat, hogy a hő­átadás a következőképpen változik: cC = cCo(l +-sL.) jt ' ahol oc a görbült felületen mórt hőát­adás (nevezetlen szám) oCo a hőátadás egyenes kazánban (nevezetlen szám) d a hidraulikus átmérő (méter) R a görbületi sugár (méter). Mivel a hőátadás annál nagyobb, minél kisebb az R görböleti sugár értéke, ebből adódott a találmány alapját képező második felismerés: úgy a helykihasználás, mint a hőátadás szempontjából a legkedvezőbb ered­ményt akkor érjük el, ha a kazánt csigavo­­nalszerűen felgöngyöljük, a folyamatosan csökkenő keresztmetszet mellett. A találmány szerinti kazán és/vagy lég­­hevítő egy-egy lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. sz. ábra léghevítőt ábrázol hosszmet­szetben, 2. sz. ábra ugyanezen léghevítőt tünteti fel keresztmetszetben, 3. sz. ábra melegvízkazánt ábrázol hossz­metszetben, 4. sz. ábra ugyanezen melegvízkazánl tünteti fel keresztmetszetben. Az 1. és 2. Bz. ábrán ábrázolt léghevítő­­nél az 1 tüzelőberendezés a 2 tűztér-hőcse­­rélő bemenetéhez csatlakozik. A 2 tűztér-hő­­cserélő úgy van kialakítva, hogy annak ke-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom