192770. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő, főleg tüzelőberendezésekhez

12 csak vékony vonallal vázoltuk úgy tekintve, mintha átlátszó volna. Összehasonlítva a 4. ábra szerinti megoldással itt a hőcserében résztvevő közegeket határoló 110, 112, fal 120 ill. 121 csúcsszöggel rendelkező egyenes csonka gúla - ill. nulla fok csúcsszög esetén egyenes hasáb felület, - a 107, 108, 109 vá­laszfalak derékszögű négyszögek. A 113 és 114 terelő falak össze vannak erősítve a 107, 108, 109 válaszfalakkal, de a 110 és 112 fallal nem, Így pl. a 111 füleknél fogva kiemelhe­tők. Ennek a megoldásnak hátránya - a 7. ábrán vázolt körszimmetriát mutató konst­rukcióval szemben - hogy a 107, 108, 109 válaszfalak nem forgathatók el, így a telje­sítmény nem változtatható, a terelő-betétet, mint azt fentebb vázoltuk, csak egybefogatva emelhetjük ki egyszerűen. A 107, 108, 109 válaszfalakon rendre 118, 117, 119 közegát­bocsátó nyílások vannak. A 117 és 118 kő­­zegátbocsátó nyílások a 113 terelő fal ellen­tétes oldalain helyezkednek el, a 117 és 118 közegátbocsátó nyílások a 114 terelő fal el­lentétes oldalain helyezkednek el. A füstgáz a 116 nyilakkal jelezve áramlik. A víz áram­lási irányát a 112 falon át a 115 nyíl jelzi. A hőcserélő egyenáramú. A találmány szerinti hőcserélő eddig megmutatott alkalmazási példáiban az volt a közős, hogy a hócserélési folyamatban részt­vevő két közeg közül csak az egyikre kény­­szerltettük a kívánt hőátadási tényező növelő hatást előidéző görbült mozgást, valamint, hogy a közegek különböző halmazállapotúak voltak. Mindkét közegre centrifugális erőteret kényszerítendő a 10. ábrán mutatunk techni­kai megoldást. Itt - célszerűen - a közegek lehetnek azonos halmazállapotúak is. (Például folyadék-folyadék, gáz-gáz). A hőcserélőnek koaxiálisán elrendezett csőszerű 144 és 145 falai vannak. A csőszerű külső 144 fal egyik végénél tangenciális helyzetű 150 beömlő csőcsonk, a másik végénél tangenciális hely­zetű 151 kiömlő csőcsonk van elrendezve. A csőszerű belső 145 fal egyik vége 148 beömlő csőcsonkként van kialakítva, másik végére 149 kiömlő csőcsonk van rögzítve. A 144 és 145 fal között csavarfelület jellegű 146 terelő elem van elrendezve, a 145 fal által határolt csőszerű térben torz csavarfelületként kiké­pezett 147 terelő elem van. Az egyik közeg axiálisan a 152 nyíl irányában a 148 beömlő csőcsonkon lép be és a 149 kiömlő csőcson­kon lép ki. A kívánt kényszermozgását a 147 terelő elem biztosítja. A másik közeg radikálisan - az áramlási veszteségeket csökkentendő esetleg tangen­­ciálisan - lép be a 150 beömlő csőcsonkon át a 144 és 145 falak közötti térbe - kívánt mozgását a 146 terelő elem biztosítja - majd a 151 kiömlő csőcsonkon lép ki a hőcserélőből a 153 nyíllal jelezve. A fedél leszerelésével a külső 144 fal lehúzható. A 149 kiömlő csöcsonk leszerelésével a 146 i 1 ; terelő elemhez hozzá lehet férni, ily módon kihúzhatóvá válik. Megjegyezzük, hogy a 10. ábra szerinti megoldás előnyösen alkalmazható pl. a légfű tő berendezésekhez (füstgáz-levegő hőcserélő­nek - vagy hőközponti berendezésekhez, - forróviz, -fűtő, -használati melegvíz hőcseré­lőnek). SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hőcserélő főleg tüzelőberendezések­hez, amelynél a hőcserében résztvevő egyik közeget szállító edény a be- és kivezető sza­kasza kivételével teljes egészében a hőcseré­ben résztvevő másik közeget szállító edény belsejében helyezkedik el, azzal jellemezve, hogy a hőcserében résztvevő közegeket ha­tároló falak (4, 5, 6) koaxiálisán vannak el­rendezve, ezek hossztengelyre merőleges metszeteinek kontúrja egyenes szakaszokból és/vagy ívekből álló folytonos vonal, és a falak (4, 5, 6) által alkotott közegvezető csa­tornákban (15, 17) a falak (4, 5, 6) tengelyé­vel azonos tengelyű, csavarvonalszerűen ki­képzett, folytonos, a közegvezető csatorna (15, 17) teljes szélességére kiterjedő terelő elemek (2, 3) vannak elrendezve. (1. ábra) 2. Az 1. igénypont szerinti hőcserélő azzal jellemezve, hogy a közegvezetó csator­nák (15, 17) körgyűrű keresztmetszetűek és a terelő elem (2, 3) elfordíthatóan és kisze­­relhetóen van kialakítva. (1. ábra) 3. Az 1. igénypont szerinti hőcserélő azzal jellemezve, hogy a közegvezetó csator­nákat (15, 17) csonka gúla vagy hasáb alakú koaxiális falak (45, 46) képezik, és a csavar­vonalszerű terelő elem (47) a koaxiális falak (45, 46) tengelyére merőleges vetületben egymással 90°-os szöget bezáró szakaszból áll. (4. ábra) 4. Hőcserélő főleg tüzelőberendezések­hez, amelynél a hőcserében résztvevő egyik közeget szállító edény a be- és kivezető sza­kasza kivételével teljes egészében a hőcseré­ben résztvevő másik közeget szállító edény belsejében helyezkedik el, azzal jellemezve, hogy a hőcserében résztvevő közegeket ha­tároló falak (76, 77) koaxiálisán vannak el­rendezve, ezek hossztengelyre merőleges metszeteinek kontúrja egyenes szakaszokból és/vagy ivekből álló folytonos vonal, és a falak (76, 77) között azok hossztengelyével szöget, célszerűen derékszöget bezáró több válaszfal (78, 79, 80) van, amelyek faltól-falig (76, 77) terjednek, ezekben a válaszfalakban (78, 79, 80) közegátbocsátó nyílások (81, 82, 83) vannak, a falak (76, 77) és a válaszfalak (78, 79, 80) által alkotott lényegében gyűrű alakú belső terekben (88, 89) egy-egy terelő fal (84, 85) van, amely mind a falakat (76, 77) mind az adott gyűrű alakú belső teret (88, 89) határoló válaszfalakat (78, 79, 80) érinti és az egymás után következő válaszfa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom