192766. lajstromszámú szabadalom • Betörés ellen biztosító szerelvény gépjármű elefánt-ablakához

3 4 A találmány tárgya szerelvény, mely a gépkocsi-feltöréseknél szokásosan alkalmazott erőszak keretén belül védelmet nyújt az ele­fánt-ablakon át - annak a rendeltetésszerű­vel elenkező irányú nyomásával történő - behatolás ellen. Ismeretes, hogy olyan gépkocsiknál, me­lyek első ajtaja letekerhető ablakkal (továb­biakban: ablak) és azzal közös síkban fekvő elefánt-ablakkal vannak kialakítva, a betörök szívesen támadnak az elefánt-ablak felől, mert annak eredeti szerkezeti kialakítása le­hetővé tette a viszonylag feltűnés- és zaj­mentes behatolást. Az erőszakos kiforgatása is kisebb feltűnést okoz, s kisebb erőkifej­tést igényel, mint a letekerhető ablak betö­rése, mely utóbbi esetben egyébként a beha­tolás erőszakos jellege mind a támadás köz­ben, mind a tettes menekülésekor is a kívül­álló számára szembetűnő. Még kisebb erőki­fejtéssel és feltűnéssel jár a zár ragasztójá­nak hevítéssel való oldása. Az ilyen (tengely körüli elforgatás) típusú betörések elleni vé­dekezés céljából különböző megoldásokat dol­goztak ki, melyek közős vonása, hogy az ele­fánt-ablak üvegére erősítve belülről támasz­kodnak az első ajtó ablaka és elefánt-ablaka között helytállóan elrendezett tartó jellegű elválasztó léchez és Így mindaddig, amíg a támaszkodó testek szilárdsági feltételeihez képest túlnyomó erőt nem alkalmaz a betörő (és erre általában nincs lehetősége), a tá­masztótest meggátolja a tengely körüli elfor­dulásnál üzemszerűen kifelé ívelő üvegrész kiforgatását. Egy különösen előnyös ilyen szerelvényt ismertet a 2202/80 ügyiratszámú szabadalmi bejelentés, melyre azóta az OTH szabadalmat adott (179 387 lsz.). Az említett és hasonló szerelvények el­terjedése folytán a rendeltetésszerű irány­ban tengely körüli elforgatással való betörés lehetősége csökkent és újabban előtérbe ke­rült az ellenkező irányú erőszakos támadás, melynek során a rendeltetésszerű - nem be­törés elleni védekezésre tervezett - támasz­tás ellenében befelé erőszakolják a kifelé nyitandó elefántablak-oldalt. Ez ellen viszont az ismert megoldások nem nyújtanak védel­met. A talámány szerinti szerelvény viszony­lag egyszerű szerkezeti kialakítás mellett, mely lehetővé teszi az olcsó előállítást, olyan jelentős támasztó védelmet biztosit, hogy a betöréskor szokásosan kifejthető erővel be­felé sem kényszeríthető ki az elefánb-ablak nyitása. A találmány szerinti szerelvényelemet rajzokhoz kapcsolódva ismertetem, melyek közül az 1. ábra háromszoros nagyításban mutatja a szerelvénynek a hossztengelyére merőleges keresztmetszetét, a 2. ábra mutatja a szerelt állapotban a gépkocsi belseje felől látható nézetet, a 3. ábra a szerelvény axo­­nometrikus rajzát mutatja, a 4. ábra pedig négyszeres nagyításban szemlélteti e szerel­vény szerelt állapotát a két ablaküveg meg­felelő részével és az elválasztó léccel, csak a lényeges vonásokat mutatva, a többit elha­nyagolva. Természetesen a találmány szerinti szerelvényt a mutatottól eltérő kiviteli alak­ban is készíthető; az alábbiakban azokat a lényeges jellemzőket ismertetjük, melyek a különböző kiviteli alakoknál egyaránt kimu­tathatók, vagyis találmányom szükséges és elégséges jellemzői. Látható, hogy a szerelvény lemezből hajlított idomszelvénye a Ht hossztengelyét magában foglaló Ü üreget úgy vesz körül, hogy első 1 oldalfala és - az első 1 oldalfal­lal összefüggő, arra merőleges - második és harmadik 2 és 3 oldalfalai az Ü üreget e három oldalon - a Ht hossztengellyel párhu­zamos síkok mentén - lezárják, az első 1 ol­dalfallal szemben fekvő negyedik 4 oldalfal a második 2 oldalfallal összefüggően van kiala­kítva és annak végéből - az első 1 oldalfaltól távolodó irányban arra merőleges - ötödik 5 oldalfal áll ki, a harmadik 3 oldalfal Sz3 szélessége - a gyártási tűréstartományon be­lül - megegyezik a második és ötödik 2 és 5 oldalfalak eredő Sz25 szélességével és igy a harmadik 3 oldalfal szabad vége az ötödik 5 oldalfallal R légrést fog közre, melyen át az Ü üreg a külső térrel közlekedik és a har­madik 3 oldalfal - arra merőleges, az Ü üregtől távolodó irányú - hatodik 6 oldalfal­ban folytatódik, az Ü üregnek a Ht hossz­­tengelyre merőleges keresztmetszete és az üreg belmérete kívülről simuló tűréssel meg­egyezik a jármű első ajtaján az A ablak és az Ea elefánt-ablak között helytállóan elren­dezett tartójeliegű elválasztó El léc kereszt­­metszetének befoglaló méretével és a negye­dik 4 oldalfal külső - az Ü üregtől távolabb fekvő - F4 felülete közelebb fekszik az első 1 oldalfal belső felületét magában foglaló S síkhoz, mint a hatodik 6 oldalfal belső - az Ü üreghez közelebb fekvő - F6 felülete oly mértékben, hogy az S síktól való távolságaik közötti különbség, vagyis a aL=L6-L4 kü­lönbségi távolság laza tűréssel megegyezik az ablaküveg vastagsági méretével. Az ábrákra nézve, látható, hogy az em­lített R légrés lehetővé teszi, hogy az A ab­lak leeresztése után - kiforgatott elefántab­lak mellett - ráhúzzuk a szerelvényt az el­választó El lécre, mely igy közrefogja az A ablakot párnázó E filcet is (lásd a 4. ábrát), ezután az A ablakot feltekerve, annak üveg­lapja a negyedik 4 oldalfal külső F4 felületé­hez támaszkodik, mig az éle az ötödik 5 ol­dalfallal áll szemben, mely annak mintegy ve­zetősínje és ekkor már a szerelvény rete­szelve van. Ha most becsukjuk az elefánt­­-ablakot, az nekitámaszkodik a hatodik 6 ol­dalfal belső F6 felületének (mely a szerel­vény szerelt állapotában természetesen a ko­csiszekrény feló! nézve annak külső felülete, de az Ü üreghez viszonyított relativ leirás-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom