192753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas forráspontú kőolaj-szénhidrogének kéntelenítésére és fémtelenítésére

3 192753 4 A találmány tárgya eljárás olyan, magas forráspontú kőolaj-szénhidrogén nyersanya­gok, előnyösen vákuumdesztillátumok hidro­génező katalitikus kénmentesi Lésére és haté­kony fémmentesitésére, amelyek kéntartalma 1 és 4 tömeg-% közötti, és az összes, szerves vegyületek formájában jelenlévő nehézfém­­tartamuk, pl. nikkel, vanádium és vas, leg­feljebb 100 pi>m. Magas forráspontú kőolaj-szénhidrogé­nek, mint pl. vákuumdesztillátumok kénmen­­tesitését és fémmentesitését gyakran álló­ágyas katalizátoron végzik. A szénhidrogének hidrogén jelenlétében, 2,0 és 20,0 MPa közöt­ti nyomáson és mintegy 473 K-től 673 K-ig terjedő hőmérsékleteken egy katalizátorágyon áramlanak át, amelyen a kénvegyületek ké­miai úton H2S-é és a nikkel, a vanádium és a vas fémvegyületei a megfelelő szulfidokká alakulnak. A HzS a hidrogénezési termékek­kel együtt kikerül a reaktorból, ahol a nyo­más lecsökkenésekor eltávolítható. A nitrogén és az oxigén más, adott esetben előforduló vegyületei ugyancsak hidrogénezéssel NH3-vá illetve HíO-vé alakulnak át, és szintén köny­­nyen elválaszthatók. A fémvegyületek azon­ban a hidrogénben szegény szénhidrogén­­-vegyületekkel együtt visszamaradnak a ka­­talizátorágyon illetve a katalizátorszemcsék­ben, és az üzemidő növekedésével a reaktor­ban átjárhatósági problémákhoz és magának a katalizátornak a dezaktiválódásához ve­zetnek, minthogy a fémvegyületek a póruso­kat irreverzibilisen eltömítik, különösen akkor, ha a katalizátorpórusok közepes su­gara, amint az normális kénmentesítő-katalí­­zátoroknál szokásos, mintegy 1,5-2 mm-es. A katalizátor porozitási tulajdonságainak ezért nagyon nagy a jelentősége. A szaba­dalmi irodalomban sok különböző póruselosz­lású katalizátort írnak le, azzal a céllal, hogy csökkentsék a nehézfémvegyületek dezakti­­váló befolyását a katalizátorra. így például a 104 996, 106 057 és 119 263 DD szabadalmi leírásban olyan, nehéz kőolajnyersanyagok kénmentesítésére szolgáló katalizátorokat em­lítenek meg, amelyek speciális póruseloszlá­suk és pórusalakjuk alapján a fémeket a belső felületekről messzemenően kizárják, úgy hogy ezek a katalizátorágyon áthalad­nak, miközben főleg a kénvegyületek alakul­nak át. Az azonban mégsem ésszerű, ha a nehézfémvegyületek a további feldolgozásnál, pl. a katalitikus krakkolásnál lépnek fel za­varólag, és a krakk-katalizátort megmérge­zik, vagy nemkívánatos mellékreakciókat okoznak. A fémmentesítés céljára ezért speciális katalizátorokat alkalmaznak, amelyeket a tu­lajdonképpeni kénmentesítö katalizátor előtt helyeznek el és amelyek az utóbbira nézve védőfunkciót gyakorolnak. Az ilyen fémmentesitö katalizátoroknak olyan a póruseloszlása, amely különösen tág pórusaival tűnik ki. így például a 137 888 DD szabadalmi leírásban fémmentesítésre egy olyan katalizátort alkalmaznak, amelynek az átlagos pórussugara 6,25-től, 17,5 nni-ig ter­jed. Egy ilyen katalizátortípus kénmentesílési aktivitása mégis viszonylag rossz egy olyan katalizátorral összehasonlítva, amelyben a szűkebb pórusok részaránya magasabb, és ezenkívül viszonylag magas a dezaktiválódás­­ra való hajlama. Ismeretesek olyan hidrogénező kénmen­­tesítő katalizátorok is, amelyeknek bimodális (104 809 és 115 149 DD szabadalmi leírás) vagy polimodális (138 006 DD szabadalmi le­írás) póruseloszlásuk van, azaz a pórussuga­rak kettő vagy több tartományt alkotnak, vagy egy széles tartományon belül különböző nagyságúak lehetnek, például 2,5-től 300 nm­­-ig terjedhetnek. Magas forráspontú, nehéz­fémtartalmú nyersanyagok felhasználása ese­tén egy ilyen nem egységes póruseloszlás mégis kedvezőtlennek bizonyult, minthogy a koksz- és a nehézfémlerakódások először a legszűkebb helyeket tömítik el és ezáltal a kémiai reakció jelentős katalizátorrészeken lehetetlenné válik, és így a katalizétorakti­vitás gyorsan csökken. Olyan kénmentesítö és fémmentesítő el­járásokat is javasoltak, amelyekben a nyers­anyag egymásután két katalizátorágyon halad át, amelyekben mindig olyan különböző kata­lizátortípusok vannak, amelyeknek egymástól eltérő a póruseloszlása, például a 4016067 US szabadalmi leírásban. Ez esetben az első ka­talizátor egy hatodik csoportbeli fémet és egy nyolcadik csoportbeli fémet, előnyösen molibdént és kobaltot tartalmaz, egy olyan alun.íniumoxid hordozóra felvive, amelynek magas a é- és/vagy © Ah03 tartalma, és amely pórustérfogatának legalább 60%-át olyan pórusok adják, amelyeknek a sugara mintegy 5 nm-től 10-nm-ig terjed, és pórus­térfogatának legalább 5%-a 25 nm-nél na­gyobb sugarú pórusokból áll, és amelyek specifikus felülete 110 m2/g-nál nagyobb, a második katalizátor pedig egy hasonló hidro­génező komponenst tartalmaz, olyan hőálló kon ponensre, előnyösen Ak03-ra megkötve, amely pórustérfogatának legalább 50, előnyö­sen 60%-át olyan pórusok alkotják, amelyek sugara 1,5-tól 5 nm-ig terjed és amelynek specifikus felülete legalább 150 m2/g. Az első katalizátortipusnak, nehéz, nehézfém- és asz­falttartalmú szénhidrogének feldolgozása ese­tén, itt is jelentkezik a működési idővel kap­csolatos hátránya, minthogy ez még mindig túl nagy részben tartalmaz tág pórusokat és túl széles a póruseloszlása. Emiatt a katali­zátor öregedése üzemi feltételek között meg­gyorsul. A találmány célja az, hogy egy eljárást javasoljon magas forráspontú szénhidrogén­­-nyersanyagok egyaránt nagy hatékonyságú fémmentesitésére és kénmentesitésére egy olyan álló katalizátorágyon, amely képes a folyamat során nagy mennyiségű nikkel- és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom