192747. lajstromszámú szabadalom • Látható fény hatására keményedő, folyékony fogászati kompozíció

4 192747 5 többnek szobahőmérsékleten folyékonynak kell lennie, hogy a kompozíció pasztaszerű konzisztenciájú legyen. Kívánt esetben az összes polimerizálható anyag folyékony lehet szobahőmérsékleten. A polimerizálható anyag viszkozitása és a kompozíció konzisztenciája a polimerizálható anyagok egymáshoz viszo­nyított arányainak változtatásával szabályoz­ható. Pollmerizációképes anyagokként vinil­­-uretánokat, akrilátokat, métákrilátokát, eti­­lénszerűen telítetlen poliésztereket és/vagy diolok glicidil-alkakrilátokkal képezett re­akciótermékeit használhatjuk. A vinil-uretá­­nok közül példaként az 1 352 063., 1 465 097. és 1 498 421. sz. nagy-britanniai és a 2 419 887. sz. német szövetségi köztársaság­­beli szabadalmi leírásban felsorolt anyagokat említjük meg. A diolok, például glikol vagy - célszerűen - biszfenol glicidil-alkakrilátokkal képezett reakciótermékeit többek között a 3 066 112. és a 4 131 729. sz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás ismertethe­ti. A diolok és a glicidil-alkakrilátok reakció­termékei közül előnyösnek bizonyult az (I) képletű vegyület. A korábban említett nagy-britanniai és német szövetségi kőztársaságbeli szabadalmi leírásokban ismertett előnyös vinil-uretánok egy uretán előpolimer és akril- vagy metak­­rilsavnak egy legalább 2 szénatomos hidroxi­­-alkanollal képezett észtere reakciójából ke­letkezett termékek; ahol az uretán előpolimer OCN-RL-NCO szerkezetű diizocianát és HO-R2- -OH szerkezetű diói reakciójának terméke {a képletben R1 kétvegyértékű szénhidrogén­csoportot, Rz pedig alkilén-oxid és 2 fenolos vagy alkoholos csoportot tartalmazó szerves vegyület kondenzátumának maradékét jelen­ti). Egyéb alkalmas vinil-uretánok azok, amelyek alkil- vagy aril-, célszerűen alkil­­- diizocianátok nak ( hidroxi-alkil )-akrilá tokkal vagy alkakrilátokkal végrahajtott reakciójá­val készültek, mint azt az 1 401 805, 1 428 672 és 1 430 303 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírások ismertetik. A polimerizálható anyagokként felhasz­nálható folyékony, etilénszerűen telítetlen monomerek (amelyeknek vízben oldhatatlan polimereket kell képezniük) vinil-monomerek, pl. vinil-észterek, úgymint n-hexil-, ciklo­­hexil- és tetrahidrofuril-akrilátok és -metak­­rilátok lehetnek. A monomereknek kevéssé toxikus, kis illékonyságú anyagoknak kell lenniük. Többfunkciós monomerek, azaz 2 vagy több vinil csoportot tartalmazó monomerek szintén felhasználhatók polimerizálható vinil­­-monomerként. Megfelelő monomerek például a glikol-dimetakrilátok, a diallil-ftalát és a triallil-cianurát. Előnyős polimerizálható anyag az a ke­verék, amely vinil-uretánt vagy glicidil-alk­­akrilátot, és a vinil-uretán vagy a glicidil­-alkakrilát tömegére vonatkoztatva 25-150 to­­meg% mennyiségben egy vagy több fenti többfunkciós monomert tartalmaz. A találmány szerinti fogászati kompozí­ciók olyan látható fénnyel való besugárzás hatására keményednek meg, melynek hullám­hossza célszerűen a 400-500 m/u tartományba esik. Ahhoz, hogy a kompozíciók a megadott hullámhosszú fény hatására kikeményedjenek, a kompozícióknak legalább egy ketont, éspe­dig fluorenont és/vagy egy diketont, továb­bá legalább egy szerves peroxidot kell tar­talmazniuk. A találmány szerinti kompozíciókban fel­használható ketonok önmagukban, szerves peroxid nélkül is mutatnak csekély fényérzé­keny katalitikus hatást. A korábban említett 1 408 265 sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írás szerint a keton aktivitása szerves amin hozzáadásával fokozható. Ennek megfelelően a ketonokat a fluorenon, valamint az œ-diketo­­nok és származékaik közül választottuk; ame­lyek hasonló mennyiségű szerves aminnal összekeverve (ez redukálni képes a gerjesz­tett állapotban lévő ketont, ha nincs jelen szerves peroxid) katalizálják az etilénszerűen telítetlen anyagok keményedését. A keménye­­dés folyamatát egyszerűen nyomon követhet­jük úgy, hogy az etilénszerűen telítetlen anyaghoz, annak tömegére vonatkoztatva 1-1 tömeg% szerves amint és ketont adunk, a ke­veréket 400-500 m/u hullámhossz-tartományú fénnyel sugározzuk be, és oszcilláló reomé­­teren mérjük a 2 mm vastag minta viszkozi­tásénak változását. A vizsgálatot például az 5199 : 1975 sz.. nagy-britanniai szabvány 6.4 szakaszában leírt módszerrel végezhetjük; gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a keverékre a látható fény ráeshessen. A ke­ton kikeményedési ideje 1000 W/m2 besugár­zási szintnél előnyösen 15 percnél rövidebb [Macam Radiometer (Macam Photometries Ltd., Edinburgh, Scotland) típusú készülékben 470 1 8 mu hullámhosszú fénnyel besugároz­va). A diketonok (II) általános képletű ve­­gyületek lehetnek - ahol az A csoportok azo­nosak vagy különbözőek lehetnek, és szén­­hidrogén vagy helyettesített szénhidrogén csoportokat jelentenek; az A csoportok vegy­értékkötéssel vagy egy kétértékű szénhid­rogén- vagy helyettesített szénhidrogén cso­porton keresztül összekapcsolódhatnak egy­mással, vagy az A csoportok együtt egy kondezált aromás gyűrűrendszert képezhet­nek. Előnyös, ha az A csoportok azonosak. Az A csoportok alifás vagy aromás cso­portok lehetnek. Az .alifás * kifejezésen a cikloalifás csoportokat és az aromás helyet­tesítőt tartalmazó alifás csoportokat, vagyis az araikil csoportokat Is értjük. Ugyanígy az .aromás" kifejezésen az alkil helyettesí­tőket tartalmazó csoportokat, vagyis az alk­­aiil csoportokat, továbbá a heterociklusos csoportokat is értjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom