192744. lajstromszámú szabadalom • Berendezés napenergia hasznosítására kúpos hőtartályra tekercselt csőspirállal

3 192744 4 A találmány tárgya berendezés nagytö­megű folyadék napfütéssel történő melegíté­sére és fűtési és hűtési körfolyamatok fenn­tartására. Ismeretesek forgástest felületű, levegő és vízmelegítésre alkalmas naphökollektorok. Ilyeneket ismertének a 4 084 573 ljsz-ú és a 4 094 195 ljsz-ú USA-beli szabadalmi leírások levegő melegítésére, valamint a 4 056 093 ljsz-ú és a 4 086 911 ljsz-ú USA­­-beli szabadalmi leírások viz melegítésére. A 4 056 093 ljsz-ú USA-beli szabadalmi leírás szerint, átlátszó védőburkolattal el­látott, külső felületén feketére festett gömb­­tartályba töltött víz melegítése valósítható meg napenergiával. A 4 086 911 ljsz-ú szaba­dalmi leírás szerint csonkakúp alakú szige­telt tartály palástjára és tetőlapjára teker­cselnek feketére festett csőabszorbenst, amelyben hálózati víznyomással áramlik, az előmelegítő egységen is keresztül, a folya­dék. A kollektoron belül be- és kimeneti csonkokkal ellátott hőtartályba kerül a fo­lyadék. A berendezésre átlátszó, tömör szi­getelő burkolat illeszkedik. A hivatkozott szabadalmi leírásokban is­mertetett berendezések, különösen a víz me­legítésre alkalmas típusok, hátránya, hogy abszorbens felületeik a nap horizont feletti pályájából adódóan, jelentősen árnyékoltak, továbbá a napsugárzás a viszonylag kis fe­lületi energiasűrűsége folytán a körbefogott hőtartályban tárolt víz hőfokát kismértékben emeli, illetve a hótartálynak csak kisebb ré­sze van kihasználva. Mindezek a hátrányoknak a hatására a napenergia hasznosítására inkább sikkollek­­torokat alkalmaztak. Ez utóbbiaknak viszont az a hátránya, hogy külön hőtartályt és szi­vattyúkat igényelnek; nagy az alapterület­­igényük, telepitettségük folytán a hatásos besugározott felületük korlátozott; továbbá a szórt sugárzást, térbeli felületükhöz képest, kevésbé hasznosítják. Olyan berendezést dolgoztunk ki, amely a fenti hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a betáplált hideg folyadék és a felmele­gített folyadék felhasználási helye között, célszerűen vízszintes sikon álló, kettős kúp­pal határolt szigetelt hótartályt alakítunk ki, amelynek külső felületére vonatkozó félkúp­­szögét 90° és a földrajzi szélesség különbsé­ge adja. Ezt a szöget többségében nyári fel­­használás esetén 0-24°-al növeljük, míg főleg téli alkalmazás esetén csökkentjük. A hőtar­tály alsó felületét meghatározó félkúpszöge 12° és 78° közötti érték. A hőtartályt alul és felül összefüggő spirális csőabszorberrel kötjük össze. A találmány szerinti berendezést az 1. és 2. ábra szemlélteti. Az 1. ábra a térkollektort részben met­szetben, a 2. ábra pedig felülnézetben, szi­getelő kúp nélkül ábrázolja. Az 1. ábrán látható az 1 spirális csőab­­szorber, célszerűen fekete polipropilén gége­csőből, a 2 átlásztó kettősfalú, célszerűen kettősfalú bordáslemezből készült szigetelő kúp, amely előnyösen polikarbonát bordásle­mezből van kialakítva. A 2 átlásztó kúpon lévő 3 szigetelőréteg arra hivatott, hogy a hőtartályt és az ad­­szorbens csöveket a hőfelvétel tartaméra el­válassza. A 4 hőtartály, amely kettős kúpos kialakítású, a 6 és 7 be- és kimeneti cson­kokkal van ellátva. A berendezés működése a kővetkező: A 4 hótartály alsó részén az üres nyíl irányában lép be a hideg folyadék függőle­ges iránjban és a kettöskúp alján, a külső palást kerületén lévő, érintőleges csonkokon jut a hideg folyadék, célszerűen a víz, az 1 abszorber csőspirálba. Ott a víz a nap su­gárzó hője következtében, a fokozatosan csökkenő sugarú pályákon (a folyadékré­szecskékre ható növekvő centrifugális erők miatt) mind jobban átkeveredik és felme­legedik és a termoszifon hatás következtében gravitációs úton, a fekete nyíl irányában, csőcsonkokon át, a hőtartály felső részébe áramlik. Ezután a túlfolyó szondán a függő­leges fekete nyíl irányában, a melegvíz a felhasználás helyére kiáramlik. A cirkuláció az 1 abszorbens csövekben, megfelelő felületi energiasürüség esetén, fo­lyamatos. az elvétel pedig a túlfolyón álta­lában szakaszos. A 2 külső átlátszó szigetelő kúp, célszerűen kettősfalú polikarbonát bor­dáslemezből van kialakítva és ez a külső le­vegő hű hőhatásával szemben szigeteli a rend­szert, továbbá ennek bordái az íves felületen kedvező beeső sugárelhajlítást is létrehoz­nak. Ugyancsak szigetelő funkciót lát el a kettőskúp 3 szigetelése is, amely egyrészt a nagyobb cirkulációs gradiens érdekében el­választja az 1 abszorbens csöveket a 4 hő­­tartálytól, másrészt hozzájárul a 4 hőtartály jobb izoláltságához. Ezt az izoláltságot még fokozza a melegedő vizet tartalmazó 1 ab­­szorbenscsővek és a 2 külső szigetelő kúp közötti égrés. Igen lényeges a kettős kúpos 4 hőtar­tály alsó- és felső kúppalástjának felületét meghatározó félkúpszög helyes megválasztá­sa. Ez függ attól a mindenkori földrajzi szé­lességi foktól, amelyen a napkollektort üze­meltetjük. így tudjuk biztosítani, hogy valamennyi földrajzi szélességi fokon a felületegységre eső napsugárzást a lehető legnagyobb mér­tékben ki tudjuk használni. A 4 hőtartály külső felületére vonatkozó félkúpsjöget a 90° és a földrajzi szélességi fok különbsége adja, míg az alsó felületét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom