192724. lajstromszámú szabadalom • RESTORER napraforgó porzó vonal

1 HU 192 724 A 2 A találmány tárgya az SW 508 x W 637 keresztezés­ből szelektált restorer típusú napraforgó porzó vonal, melybe a Pl2 peronoszpóra rezisztencia és az Rf pol­­lentennelésért felelős gének kerültek beépítésre. Az elterjedt külföldi fajtákkal versenyképes ma­gyar fajtákra mindenekelőtt a korábbiaktól eltérő ge­netikai bázis és annak alapján szélesebb fajtaválaszték létrehozására van szükség. Az új fajták betegség- és környezet-toleranciája ré­vén fokozódhat a termésbiztonság, oldódik a külföldi fajtáktól való függőség. Az újabb fajták előállításának folyamata anya- és apavonalak létrehozásával jár. Kü­lönös jelentőséggel bírnak a restorer vonalak, mint pL az USA-beli RHA-274 fajtane\íí restorer vonal (Co­mité de la protection des obtentions vegetables, Certi­ficat No. 2575,19S5.), mely koránérő, alacsony szárú ugyan, de a száraz tömegre vetített olajtartalma ala­csony és a Phomopsis helianthiva! szembeni tolarenci­­ája sem kielégítő. A találmány feladata restorer peronoszpóra rezisz­­tens és a Phomopsis helianthira az ismert fajtáknál toleránsabb napraforgó vonal előállítása, amely külö­nösen olajipari hibridek szülőkomponenséül szolgál­hat A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti restorer napraforgó porzó vonal homozigóta domi­náns formában tartalmazza a napraforgó peronoszpó­ra Pl2 és az Rf pollentermelésért felelős géneket, a Phomopsis helianthival szemben, pl. az RÜA 274 res­torer fajtánál toleránsabb, levelei nagyok, levéllemeze finoman fogazott, későn és hosszan virágzik, főtányé­­ros, többszörösen elágazó típus. A találmány tárgyára fényképek alapján utalunk, ahol az 1. ábra a levél alakját, a 2. ábra az érett növény tányérjait és a 3. ábra a kaszat típusát mutatják. A fajta származása: SW 508 x W 637 keresztezés beltenyésztéses szelekciója- Fiatal növényének hipokotüja normál zöld színű, enyhe antociánosság előfordulhat, de az rövidesen eltűnik. Sziklevele széles, középzöld színű, világos erezettel. Alacsonyszárú - 90-120 cm-, szára köze­pesen bordázott, rövid ízközű, az egész növényen többszörösen elágazó, lehajlása alig észrevehető.- Kategóriájában feltűnő és megkülönböztető jelleg­zetessége e fajtának a többszöri - másod- és har­madrendű - elágazás. Emiatt éréskor ún. „bozon­tos, kusza” állományképet mutat, az RHA 274-nek kevesebb oldalága van.- Levelei az átlagosnál nagyobbak, hosszuk 27-28, szélességük 26-27 cm-t is eléri, szívalakúak, közép­zöld színűek, számuk igen sok: a főhajtáson akár 22-28 db is előfordulhat A hozzá leginkább hason­lító RHA 274 levelei ezzel szemben kicsik, keskeny háromszög alakúak, világoszöld színűek és éréskor sárgulnak.- Levéllemeze finoman fogazott, a válla alig öblös, közepesen ívelt. Levélnyele vályú alakú, zöld pere­mű, levélalapja enyhén tarajos.- Virágzatának sugárvirágai sárgák, kissé hullámo­sak. A bibe és a bibeszél színe vizes-sárga, a bibe és a p>árta nem antociános. A pori okcsövek hosszúak és barnák. Az RHA 274-nél később virágzik. Főtá­nyérja mindig előbb virít, mint a melléktányérok. Az RHA 274-nek nincs főtányérja Fajtánk virág­zása jellegzetesen elnyújtott, hosszú ideig ad virág­port, ami különösen hibridvetőmag előállításánál előnyös: az Fj vetőmag előállítása egyetlen vetéspe­riódussal megtörténhet Főtáryérja felálló, egyenes-szárú, átmérője 17- 19 cm és feltűnően elvész a felső oldalágak között Az oldalhajtások tányérjai kisebbek, jellegzetesen húsosak, nehezek, emiatt éréskor az oldalhajtások erősen lehajlóak. Az alsó oldalágak hosszúak és a felső végük a fentebb eredőkkel egy szintben he­lyezkedik el. Az oldalhajtások tányérjai enyhén de­formáltak és citromérésben zsugorodottak.- Kaszattermése hosszú, hegyes, kerek keresztmet­szetű, ún. „cápafog” alakú, nem csíkos, nem márvá­­nyos, egyszínű fekete. Olajtartalma az RHA 274 fajtáénál magasabb, szárazanyagra vonatkoztatva 48-50%, bélaránya 75-80%. A találmány szerinti fajta az RHA 274 restorer vo­nalhoz viszonyítva sötétebb, levélszínű, levelei na­gyobbak, későbbi virágzású és érésű, növénymagassá­ga nagyobb, elágazóképessége annak többszöröse, azaz több oldalága van, főtányérú típus, éréskor leve­lei nem sárgulnak, hosszabb ideig zöldek maradnak, kaszaijának olajtartalma magasabb és a Phomopsis helianthival szemben toleránsabb. A találmány tárgya előnyösen alkalmazható új, pe­ronoszpóra rezisztens, a Phomopsis helianthival szem­ben toleráns és nagy olajtartalmú hibridek, mint pL a Magyarországon széles körben ismert és termesztett CITOSOL-2, GK-NAPSZEROM előállítására, mivel homozigóta domináns formában tartalmazza a napra­forgó peronoszpóra Pl2 és az Rf pollentermelésért fe­lelősgéneket. SZABADALMI IGÉNYPONT Restorer típusú napraforgó porzó vonal az SW 508 x W 637 keresztezésből beltenyésztéssel szár­maztatva, mely vonal- fiatal növényének hipokotilja normál zöld színű enyhe, rövidesen eltűnő antociános színeződéssel, sziklevele széles, középzöld színű, világos erezettel,- alacsony szárú, 90-120 cm magas, szára közepesen bordázott, rövid ízközű, alig lehajló,- levelei szívalakúak, középzöld színűek, számuk igen sok, levéllemezük válla alig öblös, közepesen ívelt, levélnyelük vályú alakú zöld peremmel, levélalapja enyhén tarajos,- virágzatának sugárvirágai sárgák, kissé hullámosak, a bibe és a bibeszál színe vizes-sárga, a bibe és a párta nem antociános, a porlokcsövek hosszúak és barnák,- főtányérja előbb virít, mint a melléktányérok, főtá­nyérja felálló, egyenes-szárú, átmérője 17-19 cm, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom