192721. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés autoáramkör alsó határfrekvenciájának csökkentésére, különösen oszcilloszkópok autoáramköreihez

1 HU 192 721 A 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés autóáram­kor alsó határfrekvenciájának csökkentésére, különö­sen oszcilloszkópok autoáramköreihez, amely kapcso­lási elrendezésben triggerjel bemenetű időzítő egység van és az időzítő egység kimenete az időzítő egység időállandójának megfelelő határfrekvencia felett DC jelet adójelkimenet. Mint ismeretes, létezik olyan megoldás, amelynél az autóáramkor működéséhez tartozó alsó határfrek­vencia a szokásos 10-15 Hz érték alatt van. Egy üyen autoáramkörben a bemeneti triggerjel egy kondenzá­tor töltésállapotát megváltoztatja és ez a feszültségkü­lönbség az auto-normál üzemmódátkapcsolás vezérlő­jele. A kondenzátor és azzal sorba vagy párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal alkotott időállandó értéke meghatározó jelentőségű az autóáramkor alsó határ­­frekvenciája szempontjából Ez az érték 1/10-1/15 sec. körül van a szokásos alsó határfrekvenciájú autoá­­ramköröknél. Egy másik ismert autóáramkor egy retriggerelt mo­­nostabü multivibrátor, amelynek időzítése általában az előző időállandóval azonos nagyságú. Az időállandó növelésével elérhető ugyan kisebb alsó határfrekven­cia, mint pL a Philips gyártmányú PM 3250 típusnál 2Hz, de ennek az a következménye, hogy a bemeneti triggerjel megszűntekor az időállandó késlelteti a nor­mák autoüzemmódba való visszakapcsolást. Az oszcü­­loszkóp ernyőjén ez idő alatt a fénysugár kioltva ma­rad, ami igen zavaró az oszcilloszkópos méréseknél. Ez a kedvezőtlen következmény az autóáramkor műkö­désének teljes frekvenciatartományában jelentkezik, ami nagyobb hátrány, mint a viszonylag magasabb al­só határfrekvencia. Az oszcilloszkópos mérések megkönnyítése érdeké­ben szükségessé vált olyan autóáramkor létrehozása, amelynek alsó határfrekvenciája 1Hz körül van, mert így csak az ennél lassúbb idejű változások vizsgálatára kell átkapcsolni az oszcilloszkópot normál üzemmód­ba. Követelmény azonban, hogy a fénysugárkioltási zavaró jelenség ne befolyásolja az eredményt a műkö­dése teljes sávszélességében. A találmány célja olyan kapcsolási elrendezés, amely a fenti igényeket kielégíti A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a lassúbb idejű változások közben nem zavaró, ha a fénysugár bizonyos ideig kiolt­va marad, hiszen ezt okozhatja az alacsonyfrekvenciás indítójel, valamint ennek vizsgálatára, a nagyobb fűrészidőhöz tartozó nagyobb kivárási idő is. A műkö­dési frekvenciatartományt két részre bontva két időál­­landós autoáramkört kell előállítani, amely az adott frekvencián elektronikusan, automatikusan átkapcso­lódik. A találmánynak az a lényege, hogy az időzítő egység kimenete egyrészt egy másik, nagyobb időállandójú időzítő egység bemenetére, másrészt egy kapu egyik bemenetére van kötve és a másik időzítő egység kime­nete a kapu másik bemenetére csatlakozik, míg a kapu kimenete a másik időzítő egység határfrekvenciája fe­lett DC jelet adó jelkimenet. A találmányt részletesebben az ábrán szemléltetett kiviteli példa segítségével ismertetjük, az ábrán a ta­lálmány egy kiviteli példájának tömbvázlata látható. Az ábrán látható kapcsolási elrendezés (1) trigger­jel bemenete egyúttal (2) időzítő egység bemenete is. A (2) időzítő egységnek a (2) időzítő egység időállan­dójának megfelelő határfrekvencia felett DC jelet adó jelkimenete egyrészt egy másik, a (2) időzítő egység időállandójánál nagyobb időállandójú (3) időzítő egy­ség bemenetére, másrészt (4) kapu egyik bemenetére van kötve és a másik (3) időzítőegység kimenete a (4) kapu másik bemenetére csatlakozik. A (4) kapu kime­nete a kapcsolási elrendezésnek a másik (3) időzítő egység időállandójának megfelelő határfrekvencia fe­lett DC jelet adó jelkimenete. Egy előnyös kiviteli példa szerint (2,3) időzítő egy­ségek retriggerelt monostabü multivibrátorok A (4) kapu lehet ÉS kapu vagy VAGY kapu a kimeneti DC jelek logikai állapotától függően. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a követ­kezőképpen működik; A két időállandó úgy van sorbakapcsolva, hogy a bemeneti triggerjel által vezérelt kisebb időállandót előállító (2) időzítő egység kimetén az időállandó reci­­prokaként megjelölt frekvenciájú és az időállandóval azonos szélességű impulzust ad a kimenetén; így a má­sodik nagyobb időállandót előállító (3) időzítő egység vezérlőjele az első (2) időzítő egység kimeti jele, és csak akkor működik, ha az első (2) időzítő egység ki­menetén impulzus alakú kimenőjel van; majd kétféle időállandót előállító (2, 3) időzítő egység kimenetei úgy vannak kapuzva, hogy a második, nagyobb időál­landót előállító (3) időzítő egység kimeneti jele az őt létrehozó első (2) időzítő egység kimenő jelét hatásta­lanítja és fordítva. Az (1) triggerjel bemenetre kell vezetni a triggerje­­let. A (2, 3) időzítő egységek kimenetén a bemeneti frekvenciától függően DC, vagy impulzus jelenik meg. Az A kimeneten a teljes működési frekvenciasávban a logikai állapotnak megfelelő DC van. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyö­sen alkalmazható minden olyan oszcilloszkópban, amely auto üzemmóddal rendelkezik, valamint részle­ges felhasználás is lehetséges, feltételezve, hogy az (2) időzítő egység az oszcilloszkópban megtalálható, pl. retriggerelt monostabü multivibrátor alakban. A találmány nincs a kiviteli példában leírt megol­dásra korlátozva, hanem kiterjed az igénypontok, kü­lönösen a főigénypont által oltalom alá vont összes megoldásra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés autóáramkor alsó határ­­frekvenciájának csökkentésére, különösen oszcillosz­kópok autoáramköreihez, amely kapcsolási elrende­zésben triggerjel bemenetű időzítő egység van és az időzítő egység kimenete az időzítő egység időállandó­jának megfelelő határfrekvencia felett DC jelet adó jelkimenete, azzal jellemezve, hogy az időzítő egység (2) kimenete egyrészt egy másik, nagyobb időállandó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom