192719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bogyós növények, előnyösen ribizli, köszméte vagy josta szaporítására és termesztésére zöldoltással

3 192 719 4 3-3 db zöldoltást végzünk előnyösen ribizli, kösz­méte vagy josta hajtással; B/ többszintes koronakiképzést alakítunk ki oly módon,hogy: — jezsament, vadszőlőt, aranyesőt, amerikai szőlő­­-vadalanyokat az állandó termőhelyre kiültetünk, egy vesszőt meghagyunk és azt törzzsé neveljük, majd a kívánt magasságban, előnyösen 90-110 cm­­-nél jobbra és balra, a sor irányával megegyezően, előnyösen 100-150 cm hosszú elágazásokat kép­­zünk ki, majd a törzsön függőleges irányban, cél­szerűen 70-75 cm-enként, újabb elágazásokat ala­kítunk ki úgy, hogy az elágazási szintek száma leg­feljebb 5 legyen, az elágaztatott vesszőkön minden irányban legfeljebb 3-3 zöldoltást végzünk, előnyö­sen ribizli, köszméte vagy josta hajtással. A találmány szerinti eljárással hektáronként 1666 alanytövön optimálisan 10-16 ezer korona kialakítha­tó. A 2 m-es sortávolság minden sorközben lehetővé teszi a gépesítés alkalmazását a talaj munkákban, a nö­vényápolásban, a növényvédelemben és a betakarítás esetében. Ugyanakkor a széles sortávolság ellenére az egységnyi területre jutó koronaszám növekszik. Eljárásunk alkalmazásával a gyümölcsök termőhe­lyi lehetőségei is tovább bővülnek, mivel az általunk használt alanyok alkalmazkodóképessége lehetővé te­szi a kötött, agyagos, kavicsos talajokon és a rossz vízgazdálkodású, sekély termőrétegű, laza talajokon is a termesztésüket. A koronák metszése, a növényvédelmi- és talaj­­munkák, a betakarítás önmagában ismert hagyomá­nyos eljárással történik. A jezsámen-, az amerikai szőlő-vadalany ok on, vad­szőlő, illetve aranyeső alanyon nevelt oltványok tele­pítése, koronaelhelyezése, támrendszere azonban eltér a hagyományostól. A középmagas egyszintes koronakiképzési alakzat­nál mindhárom alany használata esetében, a támrend­­szer azonos az önmagában ismert, eddig is alkalma­zott törzses köszméte esetében használt támrendszer­­rel, azzal kiegészítve, hogy az oszlopok talajszint fe­letti magassága itt előnyösen 1,70 m. A magas többszintes koronaelhelyezési alaknál mind­három alany használata esetében a támrendszer a kö­vetkező : A sorok irányában egymástól 50 m távolságra, fá­ból vagy vasbetonból készült, előnyösen 400x15x15 cm-es oszlopokat állítunk, amelyeket célszerűen 70-80 cm mélyen ásunk be a talajba. Minden három oszlop, vagyis 150 m után, az utolsó oszlopokat kikötjük vagy kitámasztjuk. Az így kiala­kított és egymástól a sor irányára merőlegesen 2 m távolságra elhelyezkedő oszlopsorokon célszerűen 1 m magasságban és onnan számítva 70-75 cm-ként, tehát összesen 4 sorban, egy-egy szál 5 mm átmérőjű dróthuzalt feszítünk ki és rögzítünk minden oszlop­hoz. Előnyös, ha a huzalt műanyag bevonattal látjuk el. A kialakított koronákat ezekhez 1-2 mm átmérőjű, műanyagbevonattal ellátott lágyhuzallal kötjük ki úgy, hogy a korona tövében és a vízszintes vastag hu­zalon kialakított rögzítési pont egymástól mintegy 1-2 cm-es távolságra legyen. Az így kialakított tám­rendszer biztosítja a magas koronakiképzési alakzatot, ahol a koronák az alanyon célszerűen 1 m magasság­tól kezdődően és 3 m szélességben, mintegy 3 m ma­gasságig függönyszerűen helyezkednek el. Ezzel az alakzattal biztosított a koronákhoz való jó hozzáfér­hetőség, a megfelelő levegőzés, de ugyanakkor a szük­séges mértékű önárnyékolás is. Meg kell jegyeznünk, hogy a permetezések alkal­mával a függönyszerű alakzat permetlé-takarékos vegyszeres védekezést tesz lehetővé. A találmány szerinti eljárás előnyét mutatja, hogy míg a hagyományos eljárásnál csak viszonylag ala­csony koronaszám biztosítható, addig eljárásunk egy­szintes változatának tövenként legfeljebb 6 db koro­na, a többszintes változatnál pedig legfeljebb 16-24 db korona kiképzése érhető el. Természetesen az egy-egy alanyon elhelyezhető koronák számát a talaj-, az éghajlati viszonyok, a gé­pesítettség foka, stb. határozza meg. A találmány szerint a felhasznált alanyokat rögtön a végleges helyükre telepítjük, és ott helyben végez­zük el rajtuk az oltást. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa Ribizli, köszméte vagy josta szaporítása és ter­mesztése középmagas (egyszintesj koronakiképzéssel jezsámen alkalmazásával A jezsámen alanyokat a termőhelyre ültetjük ki, nagyüzemi termelés esetében 3x2 mm-es tő és sortá­volságot biztosítva. A koronaalakzatot bokrosán képezzük ki, így az alany tövéből legfeljebb 6 vesszőt engedünk kifej­lődni. A vesszőket mintegy 1 m magasságig engedjük nő­ni, ha ezt a magasságot elérik, megkezdjük az oltást. A vesszőket az elérni kívánt cél szerint ribizli, kösz­méte vagy josta hajtásokkal oltjuk. 2. példa Ribizli, köszméte vagy josta középmagas (egyszin­tes) koronakiképzéssel végzett szaporítása és termesz­tése vadszőlő, amerikai szőlő-vadalanyok vagy arany­­eső alanyként való alkalmazásával A talaj- és éghajlati viszonyok szerint megválasz­tott vadszőlő, amerikai szőlő-vadalanyt vagy aranye­sőt az állandó termőhelyre kiültetjük. Egy vesszőt meghagyunk, és azt törzzsé neveljük. Amikor az alanytörzs eléri a mintegy 1 m magasságot, belőle jobbra és balra, a sorral megegyező irányban egy-egy oldalvesszőt engedünk kinőni mintegy 1,5 m hosszúra. Az alkalmazott 1,7 m-es oszlopokkal rendelkező tám­­rendszerhez az oldalvesszőket hozzáerősítjük. Az oldalvesszőkön végezzük az oltásokat, minden irányban legfeljebb 3-3 db-ot, egymástól célszerűen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom