192701. lajstromszámú szabadalom • Korongpiramis játék
3 192701 4 feltűzhetők legyenek. A 4 korongok D átmérője pedig a teljes játék szerkezeti felépítésének alapméretét adja meg. A játékhoz összesen 450 darab azonos méretű és vastagságú 4 korong tartozik, melyek felülete két oldalon különböző színekre festett. Hat személyes társasjáték kivitelnél célszerű a 4 korongokat 170, 160 és 120 darabos csoportok szerint festeni a hat féle szinre. A játékhoz tartozik még egy olyan dobókocka, amelynek hat határoló felülete a 4 korongokéval megegyező színekre van festve. A kiviteli példának megfelelő korongpiramisjátékkal, a társasjáték szabályai szerint különböző alakzatú. 4 korongokból álló piramisokat lehet felépíteni (4.-8. ábra). A korongpiramis építése előtt a kezdést dobókockával döntik el a játékosok. Az első játékos az 1 alaplap bármelyik 2 csapjára felfűz egy saját színét viselő 4 korongot. Ezzel elindítja az első szint építését. A következő játékos már csak úgy helyezheti el a 4 korongját, hogy az a felfűzött 4 koronggal valamelyik irányból érintkezzék. A soron következő játékosok sorban bármelyik koronggal bármely irányban érintkező helyzetű 4 korong felfűzésére jogosultak. Az első szint építése tehát, amíg a lehetőség az 1 alaplapon fennáll, láncszerűen, elágazásokkal vagy zárt sorokban folytatódik. Minden első szintre lehelyezett 4 korong pontértéke egy. Az természetes, hogy minden játékos igyekszik a saját 4 korongjának felfűzésénél elkerülni azt, hogy az utána következő játékosnak úgynevezett hármas korong-alapot, azaz olyan korong konfigurációt hagyjon, amelynél három 4 korong egymással érintkezik. Egy ilyen hármas korong-alapra ugyanis a következő játékos a hármas korong-alap mértani középpontjában kiálló 2 csapra feltehetné a saját 4 korongját és magasabb szintre jutna. Ha az alaplap azon 2 csapjai már mind foglaltak, melyek még nem kényszerítik a soron következő játékost a hármas korong-alap létrehozására, ki kell alakulni az első hármas korongalapnak az első szinten. A következő játékos már a saját színű 4 korongját e hármas korong-alap mértani középpontjából kiálló 2 csapra teheti. Ezzel elindult a második szint építése. Új szintet elérő játékos jutalomból egy további 4 korongot helyezhet el. A második szintet tovább építeni csak olyan érintkező 4 koronggal lehet, mely szintén egy hármas korong-alap mértani középpontjában kiálló 2 csapra kerül. A második szintre helyezett 4 korongok pontértéke kettő. Ha a következő játékos nem tud a második szintre helyezni 4 korongot, úgy kénytelen az első szintet tovább építeni. Ekkor már célszerű a második szint kiinduló 4 korong ától távolabb úgynevezett sajátszínű hármas korong-alapot létrehozni, mely az első szinten egy jutalompontot ér. Az ilyen sajátszínű hármas korong-alap létrejöttét a 4 korongok lerakási helyének kedvező kiválasztásával elő lehet segíteni, illetve a játékostársak esélyeit rontani. Ha a második szinten is létrejön egy hármas korong-alap, úgy erre helyezve elindul a harmadik szint építése. Továbbépítés során minden játékos a számára nyitvaálló lehetőség szerint a már meglévő szintek bármelyikére helyezheti 4 korongját (9. ábra). Cél a minél magasabb szint elérése, mivel a szintek emelkedésével nő a 4 korong, valamint a sajátszínű hármas korong-alap pontértéke is. A játék az elérhető legmagasabb szint építéséig fokozatosan halad, egészen addig, ameddig már egyetlen további 4 korong sem helyezhető el. A játék végén kialakult kilenc szintes építményt az la leemelőlap segítségével a 2 csapokról leemeljük és a feltűzött 4 korongok száma és helyzete szerint a pontszámok kiértékelése következik. A játék működtetését bemutató nem kizárólagos játékszabályból kiderül, hogy a piramisképződmény felépítésének menete játékról-játékra más és más. A 2 csapok és 4 korongok nagy száma, továbbá a kilenc szint miatt szinte végtelen a felépítési variációk száma. A legfelső szint kialakulása után, függetlenül a koronglerakások vezetésének menetétől, a végső felépítmények formája 128 féle lehet. A piramisépítés a találmány szerint további variációs lehetőségeket is rejt magában azáltal, hogy a piramisépítést háromszög, hatszög, stb. alakú területekre lehet korlátozni (6.-8. ábra). Ezek a variációk egyúttal a játékidőt is lerövidítik. A találmány révén olyan társasjátékot sikerült létrehozni, ahol mind a véletlen, mind a játékos figyelme és kombinációs készsége közrehat abban, hogy milyen lesz az építés menete és az építmény végső formája. Az állandó figyelem és a véletlen nyújtotta együttes lehetőségek azonnali felismerése ad szórakozást, és növeli a minden emberben rejlő variációs képességeket. Szabadalmi igénypontok: 1. Korongpiramis játék, amely szabályos vagy szabálytalan alakú síkfelületen elrendezhető, meghatározott számú korongból áll, azzal jellemezve, hogy a síkfelületet képező alaplapon (1) sorok (3) és oszlopok (6) szerint az alaplapra (1) erősítve csapok (2) helyezkednek el oly módon, hogy minden egyes sor (3) csapjai (2) az előző sor (3) csapjaihoz (2) képest sorirányban eltolt helyzetűek, továbbá, hogy az alaplapon (1) lévő csapok (2) a szélső sortól (3) az alaplap (1) közepe felé haladva, ugyanígy a szélső oszloptól (6) az alaplap (1) közepe felé haladva soronként (3), illetve oszloponként (6) a korong vastagsága által meghatározott méret szerint szabályosan növekvő magasságúak, végül, hogy az alaplap (1) csapjainak (2) helyzete által meghatározott formában kialakított furatokkal (5) kimunkált leemelőlap (la) van az alaplap (1) csapjaira (2) helyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti korongpiramisjáték, azzal jellemezve, hogy az alaplap (1) minden egyes sorának (3) csapjai (2) az előző sor (3) csapjaihoz (2) képest a csapokra (2) helyezett korongok (4) fél átmérőjének megfelelő mérettel vannak egymáshoz képest eltolt helyzetben kialakítva, míg az egyes sorokban (3) lévő csapok (2) közötti távolság egy korongátmérőnek felel meg, továbbá, hogy a sorok (3) egymástól mért távolsága 0,87 x D/3, az oszlopok (6) egymástól mért távolsága pedig D/2, ahol D a koron-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
