192692. lajstromszámú szabadalom • Mikroprocesszoros rendszerre épülő adatfeldolgozó elrendezés

5 192692 6-generátorral. A 89 nem izolálható meghajtó a 9 vezérlő interface egyik kimenetére van ve­zetve. A tapasztalat szerinti a találmány sze­rinti elrendezéssel hasznosan lehet bővíteni a Robotron 1372, 5000 vagy 1715 jelű adat­­feldolgozásra, számítástechnikai feladatokra alkalmas berendezések lehetőségeit és segít­ségével például a MOM MF 3200 típusú hajlé­kony mágnestércsás tároló, különböző MIT­SUBISHI gyártmányú fixlemezes tárolók keze­lése válik lehetővé. Benne a 88 külső tároló­­egység például TC 5516 jelű integrált áram­körökből, a 77 vezérlő egység i 8216, SN 7474, 7430, 7402, 7412, 7404, 7400 és i 8205 típusú TTL rendszerű integrált áramkö­rökből van kialakítva. A 88 kontrolljel-generátor feladata pél­dául 8008 típusú processzor esetén olvasási ciklusban saját órajeléből RD jel előállítása és cím alapján tárolóként címezhető 8257 és 8271 jelű integrált áramkörök részére IORD és IOWR jelek generálása. Ezt a célt például SN 74132 és SN 74257 jelű integrált áramkö­rökkel lehet elérni. A 87 autonóm vezérlőegység felépítése szintén jól ismert elemekkel biztosítható. így a 6 cimdekóder például Intel 8205 típusú, a 7 tárolóegység, mint átmeneti tároló MK 4118 típusú integrált áramkörökkel, a 8 direkt tá­rolóhozzáférésű be/ki egység Intel 8257 tí­pusú tárolóvezérlő integrált áramkörrel, mig a 9 vezérlő interface Intel 8271 típusú integ­rált áramkörökkel van kialakítva. Ez utóbbi rendeltetése szerint hajlékony mágneslemezes tárolók vezérlésére szolgál. A 4 izolálható meghajtó célszerűen 8212 jelű, míg a 89 nem izolálható meghajtó 8216 jelű integrált áramkörökkel van kialakítva. A találmány szerinti berendezés egyes egységeinek feladata és működése a követke­ző: A 77 vezérlő egység az 1 mikropro­cesszoros alapegységtől prefix utasítást ér­zékel és ezt követően a 88 külső tárolóegy­séget tárolóreferenciás utasítás végrehajtási ciklusaiban bekapcsolja, majd biztosítja ada­tok, programok továbbítását a 88 külső táro­lóegységbe, illetve onnan az 1 mikroprocesz­­szoros alapegységbe. (A prefix utasitás fela­data mindenkor a tárolóváltás előkészítése.) Az 1 mikroprocesszoros alapegységet, amely lehet például Robotron 1715 típusú irodai kisszámitógép, az adattovábbítás befejezése után saját tárolójára kapcsolja vissza. Ezzel a megoldással lehetővé válik az 1 mikroprocesszoros alapegység szinte teljes tárolóterületének programok tárolására való felhasználása. Egyetlen tőbbletutasitásra van csak szükség a 88 külső tárolóegység eléré­séhez, amelyet egyetlen ilyen egység esetén nem is kell azonosítani, nyilvántartási jellel ellátni. Ez az igen hasznos adatbank jellegű működés. A 4 izolálható meghajtó feladata a 2 rendszerbusz és az 5 belső busz elválasztása egymástól, az adattovábbítás irányának meg­határozása. A vele kapcsolódó 89 nem izolál­ható meghajtó akkor jut szerephez, ha az 1 mikroprocesszoros alapegység ellenőrzi a 87 autonóm vezérlő egység működését, érzékeli a kiadott parancsok végrehajtásának megtör­téntét. Erre a célra a 3 külső cimdekóderrel címezhető bemeneti áramköre van. A 89 nem izolálható meghajtó csak akkor szükséges, ha az 1 mikroprocesszoros alapegység megszakí­tóéi rendszeréhez való csatlakoztatás nem kí­vánt. Az ugyancsak a 4 izolálható meghajtóval kapcsolódó, a 89 nem izolálható meghajtóhoz hasonlóan kialakított 78 kontrolljel-generátor akkor szükséges, ha az 1 mikroprocesszoros alapegységben és a 87 autonóm vezérlő egy­ségben alkalmazott kontroll jelek nem azono­sak. Ilyenkor a 78 kontrolljel-generátor az 1 mikroprocesszoros alapegység kiválasztott jeleiből, vagy azokat a 87 autonóm vezérlő egység különböző jeleivel kombinálva állít elő szükséges kontrolljeleket. A 7 tárolóegység átmeneti tárolóként van kialakítva az 1 mikroprocesszoros alap­egység és a 9 vezérlő interface között, és létrehozható az 1 mikroprocesszoros alapegy­ség tárolójának részeként is, ha ez szüksé­ges, vagy célszerű. A 8 közvetlen tárolóhozzáférésű be/ki egység feladata a 4 izolálható meghajtó le­zárása, a kétirányú adatátvitel vezérlése a 7 tárolóegység és a 9 vezérlő interface között, ahol az utóbbi alkalmas az adatátvitel kezde­ményezésére. A 9 vezérlő interface felépítésében il­leszkedik a 10 külső berendezéshez, áramkö­reivel alkalmas annak kezelésére, illetve szükség esetén a 8 közvetlen tárolóhozzáfé­résű be/ki egység működésének kezdeménye­zésére. A 6 belső cimdekóder a 7 tárolóegység, illetve a 87 autonóm vezérlő egység elemei­nek címzését biztosítja a 4 izolálható meghaj­tó állapotától függően. A találmány szerinti elrendezés illesztő egysége az 1 mikroprocesszoros alapegység 2 rendszerbuszára csatlakozik. Megfelelő prog­ramozás után (miután megkapta a szükséges adatokat, paramétereket, továbbította a szük­séges parancsokat) saját magát elválasztja az 1 mikroprocesszoros alapegységtől, hogy az onnan kapott utasítást végrehajtsa. Ezt kö­vetően visszakapcsolódik az I mikroprocesz­­szoros alapegységre és annak programozásá­tól függően, az onnan kapott utasítások sze­rint üzemel tovább, például adatokat továbbít a 10 külső berendezés állapotáról, stb. Az 1 mikroprocesszoros alapegységből a 7 tárolóegység közbeiktatásával lehet adato­kat továbbítani a 10 külső berendezésbe - ebben a folyamatban a 9 vezérelt interface is résztvesz. Fordított irányú működés teszi le­r> 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom