192688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramköri lapok rézzel bevont alapanyagának előállítására
3 192688 •1 A találmány tárgya eljárás áramköri lapok fémmel bevont alapanyagának előállítására, amelynek során hőre keményedő gyantával ellátott rétegelt anyagú szalagokat és fémfóliát présberendezésben összepréselünk. Az áramköri lapok fémmel bevont alapanyagát általában szakaszosan állítják elő méretre szabott, hőre keményedő gyantával bevont rétegelt anyagoknak és fémfóliáknak etázsprésben történő préselésével. Az ilyen eljárás költséges, és az egyes áramköri lapokon belül is változó minőségű alapanyagot eredményez. Ezért már régóta igény mutatkozik folyamatos eljárásra. A folyamatosság irányába továbbfejlődést jelent a 2 108 427 sz. GB szabadalmi bejelentés, amely olyan eljárást ismertet, ahol két fűtőlappal ellátott présben időszakos préselés történik oly módon, hogy a présbe bevezetett szövetszalagos és rézfólia a préselési folyamat alatt nyugalomban van, majd a préselt terméket ütemesen, szakaszokban bocsátják ki. Ennek az eljárásnak a végterméke igy egyes szakaszokból álló lapok, amelyeknek méretét a fűtőlap mérete korlátozza, és amelyek egymással préseletlen, tehát felhasználhatatlan szakaszokkal vannak összekötve. Itt is változik a minőség egy lapon belül, és ez - ha a felhasználó homogén minőséget kiván - nagy mennyiségű selejthez vezet. A találmány feladata, hogy áramköri lapok alapanyagának előállítására folyamatos eljárást dolgozzunk ki. A feladat megoldására olyan eljárást fejlesztettünk ki, amelynek lényege, hogy gyorsított gyantarendszerrel impregnált és előedzett rétegelt anyagú szalagokat kettős szalagprés nyomózónájába való bejutásuk előtt a gyantarendszer viszkózitásának csökkentése mellett előmelegítjük, és ezt követően megnövelt hőmérsékleten fémfóliával öszszepréseljük, és az így előállított alapanyagot méretre szabjuk. Rendkívül meglepő, hogy a hőre keményedő gyantarendszerrel ellátott rétegelt anyagú szalag nyomásmentes előmelegítése megfelelő kettős szalagprés alkalmazását és így minőségileg kifogástalan, fémmel bevont alapanyag-szalagok előállítását lehetővé teszi, kivált ha meggondoljuk, hogy az edzett, azaz már kémiailag reagált gyanta közömbös, további kémiai kötés nem jöhet létre, és hogy a rétegelt anyagok előmelegítésével a gyorsított, már előedzett gyantarendszer edződési reakciója tovább fokozódik. A találmánynak a szakmai világra gyakorolt meglepő hatása különösen a fentiekben idézett angol bejelentés tartalmának ismeretében feltűnő, mivel az azt javasolja, hogy a nem-kivánatos, előzetes reakciók elkerülése érdekében a gyantát hűtsük le a felhordás után és a préselés előtt, azaz a gyanta teljes reakciókapacitását a préselési folyamat alatt az egyes rétegek közötti kötések létrehozására tartalékoljuk. Ha szem előtt tartjuk, hogy ez az eljárás egy normálisan keményedő, tehát nem gyorsított és nem előkeményitett gyantára vonatkozik, akkor a találmány szerinti intézkedés - azaz olyan gyanta előmelegítése, amely az előedzés során reakcióképességének egy részét már elveszítette, és amelynek reakciókapacitása a gyorsítás következtében a felmelegítésnél gyorsan eltűnik - merő értelmetlenségnek tűnik. Pontosan az - a technika mai állásának ajánlásaival homlokegyenest ellenkező - előmelegitési eljáráslépés teszi lehetővé az áramköri lapok fémmel bevont alapanyagának folyamatos előállítását. Nyilvánvaló, hogy a gyorsított és előedzett gyanta előmelegítésével kiváltott előzetes reakció elvégzi a gyanta aktiválását a következő, nyomás alatti reakcióhoz, így magában a présben heves kémiai folyamat zajlik le. A találmány szerinti eljárással kiküszöböljük a szakaszos, vagy a fent leírt ütemezett eljárásnál megfigyelt különbségeket az egyes lapok szélei és középső tartományai között, így a kapott alapanyag egyenletes jó minőségű és homogén minőségű lapokra darabolható. A kettős szalagprés működési módja például a rétegelt dekoritlemezek előállításából már ismert. Mindenesetre a találmány szerinti eljáráshoz nagyobb igényeket támasztunk a kettős szalagpréssel szemben a nyomást és a hőmérsékletet illetően. Ugyanez vonatkozik a prést elhagyó termékek méretstabilitására és felületének minőségére. Az egyes, hőre keményedő gyantarendszerrel bevont rétegelt anyagokat a kettős szalagprés előmelegítő zónája előtt illesztjük össze. A gyantarendszer itt már - általában a B-állapot eléréséig - előedzett. Itt előrehaladott B-állapot elérésére törekszünk, tehát kisebb gyantafolyásra mint az etázsprés esetén. A többrétegű rétegelt anyagot a nyomózóna elé elrendezett előmelegítő zónában egyenletesen felmelegítjük. A viszkozitáscsökkenés következtében a gyanta puha és plasztikus lesz, és már itt létrejön az esetleges felületi egyenlőtlenségek kiegyenlítése. Az előmelegitési hőmérséklet függ az alkalmazott gyantarendszertől, és előnyösen kb. 80-100 °C-ig terjed. Az előmelegítő zónából a többrétegű (rétegelt) anyag kb. 100 °C-osan kerül a nyomózónába. A rétegelt anyagot közvetlenül a nyomózónába való bejutása előtt előnyösen egy vagy két, külön előmelegített fémfóliával összeillesztjük és - pl. 150 °C-tól 210 °C-ig növekvő hőmérséklet mellett 25-80 bar-ig terjedő nyomás alatt préseljük össze. Az ily módon több rétegből képzett alapanyagot ezután előnyösen nyomás alatt, előnyösen a préselési nyomás fenntartásával - előnyösen a gyanta üvegesedési pontjáig, lehűtjük, adott esetben tovább temperáljuk és méretre daraboljuk. A nyomás alatt, azaz a présben történő hűtés az alapanyagnak a folyamatos eljárással biztosított 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
