192681. lajstromszámú szabadalom • Szemléltető-oktatóeszköz elsősorban térgeometriai fogalmak ismertetésére

5 192681 6 főkörök gyakran szerepelnek, ez erősen las­sítja a munkát;- bizonyos esetekben előnyös lenne, ha a gömbfelületre pontosan megrajzolt, több­ször is felhasználható ábrákat vagy hálózato­kat lehetne felvinni, mint például a kockás vagy vonalas füzetlap négyzethálója, illetve vonalrácsa. Matematikában vagy földrajzban jól lehetne használni a hosszúsági és széles­ségi köröket feltüntető földrajzi koordináta­­rendszert, földrajzban, biológiában, történe­lemben pedig a szárazföldek kontúrjait fel­tüntető u.n. „vaktérképet”. Ha mármost ilyen előre elkészített ábrákra a szokott író- és jelölőeszközőkkel rajzolunk, akkor a törlés­hez használt mosó- és oldószerek az előre elkészített alap-hálózat vagy ábra vonalait is eltüntethetik. Ezeknek állandó újrarajzolása időtrabló, házi eszközökkel pedig a megfelelő pontossággal megoldhatatlan. A fenti problémák kiküszöbölése a jelen találmány feladata. Ennek érdekében a 185 190 lajstromszámú magyar szabadalom Bzerinti szemléltető-oktató eszközt a követ­kező módon változtatjuk meg:- A gömbvonalzó keresztíve és az ab­roncs közé, mindkettőjükre merőleges, ugyancsak a gömbfelülethez illeszkedő ha-­­rántívet helyezünk, amelynek képzeletbeli, hosszirányú felezővonala egy gömbi főkörnek felel meg. Valóságos határvonalai tehát nem főkörívek mentén húzódnak.- A harántív belső, a gömbre illeszkedő oldalát két apró, lencsealakú és nagyságú kiemelkedéssel, azaz érintkezőponttal látjuk el.- A harántív külső, a gömbfelülettől tá­volabbi oldalán, a rajzolóélhez közel, egy le­kerekített, hosszúkás támasztóbütyköt alakí­tottunk ki.- A fogantyút a keresztívnek a harántív felőli oldalára eső tömör, vékony lap testesíti meg, amely a két szélénél kicsúcsosodik, kö­zepe felé pedig V-alakú bevágást tartalmaz. A találmány fenti jellemzőivel rendelkező szemléltető-oktató eszköznél a harántív belső oldalán kialakított két kiemelkedés megakadá­lyozza, hogy a harántív teljesen hozzásimul­jon a gömbfelülethez, s ezáltal csökken a rajz elmaszatolódásának veszélye. Ha mármost a találmány szerint kialakított gömbvonalzót a rajzomon mutatott helyzetéhez képest meg­fordítjuk, vagyis rajzoló alapélével felfelé helyezzük a síklapra, akkor szilárd három­pontos alátámasztást kapunk, melynek egyik pontja a harántíven lévő támasztóbütyök, másik két pontja pedig a fogantyúlap két szélső, lekerekített csúcsa. Az így alátámasz­tott gömbvonalzóba behelyezve a gömböt, az biztonságosan van alátámasztva, ugyanakkor a gömbvonalzóban szabadon, tetszőleges ten­gelye körül forgatható, mozgatható, kényel­mesen meg is emelhető. De más előnyhöz is jutunk, ugyanis a felfelé fordított gömbvo­nalzó alapéle mentén könnyen és pontosan rajzolhatunk főköríveket vagy teljes főkörö­ket, mérhetjük meg két gömbi pont távolsá­gát, illetve két főkörív gömbi szögét. A raj­zoló alapél síkja kb. 25°-os szöget zár be a hárompontos alátámasztás síkjával, ideális helyzetet biztosítva a rajzoláshoz és mérés­hez. A gömbvonalzó ugyanakkor szilárdan körülfogja és támasztja a gömböt: rendelte­tésszerű használat közben még kisgyerek is kényelmesen, biztonságosan dolgozhat vele. A támasztóbütyök és a fogantyúlap még 10-15°­­-os dőlésszögű iskolapadon is megbízható tá­masztékul szolgál. A harántív beiktatása rendkívül megnö­veli a gömbvonalzó stabilitását. Ha a gömbvo­nalzót alátétként használjuk és karunkkal a gömbre nehezedünk rajzolás közben, a gömb­vonalzó még ezt az erős igénybevételt is tö­rés vagy deformálódés nélkül elviseli. Ugyancsak sokkal ellenállóbb a szállítás vagy használat közben fellépő erőszakos alakvál­toztatásokkal szemben. A fogantyúnak a találmány szerinti ki­alakítása szintén többféle előnnyel jár. A fe­lületből csak a szükséges mértékig kiemelke­dő tömör fogantyúlap jól tűri a különféle terhelést. Két szélső, lekerekített csúcsa, va­lamint a harántíven lévő támasztóbütyök együttesen kellő biztonsággal támasztja nj,eg a gömböt. Komoly előny az is, hogy a talál­mány szerint kialakított gömbvonalzót nem két, hanem egyetlen szerszámmal el lehet ké­szíteni, ami a készlet előállítási költségeit csökkenti. A találmány értelmében a gömbfelületre felvinni kívánt állandó ábrák vagy hálózatok problémáján úgy segítünk, hogy a gömböt két gömbiéiből készítjük, melyek megfelelő illesztőperemek segítségével helyezhetők egymásra, majd ősszeregasztva. A gömbfelek belső felületére - természetesen az összera­­gasztás előtt - az oktatóeszköz felhasználási céljának megfelelő állandó alapábrát vagy hálózatot viszünk fel, pl. szitanyomás vagy fototechnika segítségével. Az összeragasztott átlátszó gömbön a belső ábrák jól láthatóak, viszont a rajzoláskor használt mosó- és oldó­szerek számára hozzáférhetetlenek. Ilyen mó­don a szemléltető-oktató eszköznek egy-egy speciális szakterületen történő felhasználását nagyon megkönnyithetjük. A találmányt a továbbiakban annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismer­tetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra a gömbből, gömbvonalzóból és támasztótestből álló szemléltető-oktató eszközt vázlatos nézetben mutatja, egy ré­szének metszetével;- a 2. ábrán az 1. ábra másik nézeti képe látható, egy rész kitörésével;- 3. ábrán a gömbvonalzó hátoldali né­zetét mutatja, az abroncs egy negyedkörívé­nek kimetszésével; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom