192673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maradékszenet tartalmazó alkáli humát termék előállítására

2 192673 3 A találmány tárgya új eljárás maradék­­szenet tartalmazó szilárd alkálihumát elő­állítására barnaszén vagy lignit huminsav­­tartalmának lúgos feltárásával. Huminsavnak humátoldat formában törté­nő kinyerésére számos eljárás ismert. Ezek­kel különböző minőségű és összetételű termé­ket lehet előállítani. Ezeket az eljárásokat általában az jellemzi, hogy a huminsavat tar­talmazó alapanyagot, a szenet 1-10%-os tö­ménységű alkálihidroxiddal feltárják, majd a fel nem tárt, különböző ásványi anyagot tar­talmazó szénmaradékot ülepitéssel, illetve gé­pi úton elválasztják. Az alkáli-humát tartalmú oldatot azután hőközléssel különböző beren­dezésekben bepárolják. A bepárlás után visszamaradt szilárd termék mintegy 10-25% vízben oldható és hasznosítható tiszta humát hatóanyagot tartalmaz. Ezeknek az eljárásoknak közös hátrá­nya, hogy az oldat formában kinyert humát kis koncentrációjú oldat, bepárlásának, szá­rításának igen nagy az energiaigénye. A fel­tárási idő hosszú, a kihozatal alig éri el a 20-35%-ot. A kihozatal csak az alapanyagok előmelegítésével vagy a feltárási hőmérséklet emelésével növelhető. Ismertek olyan eljárások is, amelyekkel gél vagy szilárd por alakjában lehet feltárt humátot tartalmazó terméket előállítani. Ezek a termékek a humát mellett kis mennyiségű szilárd, feltáratlan ásványi anyagot, u.n. maradékszenet tartalmaznak. Ilyen eljárás ismeretes például a 47 827 sz. román szabadalmi leírásból. Ennek lényege, hogy a szén őrleményét nátrium­­-hidroxíd vizes oldatával keverik össze. Né­hány perces keverés után porszerű terméket kapnak. Az eljárás hátránya, hogy viszony­lag nagy mennyiségű reagenst igényel, nem biztosít egyenletes minőségű terméket és a feltárás hatásfoka alacsony. A 180 821 sz. magyar szabadalmi leírás­ból olyan huminsav feltárási eljárás ismere­tes, amely szerint az őrölt szenet vagy ligni­tet szilárd kálium-hidroxiddal keverik össze, és a keverék vízzel elpépesitik. A feltárás 24 óra vagy annál hosszabb idő alatt megy vég­be, ennek eltelte után pépes terméket kap­nak. Az eljárás hátránya, hogy a feltárás hosszú időt igényel, továbbá az, hogy a gél­szerű termék nehezen kezelhető, felhaszná­lásra való előkészítése nehézkes, tárolása so­rán megkeményedve tőmbszerűen összeáll. Ha szilárd termékre van szükség, külön műve­letben kell gondoskodni a primer termék víz­telenítéséről. A találmány célja, hogy olyan eljárást biztosítson, amellyel a barnaszén vagy a lig­nit huminsavtartalma viszonylag csekély mennyiségű reagens felhasználáséval jó ha­tásfokkal feltárható, és amelynek révén köz­vetlenül felhasználható szilárd termék állít­ható elő. A találmány feladata, hogy a kitűzött célt barnaszén vagy lignit és alkálivegyület szilárd fázisban való reagáltatásával érjük el. Azt találtuk, hogy az említett feladatot megoldhatjuk, ha barnaszén vagy lignit hu­­minsavtartalmának lúgos feltárásával oly mó­don állítunk elő maradék szenet tartalmazó szilárd alkálihumátot, hogy 100 tömegrész 2 mm-nél kisebb, előnyösen 1 mm-nél kisebb szemcsenagyságú barnaszenet vagy lignitet 5-15 tömegrész 1 mm-nél kisebb szemcse­nagyságú lúgos kémhatású szilárd alkálive­­gyülettel intenzíven elegyítünk 1-4 percig, miközben víztartalmát 1 tömegrész alkálive­­gyületre számítva - a barnaszén vagy lignit összes nedvességtartalmát is beleértve - víz hozzáadásával 1,6-2,5 tömegrészre egészítjük ki, majd a kapott terméket kívánt esetben 10-40 percig keverjük. A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy a barnaszenet vagy a lignitet és a lúgos kémhatású szilárd alká­­livegyületet víz beporlasztása mellett együtt őröljük. Lúgos kémhatású szilárd alkálivegyület­­ként előnyösen nátrium- vagy kálium-hidr­­oxidot vagy nátrium- vagy kálium-karbonátot használunk. Ezeket a vegyületeket önmaguk­ban is használhatjuk, célszerűen azonban úgy járunk el, hogy ilyen vegyületeket tar­talmazó ipari hulladékanyagokat használunk a találmány szerinti eljárásban, természetesen a bennük lévő alkáli-hidroxídnak vagy -kar­bonátnak megfelelő mennyiségben. Intenzív elegyítésen a találmány szem­pontjából olyan, a berendezés jellegétől füg­gően változó sebességű keverést értünk, amellyel a kiindulási anyag, a reages és a viz keveréke 1 perc vagy annál rövidebb idő alatt tökéletesen homogén állapotba hozható. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás végrehajtható bármilyen keverő vagy őrlő berendezésben, amely lehetővé teszi a kiindulási anyagok és a víz kielégítő elosz­latását. Célszerűen őrlőberendezéseket hasz­nálunk a találmány szerinti eljáráshoz. A szén nedvességtartalmától, valamint a keverékhez hozzáadott finom eloszlású víz hatására az együttőrlés során a szénnek vagy lignitnek a lúggal való közvetlen érint­kezésére a huminsav feltáródása azonnal megindul, és a szemcsék agglomerizációja kö­vetkeztében igen rövid idő alatt (1,5-2 perc) apró szemcseméretű (0,4-2,5 mm) szilárd ter­mék keletkezik 1-3% szénmaradók tartalom­mal. A feltáródáskor hirtelen felszabaduló reakcióhö elegendő - megfelelő szénminőség esetén - a reakció lefutásához. Az előállított szemcsés termék száraz­­anyagtartalma 65-75%, szemcsemérete 0,4- -2,5 mm. Ilyen jellemzőkkel a késztermék összetapadás nélkül akár zsákokban is biz­tonságosan tárolható és szállítható. A fel nem tárt szén és ásványi anyagok nem akadá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom