192665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére

13 192665 14 találhatók a csirke nevelőknél és a szarvas­marhaistállóknál is. Az a csekély száraz­anyag-tartalom, melyet ezek a hígtrágyák, higlevek tartalmaznak, a siló üzem adatait észrevehetően nem módosítja. A csirkeólakból származó csurgalékvizeknél felhasználás előtt célszerű megvizsgálni, hogy fertőtlenítésből származóan toxikus anyagokaL nem tartalmaz­nak-e. A silók ismételt indításánál vízután­pótlási igény nem áll fenn. A siló kiürítése­kor a szilárd fázis elszállításra kerül, a si­lóban a leváló híg fázis visszamarad. Ezzel a maradékanyaggal végezzük a soronlevő silóban a friss trágya beoltását, mely egyben fedezi az erjesztési vízszükség­letet. A fermentáció megindítását egy rövid aerob oxidációs folyamattal végezzük. Erre a célra kiképzett csonkon keresztül az anyagot előzetesen nedvesítjük, majd azon légkom­presszorral a siló fenékszintjére fektetett perforált csövön keresztül megfelelő nyomás­sal levegőt füvünk át. Az anyag melegedését hőmérővel kisérjük figyelemmel. 40-45 °C-t elérve a folyamatot félbeszakítjuk. A felme­legítést végezhetjük nyitott vagy zárt siló mellett is. A hőmérséklet elérésekor azonban mindenképpen azonnal le kell zárni a silót. Első üzembehelyezéskor a fermentációs folya­mat és az anaerob erjedés csak lassan indul be és elhúzódik. Ismételt indításkor a mara­dék biotrágya és oltóié hatására a siló le­zárása után azonnal éghető gázt kapunk. A metanogén baktériumok szaporodási sebessé­ge 10-15-ször kisebb mint a savas fermentá­ciót végző baktériumoké, ezért kezdeti idő­szakban az anyag pH-jának 6-7 közötti érté­kek közé kell beállni. Szabályos körülmények között 10 nap eltelte után a pH érték 7 vagy afölötti értéket vesz fel. Az alkalitást min­tavételi csonkon keresztül szükséges figye­lemmel kisérni. Az elmondottak miatt a siló fajlagos gázteljesítménye az első üzembehe­lyezésnél oltóanyag hiány miatt kb. 50-60%-a a normál gázteljesítménynek. -A biodegradáció folyamatát az alábbi beavatkozásokkal elő­nyösen befolyásolhatjuk. A siló aljában összegyűlő csurgalékvizet kiépített lékeringető rendszerrel az anyag felső i-étegeibe nyomjuk, ezáltal a teljes anyagtömeget nedvesítjük, és a baktériumokat számukra egyébként elér­hetetlen tápanyagba juttatjuk. Ha a külső hőmérséklet tartósan 5 °C-ra vagy az alattira süllyed, hőcserélővel felszerelt üzemnél a siló anyagterének hóveszteségét pótolhatjuk akár további hígítás révén is. Az anyagösszetételből, vagy a folyamat vezetésének hibájából előálló pH érték eltolódásokat korrigálni kell. A veszé­lyesebb savas eltolódást NHíOH vizes ol­datával kell megszüntetni. Az egyensúly fokozatosan helyreáll. Az erjesztötér hőmérsékletének alakulá­sa, a hóveszteség sebessége befolyásolja az abszolút és fajlagos gázhozamokat. A hövesz­­teség sebességét a külső átlaghőmérséklet befolyásolja leginkább. Ezért a folyamat ve­zetésében az évszakokat figyelembe kell ven­ni. Berendezésünk nagy előnye, hogy hasz­nosítani tudja mind a közvetlen napsugár­zást, mind a nappali melegebb levegöhőmér­­sékletet. A takaróponyva anyaga színezése folytán elnyeli a ráérkező hősugárzást, fel­melegíti a gázteret. A felmelegedett gázt a rendszerhez tartozó gázkompresszorral az anyagtömegen átáramoltatjuk. Üzemi tapasz­talataink szerint ez a módszer az év 8 hó­napján át biztosítja a hőveszteség kiegyenlí­tését. Téli üzemben a hőveszteségek nagyob­bak, de kedvező indítási időpontot választva a berendezés télen is hatékonyan működik. A hómérsékletvezetés egyéb tényezőire a ké­sőbbiekben még kitérünk. A folyamat teljes abszolút gázhozama a választott technikai erjedési időktől függ. A szakaszos félszáraz és száraz eljárásokban a szokásos erjesztési idők 50 és 120 nap kö­zöttiek. A folyamat időtartamának megválasz­tását nemcsak a gázprodukció és a lebomlás sebessége, hanem egyéb üzemviteltechnikai okok is befolyásolhatják. Ilyenek pl. a gáz­­fogyasztói igény ciklusossága, a trágyakelet­kezés ciklusossága stb. Emiatt a tényleges folyamatvezetést csak konkrét üzembevitel­ben lehet optimálisan beállítani. Mivel a le­bomlási folyamat a gázkeletkezés hirtelen te­tőző, majd lassan csökkenő görbét ir le, az egy erjesztési ciklusban keletkező gázmeny­­nyiség egyenesen arányos, a fajlagos gázho­zam pedig (gáz m3/erjesztótér m3/nap) for­dítottan arányos a technikai erjesztési idő­vel. A berendezés éves hatékonysága vizsgá­lata szempontjából fentiek miatt a választott technikai erjesztési idő döntő jelentőségű. Másszóval rövidebb tartózkodási idő csök­kenti a ciklus gázteljesítményét, de növeli az éves gázhozamokat. A technikai erjedési idő lejártával a fo­lyamatot meg kell szakítani. A gázszerelvé­nyek kizárása után a takaróponyvát egyol­­dalra behajtogatjuk, és kővetkező ciklusig a betonkoszorún tároljuk. Ehhez a művelethez a leszorító szerkezeteket csak a siló három oldalán kell meglazítani. A megszakítással és feltárással egyidejűleg a bioaktivitást levegő átfúvatással meg kell szüntetni. 1-2 nap pi­hentetés utána siló kiürítését megkezdhetjük. A hőszigetelést ellátó felső trágyaréteget az üzemeltetésre előkészített soronkövetkező si­lóba célszerű tölteni. Az érett biotrágya a kijelölt szántóterületre vagy közbenső táro­lóterületre hordható. A rendszeresített mar­kológéppel a trágya közvetlenül szállítóko­csikra (trágyaszóró pótkocsira) rakható. Szi­lárd fázis elszállítása után maradó híg lé­anyag felhasználható átszivattyúzással oltó­anyagként a soronlevő silóba, vagy szippan­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom