192665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére
13 192665 14 találhatók a csirke nevelőknél és a szarvasmarhaistállóknál is. Az a csekély szárazanyag-tartalom, melyet ezek a hígtrágyák, higlevek tartalmaznak, a siló üzem adatait észrevehetően nem módosítja. A csirkeólakból származó csurgalékvizeknél felhasználás előtt célszerű megvizsgálni, hogy fertőtlenítésből származóan toxikus anyagokaL nem tartalmaznak-e. A silók ismételt indításánál vízutánpótlási igény nem áll fenn. A siló kiürítésekor a szilárd fázis elszállításra kerül, a silóban a leváló híg fázis visszamarad. Ezzel a maradékanyaggal végezzük a soronlevő silóban a friss trágya beoltását, mely egyben fedezi az erjesztési vízszükségletet. A fermentáció megindítását egy rövid aerob oxidációs folyamattal végezzük. Erre a célra kiképzett csonkon keresztül az anyagot előzetesen nedvesítjük, majd azon légkompresszorral a siló fenékszintjére fektetett perforált csövön keresztül megfelelő nyomással levegőt füvünk át. Az anyag melegedését hőmérővel kisérjük figyelemmel. 40-45 °C-t elérve a folyamatot félbeszakítjuk. A felmelegítést végezhetjük nyitott vagy zárt siló mellett is. A hőmérséklet elérésekor azonban mindenképpen azonnal le kell zárni a silót. Első üzembehelyezéskor a fermentációs folyamat és az anaerob erjedés csak lassan indul be és elhúzódik. Ismételt indításkor a maradék biotrágya és oltóié hatására a siló lezárása után azonnal éghető gázt kapunk. A metanogén baktériumok szaporodási sebessége 10-15-ször kisebb mint a savas fermentációt végző baktériumoké, ezért kezdeti időszakban az anyag pH-jának 6-7 közötti értékek közé kell beállni. Szabályos körülmények között 10 nap eltelte után a pH érték 7 vagy afölötti értéket vesz fel. Az alkalitást mintavételi csonkon keresztül szükséges figyelemmel kisérni. Az elmondottak miatt a siló fajlagos gázteljesítménye az első üzembehelyezésnél oltóanyag hiány miatt kb. 50-60%-a a normál gázteljesítménynek. -A biodegradáció folyamatát az alábbi beavatkozásokkal előnyösen befolyásolhatjuk. A siló aljában összegyűlő csurgalékvizet kiépített lékeringető rendszerrel az anyag felső i-étegeibe nyomjuk, ezáltal a teljes anyagtömeget nedvesítjük, és a baktériumokat számukra egyébként elérhetetlen tápanyagba juttatjuk. Ha a külső hőmérséklet tartósan 5 °C-ra vagy az alattira süllyed, hőcserélővel felszerelt üzemnél a siló anyagterének hóveszteségét pótolhatjuk akár további hígítás révén is. Az anyagösszetételből, vagy a folyamat vezetésének hibájából előálló pH érték eltolódásokat korrigálni kell. A veszélyesebb savas eltolódást NHíOH vizes oldatával kell megszüntetni. Az egyensúly fokozatosan helyreáll. Az erjesztötér hőmérsékletének alakulása, a hóveszteség sebessége befolyásolja az abszolút és fajlagos gázhozamokat. A höveszteség sebességét a külső átlaghőmérséklet befolyásolja leginkább. Ezért a folyamat vezetésében az évszakokat figyelembe kell venni. Berendezésünk nagy előnye, hogy hasznosítani tudja mind a közvetlen napsugárzást, mind a nappali melegebb levegöhőmérsékletet. A takaróponyva anyaga színezése folytán elnyeli a ráérkező hősugárzást, felmelegíti a gázteret. A felmelegedett gázt a rendszerhez tartozó gázkompresszorral az anyagtömegen átáramoltatjuk. Üzemi tapasztalataink szerint ez a módszer az év 8 hónapján át biztosítja a hőveszteség kiegyenlítését. Téli üzemben a hőveszteségek nagyobbak, de kedvező indítási időpontot választva a berendezés télen is hatékonyan működik. A hómérsékletvezetés egyéb tényezőire a későbbiekben még kitérünk. A folyamat teljes abszolút gázhozama a választott technikai erjedési időktől függ. A szakaszos félszáraz és száraz eljárásokban a szokásos erjesztési idők 50 és 120 nap közöttiek. A folyamat időtartamának megválasztását nemcsak a gázprodukció és a lebomlás sebessége, hanem egyéb üzemviteltechnikai okok is befolyásolhatják. Ilyenek pl. a gázfogyasztói igény ciklusossága, a trágyakeletkezés ciklusossága stb. Emiatt a tényleges folyamatvezetést csak konkrét üzembevitelben lehet optimálisan beállítani. Mivel a lebomlási folyamat a gázkeletkezés hirtelen tetőző, majd lassan csökkenő görbét ir le, az egy erjesztési ciklusban keletkező gázmenynyiség egyenesen arányos, a fajlagos gázhozam pedig (gáz m3/erjesztótér m3/nap) fordítottan arányos a technikai erjesztési idővel. A berendezés éves hatékonysága vizsgálata szempontjából fentiek miatt a választott technikai erjesztési idő döntő jelentőségű. Másszóval rövidebb tartózkodási idő csökkenti a ciklus gázteljesítményét, de növeli az éves gázhozamokat. A technikai erjedési idő lejártával a folyamatot meg kell szakítani. A gázszerelvények kizárása után a takaróponyvát egyoldalra behajtogatjuk, és kővetkező ciklusig a betonkoszorún tároljuk. Ehhez a művelethez a leszorító szerkezeteket csak a siló három oldalán kell meglazítani. A megszakítással és feltárással egyidejűleg a bioaktivitást levegő átfúvatással meg kell szüntetni. 1-2 nap pihentetés utána siló kiürítését megkezdhetjük. A hőszigetelést ellátó felső trágyaréteget az üzemeltetésre előkészített soronkövetkező silóba célszerű tölteni. Az érett biotrágya a kijelölt szántóterületre vagy közbenső tárolóterületre hordható. A rendszeresített markológéppel a trágya közvetlenül szállítókocsikra (trágyaszóró pótkocsira) rakható. Szilárd fázis elszállítása után maradó híg léanyag felhasználható átszivattyúzással oltóanyagként a soronlevő silóba, vagy szippan5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
