192665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére
3 192665 4 A találmány tárgya eljárás főleg nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére a kitárolt trágyában aerob oxidápiós folyamat, majd azt követően anaerob erjesztés létrehozása és fenntartása útján, amelynek során a keletkező magas metántartalmú biogázt főként elégetéssel történő hőenergiafejlesztési célra összegyűjtik, mig a fermentációs kezelés után visszamaradó biotrágyát előnyösen szántóföldi kihelyezés útján hasznosítják. A találmány tárgyát képezi továbbá egy berendezés állattartó telepek, különösen nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére, amely trágyatöltetet befogadó és kezelő legalább egy trágyasilót, gázgyűjtő és gázkezelő szerkezeti egységeket, biztonsági armatúrákat, csővezetékeket, mérő, érzékelő, vezérlő és szabályozó automatika elemeket és adott esetben folyadékáramoltató ill. keringető rendszert is tartalmaz. A nagyüzemekben jelenleg kialakult trágyakezelési gyakorlat figyelmen kívül hagyja a környezetvédelem és a trágyaérték megőrzésének lehetőségeit. Jellemzői a célszerűtlen, szétszórt trágyatárolás, az egészségtelen környezetet, az emberre és állatra egyaránt veszélyt jelentő fertőző szabadtéri telepek. A kialakult gyakorlat szerinti tartós szabadtéri tárolás folyamán a trágya kilúgozódik és a főleg aerob jellegű bomlási folyamatok következtében jelentős nitrogénveszteségek keletkeznek. Ezek a későbbi felhasználásban erősen rontják a trágya hatékony értékesülését. Ismeretes, hogy a csirkenevelés és hizlalás hazánkban jelenleg főleg a bábolnai rendszerű, acélváz szerkezetű, 1000 m2 hasznos alapterületű csirkeólakban valósul meg. A höszigetelt alumínium lemez borítású épületekben meleglevegős fűtés és szellőztető rendszer biztosítja a klímatizálást. A broiler hizlalás turnusideje átlagosan 50 nap. Évi átlagos turnusszám 6, telepítési sűrűség 25 db csirke/m2, I turnus alatt keletkező mélyalom 25 kg/m2, 25 t/1000 m2. Ennek alapján egy 1000 m2-es ól évi mélyalom hozama 6 turnussal számolva 150 to, mely összetételét tekintve súly%-ban: 25% szecskázott búzaszalma, 75% csirketrágya és takarmánymaradék. A hízlalási idő befejezése és az újratelepítés kezdete közötti időben történik meg a mélyalom kitrágyázása billentőkocsikkal, vagy vontatókkal a tárolásra kijelölt területre, ahonnan több hónapos közbenső elhelyezés után újrarakodással, szállítással kerül a szántóföldi rendeltetési helyére. A közbeeső tárolóhely környezete bűzös, a trágya férgek, legyek tenyészhelye és közvetítője, az esővíz által kimosott trágyalé a talajvíz fertőzője. A trágyalerakat tárolás közben mikrobiális úton aerob jellegű vad erjedésnek indul. 2-3 hónapos ilyen jellegű átmeneti tárolás tápértékét jelentősen lecsökkenti, nitrogénvesztesége eléri a 40%-ot. Trágyakezelő berendezést és egyidejűleg biogázt előállító technológiát igen nagy számban építettek és alkalmaznak világszerte. Hazánkban is több helyen működnek ilyen üzemek. A kialakult és alkalmazott technológiák túlnyomó többségben folyamatos üzemnek, hig fázisban (max. 10% szárazanyag-tartalom) dolgoznak. Ezekre jellemző a magas erjesztőviz szükséglet, viszonylagos automatizáltság, a teljesen szabályozott hófoktartás, és ezek által viszonylag alacsony térfogati terhelés mellett jó fajlagos gázkihozatali mutatók. Hátrányuk viszont az igen magas létesítési és üzemeltetési költség, igen hosszú megtérülési idő, a nagy tömegű híg fázisú végtermék tárolása és elhelyezése, az anyagmozgatás zavarai. Magyarországon Szécsényben és Dömsödön működnek folyamatosan hígfázisú üzemek. Erre vonatkozó legismertebb külföldi technológiák a BIMA osztrák, Meyer Mühlenbau AD Svájc, D. Evers and Associated Ltd. angol, Chemotechnik GmbH. NSzK, CIDEN francia, Schmidt-Eggersglüss, a Darmstadti eljáx'ás és a Berlini komposztberendezés. A félszáraz és száraz eljárások nem terjedtek el olyan nagy számban, mint a folyamatos híg eljárások. Ennek okát abban látjuk, hogy az eddig megvalósított eljárásokban az anyagtöltés és ürítés művelete rendkívül körülményes, nagy munkával járó feladat volt. Ezt a szakszos müködtethetőség teszi szükségessé. A megoldások a folyamatos üzemű reaktorok kialakítását próbálták követni, ami lényegében lehetetlenné tette a zavarmentes anyagmozgatást. A félszáraz, ill. száraz eljárások ismert megoldásai a- Ducellier-Issmann féle gázosító, kamrás rendszerű kisüzemi megoldás,- A Humugas szintés kami’ás megoldású, nagyüzemi kivitelű,- A Hőtechnikai Kutató Intézet által kifejlesztett pécsi berendezés szintén kamrás rendszerű, BEV (Bayerische Biologische Versuchsanstalt) kamrás rendszerű, Agrártudományi Egyetem Gödöllő: félszáraz árasztásos acéltartályos megoldás. Ezen ismert eljárások közös jellemzője, hogy anaerob üzemeltetési szakaszt megelőzi egy aerob fermentáció, mellyel az anyaghőmérsékletet megemelik. Legnagyobb hátrányuk a kamrás megoldás, mely az anyagmozgatás nehézségeit okozza. A folyamat hatékonysága szempontjából fontos beoltás újratöltéskor nem hatásos. Magasak a kivitelezési és üzemeltetési költségek. Szakirodalmi közlések szerint a kamratérfogat fajlagos gázhozama 0,5 m3/m3/nap. A találmány célja olyan trágyakezelési eljárás és berendezés kialakítása, amely kiküszöböli az ismert megoldások fentebb felsorolt hátrányait és hiányosságait, megszünteti az anyagmozgatás nehézkes voltát, az I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
