192621. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőbrikett, különösen szénbrikett
1 192621 2 A találmány tüzelőbrikettre, különösen háztartási szénbrikettre vonatkozik. A nyersolaj világpiaci árának emelkedése és az atomenergia felhasználásával kapcsolatos nehézségek miatt ismét növekszik a széntüzelés jelentősége. A felhasználható szénvagyonnak egyre nagyobb része csak géppel művelhető ki, aminek közvetkeztében nagyobb a keletkezett szénpor részaránya is. A szénpornak csak viszonylag kis hányada égethető el korszerű portüzelésű kazánokban, nagyobb része a háztartások igényeinek a kielégítéséhez van előirányozva. A szénpor háztartási fűtési alkalmazásának megkönyítésére a brikettálás már régóta ismeretes. E művelettel a szénpor alkalmassá tehető arra, hogy a darabos szénre készült háztartási kályhákban lehessen elégetni. A brikett használata egyre inkább terjed, és ma már a háztartásokban az egyik uralkodó tüzelőanyag-fajtának tekinthető. A szénbrikettnek azonban számos olyan hátránya van, amelyek a felhasználását a háztartásokban kellemetlenné, nemkívánatossá teszik. Súlyos hátrányként jelentkezik például, hogy az ömlesztett szállítás, a bánya és a fogyasztó közötti többszöri átrakodás, a gyakori átnedvesedéssel és kiszáradással járó szabadtéri raktározás, a háztartási szállítás és tárolás a brikett jelentős részének újraporladását okozza. A keletkező szénpor a háztartási tüzelőberendezésekben nem égethető el, a fogyasztó számára gondot és piszkot okozó veszteségként jelentkezik. További problémát jelent, hogy az ömlesztett szállításnál elkerülhetetlen helyszíni mérés nehezen ellenőrizhető, alkalmat ad a visszaélésre, és a helyszíni átlapátolás szennyezi a közterületet. Hátrányos tényező az is, hogy a házi tárolásnak nagy a helyigénye, a naponta szükséges kályhához szállítás a lakást, a ruházatot és a bútorzatot szennyezi. Mindezen okok miatt a fogyasztók nagy része ma már kellemetlen kényszernek tekinti a széntüzelést, és azt a jelentős anyagi áldozatot is hajlandó vállalni, ami a tisztább, kényelmesebb és egyszerűbb gáz- vagy olajfűtés bevezetésével és üzemeltetésével, illetve a fatüzelés alkalmazásával jár. líjabban nemcsak szénporból, hanem aprított fahulladékból, pl. fűrészporból, faaprítékból stb. is készítenek tüzelő brikettet. Elsősorban mezőgazdasági nagyüzemekben keletkezik nagytömegű hulladék, amelyet aprítékká dolgoznak fel, amelyből préseléssel állítanak elő fabrikettet. Ezzel kapcsolatban az a probléma jelentkezik, hogy bizonyos mennyiségű nedvesség felvételét követően a fabrikett darabok szétesnek, ezért tárolásuk és szállításuk nehézségekbe ütközik. Ismeretesek törekvések a brikettek éghető anyagú, és porlásgátló felületi bevonattal való ellátására, hogy ily módon e tüzelőanyag kezelésével járó szennyező hatást legalább részben kiküszöböljék. A 2 714 614. számú NSZK szabadalmi leírás szerint például az extrudáláskor kisajtolódó krakkolási üstmaradékot égetik rá a felületre, ez azonban a nedvességfelvételt és póriast — nem önálló, és a brikett anyagától eltérő anyagú hártya lévén — hatékonyan nem képes meggátolni. A 2 131 519. számú NSZK szabadalmi leírás szerint a brikett felületére kátrány és szurok olvadékát viszik fel. Mivel az olvadékot forrón kell felhordani, magas az energia- és költségigény. A 2 157 261. számú NSZK szabadalmi leírás szerinti megoldás esetében szuifitszennlüg-sűrítményt vagy melaszhulladékot hőkezeléssel rögzítenek a brikett felületére, azonban a hőkezelés miatt költséges a tecnnológia, és a hártya hidrofob tulajdonsága sem kielégítő. 5 A 4 040 796. számú USA szabadalmi leírás tárgyát képező megoldásnál a brikett felületét szoextruziós úton oldószerben oldott krakkmaradék-gyantával vonják be. Ez az eljárás is rendkívül költséges, ugyanúgy, mint az 1 534 994. számú brit szabadalmi leírás 10 szerinti, amelynél a préselt brikettet nitrogénáramban, hőközlés mellett, zárt térben vonják be kátrány és gázolaj permetével. Végül megemlítjük az 1 497 612. számú brit szabadalmi leírást, amely szennyvíziszap brikettbe vitelére irányuló, az iszapsűrít- 15 ményt hőközléssel rögzítő technológiát tartalmaz. Ez a megoldás is bonyolult és költséges, emellett a szennyvíziszap nem megfelelően hidrofob és portást sem gátolja kielégítően. A találmány feladata, hogy olyan tüzelőbrikettet, 20 különösen szénbrikettet szolgáltasson, amely a bevezetőben felsorolt hátrányoktól mentes, vagyis nem porlik, a közterületet és a lakást nem szennyezi, kezelése egyszerű és kényelmes, forgalmazása és tárolása a jelenleginél kedvezőbben oldható meg, és racionálisan 25 előállítható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szénbrikett porosodása, illetve a fabrikett nedvességfelvételével hatására bekövetkező szétbomlása éghető anyagból készült és nedvességfelvételt gátló felületi 30 védőbevonattal megszüntethető, és e védőbevonat megfelelő anyagok kiválasztásával gazdaságosan kialakítható. További fontos felismerésünk, hogy amenynyiben az ömlesztett szállítás és kézi rakodás igényeinek figyelembevételével kialakult formájú hagyo- 35 mányos brikett helyett hosszúkás hasáb alakú, vagyis a tüzelési fahasáb ősidők óta megszokott formáját utánzó brikettet állítunk elő, az könnyen csomagolható; nem ömlesztett, hanem darabárúként szállítható, konténerizálható, és a védőhártyával bevont 40 brikettdarabok — mint fahasábok — kézzel juttathatók a kályhába anélkük, hogy a fogyasztót és környezetét beszennyeznék. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan brikett segítségével oldottuk 45 meg, amelynek a brikett pótlását és nedvességfelvételét gátló, éghető anyagú felületi bevonata van, és amelynek az a lényege, hogy a felületi bevonatot — adott esetben hidrofobizáló szert, például vízüveget tartalmazó-, 3—10 /um, célszerűen mintegy 5 juvastag- 50 ságú, a hosszúkás hasáb alakú brikett felületére felhordott és ott megszárított, és/vagy megszáradt papírpép vagy/és karboxi-metil-cellulóz (CMC) alkotja. Egy további találmányi ismérv szerint a brikett hosszúkás hasáb alakú, előnyösen mintegy 0,5-1,0 kg 55 súlyú. Célszerű a hagyományos fahasáb- formához hasonló alakú brikettet gyártani; pl. egy 6,0x6,0 cm — befoglaló alakját tekintve négyzet - keresztmetszetű, 24 cm hosszú, az éleken 45°-kai, 0,5 cm-rel letört hasáb súlya éppen 1,0 kg. Ilyen brikettekből rakott cso- 60 magok súlya könnyen ellenőrizhető, ismételt mérésre nem szorul, a forgalomban levő kályhákba könynyen berakható. Általában célszerű, ha a brikett teljes felületén éghető anyagú bevonattal rendelkezik, de természetesen 65 annak sincs akadálya, hogy a brikett felületének csak 2
