192621. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőbrikett, különösen szénbrikett

1 192621 2 A találmány tüzelőbrikettre, különösen háztartási szénbrikettre vonatkozik. A nyersolaj világpiaci árának emelkedése és az atomenergia felhasználásával kapcsolatos nehézségek miatt ismét növekszik a széntüzelés jelentősége. A felhasználható szénvagyonnak egyre nagyobb része csak géppel művelhető ki, aminek közvetkeztében na­gyobb a keletkezett szénpor részaránya is. A szénpor­nak csak viszonylag kis hányada égethető el korszerű portüzelésű kazánokban, nagyobb része a háztartá­sok igényeinek a kielégítéséhez van előirányozva. A szénpor háztartási fűtési alkalmazásának meg­­könyítésére a brikettálás már régóta ismeretes. E mű­velettel a szénpor alkalmassá tehető arra, hogy a darabos szénre készült háztartási kályhákban lehessen elégetni. A brikett használata egyre inkább terjed, és ma már a háztartásokban az egyik uralkodó tüzelő­anyag-fajtának tekinthető. A szénbrikettnek azonban számos olyan hátránya van, amelyek a felhasználását a háztartásokban kelle­metlenné, nemkívánatossá teszik. Súlyos hátrányként jelentkezik például, hogy az ömlesztett szállítás, a bá­nya és a fogyasztó közötti többszöri átrakodás, a gya­kori átnedvesedéssel és kiszáradással járó szabadtéri raktározás, a háztartási szállítás és tárolás a brikett jelentős részének újraporladását okozza. A keletkező szénpor a háztartási tüzelőberendezésekben nem égethető el, a fogyasztó számára gondot és piszkot okozó veszteségként jelentkezik. További problémát jelent, hogy az ömlesztett szállításnál elkerülhetetlen helyszíni mérés nehezen ellenőrizhető, alkalmat ad a visszaélésre, és a helyszíni átlapátolás szennyezi a közterületet. Hátrányos tényező az is, hogy a házi tárolásnak nagy a helyigénye, a naponta szükséges kályhához szállítás a lakást, a ruházatot és a bútor­zatot szennyezi. Mindezen okok miatt a fogyasztók nagy része ma már kellemetlen kényszernek tekinti a széntüzelést, és azt a jelentős anyagi áldozatot is hajlandó vállalni, ami a tisztább, kényelmesebb és egyszerűbb gáz- vagy olajfűtés bevezetésével és üzemeltetésével, illetve a fatüzelés alkalmazásával jár. líjabban nemcsak szénporból, hanem aprított fa­hulladékból, pl. fűrészporból, faaprítékból stb. is ké­szítenek tüzelő brikettet. Elsősorban mezőgazdasági nagyüzemekben keletkezik nagytömegű hulladék, amelyet aprítékká dolgoznak fel, amelyből préseléssel állítanak elő fabrikettet. Ezzel kapcsolatban az a probléma jelentkezik, hogy bizonyos mennyiségű nedvesség felvételét követően a fabrikett darabok szétesnek, ezért tárolásuk és szállításuk nehézségekbe ütközik. Ismeretesek törekvések a brikettek éghető anyagú, és porlásgátló felületi bevonattal való ellátására, hogy ily módon e tüzelőanyag kezelésével járó szennyező hatást legalább részben kiküszöböljék. A 2 714 614. számú NSZK szabadalmi leírás szerint például az ext­­rudáláskor kisajtolódó krakkolási üstmaradékot ége­tik rá a felületre, ez azonban a nedvességfelvételt és póriast — nem önálló, és a brikett anyagától eltérő anyagú hártya lévén — hatékonyan nem képes meggá­tolni. A 2 131 519. számú NSZK szabadalmi leírás szerint a brikett felületére kátrány és szurok olvadé­kát viszik fel. Mivel az olvadékot forrón kell felhor­dani, magas az energia- és költségigény. A 2 157 261. számú NSZK szabadalmi leírás szerinti megoldás esetében szuifitszennlüg-sűrítményt vagy melaszhul­ladékot hőkezeléssel rögzítenek a brikett felületére, azonban a hőkezelés miatt költséges a tecnnológia, és a hártya hidrofob tulajdonsága sem kielégítő. 5 A 4 040 796. számú USA szabadalmi leírás tárgyát képező megoldásnál a brikett felületét szoextruziós úton oldószerben oldott krakkmaradék-gyantával vonják be. Ez az eljárás is rendkívül költséges, ugyan­úgy, mint az 1 534 994. számú brit szabadalmi leírás 10 szerinti, amelynél a préselt brikettet nitrogénáram­ban, hőközlés mellett, zárt térben vonják be kátrány és gázolaj permetével. Végül megemlítjük az 1 497 612. számú brit szabadalmi leírást, amely szenny­víziszap brikettbe vitelére irányuló, az iszapsűrít- 15 ményt hőközléssel rögzítő technológiát tartalmaz. Ez a megoldás is bonyolult és költséges, emellett a szennyvíziszap nem megfelelően hidrofob és portást sem gátolja kielégítően. A találmány feladata, hogy olyan tüzelőbrikettet, 20 különösen szénbrikettet szolgáltasson, amely a beve­zetőben felsorolt hátrányoktól mentes, vagyis nem porlik, a közterületet és a lakást nem szennyezi, keze­lése egyszerű és kényelmes, forgalmazása és tárolása a jelenleginél kedvezőbben oldható meg, és racionálisan 25 előállítható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szénbrikett porosodása, illetve a fabrikett nedvesség­felvételével hatására bekövetkező szétbomlása éghető anyagból készült és nedvességfelvételt gátló felületi 30 védőbevonattal megszüntethető, és e védőbevonat megfelelő anyagok kiválasztásával gazdaságosan kiala­kítható. További fontos felismerésünk, hogy ameny­­nyiben az ömlesztett szállítás és kézi rakodás igénye­inek figyelembevételével kialakult formájú hagyo- 35 mányos brikett helyett hosszúkás hasáb alakú, vagyis a tüzelési fahasáb ősidők óta megszokott formáját utánzó brikettet állítunk elő, az könnyen csomagol­ható; nem ömlesztett, hanem darabárúként szállít­ható, konténerizálható, és a védőhártyával bevont 40 brikettdarabok — mint fahasábok — kézzel juttatha­tók a kályhába anélkük, hogy a fogyasztót és környe­zetét beszennyeznék. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan brikett segítségével oldottuk 45 meg, amelynek a brikett pótlását és nedvességfelvéte­­lét gátló, éghető anyagú felületi bevonata van, és amelynek az a lényege, hogy a felületi bevonatot — adott esetben hidrofobizáló szert, például vízüveget tartalmazó-, 3—10 /um, célszerűen mintegy 5 juvastag- 50 ságú, a hosszúkás hasáb alakú brikett felületére fel­hordott és ott megszárított, és/vagy megszáradt papír­pép vagy/és karboxi-metil-cellulóz (CMC) alkotja. Egy további találmányi ismérv szerint a brikett hosszúkás hasáb alakú, előnyösen mintegy 0,5-1,0 kg 55 súlyú. Célszerű a hagyományos fahasáb- formához ha­sonló alakú brikettet gyártani; pl. egy 6,0x6,0 cm — befoglaló alakját tekintve négyzet - keresztmetszetű, 24 cm hosszú, az éleken 45°-kai, 0,5 cm-rel letört ha­sáb súlya éppen 1,0 kg. Ilyen brikettekből rakott cso- 60 magok súlya könnyen ellenőrizhető, ismételt mérés­re nem szorul, a forgalomban levő kályhákba köny­­nyen berakható. Általában célszerű, ha a brikett teljes felületén ég­hető anyagú bevonattal rendelkezik, de természetesen 65 annak sincs akadálya, hogy a brikett felületének csak 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom