192616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektrosztatikus feltöltő berendezés folyadékok és/vagy kétfázisú anyagok elektrosztatikus feltöltésére és szórására

1 192 616 2 Az 1. ábrán a találmány szerinti feltöltő berende­zés egy példakénti kiviteli alakja látható. A feltölten­dő 1 anyag a nyíllal jelölt irányból van a szóróberen­dezésben a feltöltő berendezéshez vezetve vagy ára­moltatva. A feltöltő berendezésben egy nagyfeszült- 5 ségű 5 tápegységhez van nagyfeszültségű 4 elektród csatlakoztatva. Ez a 4 elektród 2 szigetelőréteggel van körülvéve, és erre a 2 szigetelőrétegre van elhelyezve a szigeteletlen és földelt 3 töltőelektród. Az áramlási út másik, a 2 szigetelőréteggel célszerűen párhuzamos ol- 10 dala szintén szigetelőanyagból van kiképezve. A 3 töl­tőelektród párhuzamosan van a 4 elektróddal elhe­lyezve, azonban hossza lényegesen kisebb, mint a 4 elektródé. A feltöltendő 1 anyag a földelt 3 töltő­elektróddal érintkezve mozog a szóróeszköz ill. feltől- 15 tőberendezés belsejében. Ennél a kiviteli alaknál az 1 anyagot a 2 szigetelő réteg felületén kialakuló 8 fe­lületi kisülés tölti fel. A feltöltött 1 anyag 6 részecs­kéi által alkotott töltésfelhő és a bevonandó 7 tárgy között fellépő erőtérben a 6 részecskék a 7 tárgy felü- 20 leiére jutnak. A felületi kisülés a kis sugárral kiképe­zett 3 töltőelektród környezetében fellépő erősen in­homogén erőtér hatására jön létre. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a feltölten­dő 1 anyag a 3 töltőelektród és a 4 elektródon kiké- 25 pezett 10 szigetelőréteg között mozog. Ennél a kivi­teli alaknál a 3 töltőelektród és a 4 elektród azonos hosszúságúra van kiképezve, és így van egymással párhuzamosan elhelyezve. A 3 töltőelektród és a 4 elektród között nem csupán a 10 szigetelőréteg van, 30 hanem levegő is. Ennél a kiviteli alaknál a rétegezett szigetelésben fellépő 9 vezetési áram miatti iondúsulás az, amely az anyagot feltölti. Innen jutnak azután a 6 részecskék a bevonandó 7 tárgyra. A 3. ábrán a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak egy 35 további változata látható. Itt a 3 töltőelektród és a 4 elektród hasonló módon vannak elrendezve, mint a 2. ábrán, a különbség csak annyi, hogy nincsenek egy­mással szembenéző felületek a 3 töltő elektródon és a 4 elektródon. Az 5 tápegységre csatlakoztatott nagy- 40 feszültségű 4 elektródot itt is a 10 szigetelőréteg vá­lasztja el az 1 anyagtól. Az 1 anyagban a földelt 3 töl­tőelektród és a nagyfeszültségű 4 elektród közötti vil­lamos erőtér hatására megosztás alakul ki. A megosz­tás következtében a feltöltődött anyag 6 részecskéi ál- 45 tál alkotott töltésfelhő és a bevonandó 7 tárgy közötti erőtérben a feltöltött 6 részecskék a bevo­nandó 7 tárgy felületére jutnak. A bemutatott példakénti kiviteli alakok azonban nemcsak önállóan alkalmazhatók, alkalmazható ezek 50 kombinációjával kiképezett szóróberendezés is. Azt, hogy melyik kiviteli alakot érdemes megvalósítani, a feltöltendő anyag jellege határozza meg, és attól füg­gően a kis sugarú földelt 3 töltőelektród környezeté­ben kialakított erősen inhomogén erőtér hatására a 2 55 szigetelőréteg felületén fellépő felületi kisülés és/vagy a földelt 3 töltőelektród és a nagyfeszültségű ellen­elektródként kiképzett 4 elektród közötti erőtérben rétegezett szigetelésben folyó vezetési áram miatti ion­­dúsulással és/vagy a 3 töltőelektród és a 4 elektród 60 közötti erőtérben az 1 anyagban például festékben ki­alakuló elektrosztatikus megosztással hozzák létre a feltöltést. Az elsőként említett eset, amely az 1. áb­rán látható, elsősorban porok és szigetelő folyadékok feltöltését teszi lehetővé. A 2. ábrán bemutatott kivi- 65 teli alak átmeneti vezetőképességű folyadékok feltöl­tésére alkalmazható, míg a 3. ábrán bemutatott kivi­teli alak vezető folyadékok feltöltésére szolgálhat. Előnyösen a gyakorlatban a festék vagy por feltölté­sét a megfelelően egymásra szuperponált lépések so­rozatával érhetjük el a legelőnyösebben. A találmány szerinti eljárás és berendezés a belső feltöltés előnyeit a feltöltendő anyagok széles tarto­mányára teszi alkalmassá. Előnyös tovább a találmány szerinti berendezés­nél, hogy a folyadék vagy por a mozgása során csu­pán a földelt 3 töltőelektróddal és a nagyfeszültségű 4 elektród körül kiképezett 2 ill. 10 szigetelőréteggel érintkezik, magától a nagyfeszültségű 4 elektródtól mindvégig el van szigetelve. Mivel a 4 elektród teljes egészében körbe van véve a 2 ill. 10 szigetelőréteg­gel, megérintésükre nincs lehetőség, és a szóróesz­köz kimenetén még akkor sem jelenthet meg nagy­feszültség, ha a szóróeszköz belsejében összefüggő vezető folyadék van. így a találmány szerinti beren­dezés kizárja az áramütés lehetőségét, és ami lega­lább annyira nagy jellentőségű, kizárja a tűz- és robbanásveszély kialakulását a szóróeszköz közelé­ben. Ennek élet és vagyonvédelem szempontjából van igen nagy jelentősége, valamint abból a szempontból, hogy sokkal egyszerűbben lehet magát a berendezést is kialakítani és ipari körülmények között alkalmazni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás folyadék és/vagy kétfázisú anyagok elektrosztatikus feltöltésére és szórására, amelynek során először a szórandó anyagot két elektród, egy töltőelektród és egy nagyfeszültségű elektród között létrehozott erőtérben feltöltjük, majd azt követően juttatjuk a földelt bevonandó tárgy felületére, azzal jellemezve, hogy a töltőelektródot leföldeljük és a nagyfeszültségű elektródot legalább egy szigetelőré­teggel a töltőelektródtól leválasztjuk és a szórandó anyagot a szigeteletlen töltőelektród mentén továb­bítva a töltőelektród környezetében létrehozott erő­sen inhomogén erőtérben döntően a szigetelőréteg fe­lületén létrehozott felületi kisüléssel és/vagy a szige­telőrétegben létrehozott vezetési áram következtében fellépő iondúsulással és/vagy elektrosztatikus megosz­tással töltjük fel. 2. Elektrosztatikus feltöltőberendezés az 1. igény­pont szerinti eljárás foganatosítására, amely a szóró­szerkezetnek a szórandó anyagot továbbító szerkeze­téhez van csatlakoztatva, és tartalmaz legalább egy a környezettől szigetelt nagyfeszültségű elektródot, amely nagyfeszültségű tápegységhez van csatlakoztat­va , továbbá tartalmaz legalább egy földelt töltőelekt­­rcdot azzal jellemezve, hogy a feltöltendő anyag, (1) a földelt töltőelektróddal (3) és a nagyfeszültségű elektród (4) burkoló szigetelőrétegével (2, 10) érint­kezőén van az elektródok között átvezetve. 3. A 2. igénypont szerinti feltöltőberendezés azzal jellemezve, hogy a töltőelektród (3) vége kis görbületi sugárral van kiképezve. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti feltöltőberende­zés azzal jellemezve, hogy a töltőelektród (3) és a nagyfeszültségű elektród (4) azonos hosszúságúra van 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom