192603. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés forróvíztermelő berendezések biztosítására és egyidejű statikus nyomástartására
192 603 nyomású gőz, vagy gázfoirással van összekötve. A tágulási tartály legalább két szintérzékelővel rendelkezik, ahol az egyik alsó szintérzékelő a pótvízvezetékben lévő beavatkozó szerv vezérlő bemenetéhez, a másik szintérzékelő pedig a tágulási vezetékben lévő 5 beavatkozó szerv vezérlő bemenetéhez csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonsága abban van, hogy a fonóvíztermelő-berendezésnek az előremenő vezetékhez csatlakozó csonkja egy biztonsági előremenő vezeték (hurok) útján köz- 10 vétlenül a biztonsági lefúvató szerkezettel rendelkező, tágulási tartály párnaterébe van bevezetve, és, hogy ezen párnatér a tágulási tartály víztere biztonsági vezeték útján közvetlenül a fonóvíztermelő-berendezés visszatérő csatlakozó csonkjához van kötve. 15 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra egy önmagéban ismert korszerű fonóvíztermelő-berendezés kapcsolási vázlatát- 0 szemlélteti, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezést szemlélteti vázlatosan forróvíztermelő-berendezések biztosítására egyidejű sta- 25 tikus nyomástartására. Amint az 1. ábrán látható egy korszerű fonóvíztermelő-berendezés elrendezése az alábbi módon van kialakítva: Az 1 fonóvíztermelő-berendezés 3 előremenő ve- 30 zetéke az 1 fonóvíztermelő-berendezés előremenő csonkjához kötött 19 elzáró szervet és 5 biztonsági lefúvató szerkezetet tartalmaz. A 3 előremenő vezetékben 4 keringető szivattyú helyezkedik el. Az 1. ábra a fogyasztó áramkörét nem szemlélteti csupán a 35 fogyasztótól az 1 forróvíztermelő-berendezés irányába vezetett 3 előremenő vezetéket, 2 visszatérő vezetéket, amelyben adott esetben az ábrán szaggatott vonallal jelölt 4 keringtető szivattyú helyezhető el. A 2 visszatérő vezeték és az 1 fonóvíztermelő-berendezés kö- 40 zött a 19 elzáró szerv helyezkedik el. A 19 elzárószerv és a 2 visszatérő vezeték közös 23 csatlakozási pontjához a 26 pótvízvezeték van kötve, amelyet a 22 pótvízszivattyú táplál, továbbá a 27 vezeték, amely a víztöbblet kivezetéséhez szolgál. A 23 csatlakozási pont, 45 továbbá a 6 tágulási vezetékéhez kapcsolódik. A 6 tágulási vezeték a 7 tágulási tartály vízteréhez csatlakozik. A tágulási tartály felső részét képező pámatér 8 biztonsági lefúvó szerkezettel van ellátva, valamint csatlakozással rendelkezik egy 12 inert gázfonáshoz. 50 Az említett csatlakozó ágban egy 9 inertgázvezeték, egy 10 visszaáramlás gátló szerkezet (célszerűen viszszacsapó szelep), és egy 12 gáznyomásszabályozó van elhelyezve. A tágulási tartály alsó víztere egy 14 szintszabályo- 55 zó érzékelővel rendelkezik, amely a 20 beavatkozó szerv vezérlő bemenetéhez csatlakozik. Ez a 20 vezérlő szerv a 23 csatlakozási ponthoz van kötve. A 7 tágulási tartály pámaterének 13 szintszabályozó érzékelője a túlfolyó 21 beavatkozó szerv vezérlő bemene- 60 téhez csatlakozik. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésének módja a következő: a berendezés állandósult üzemállapotában a 2 visszatérő vezetéken a hőfelhasználó fogyasztóktól érkező lehűlt fonó vizet az 1 fonóvíztermelő-berendezés melegíti fel. A fonóvíz a 3 előremenő vezetéken a 4 keringtető szivattyú által szállítva jut ismét a fogyasztókhoz. A nyomástartást a 11 gáznyomás-szabályozó által szabályozott nyomáson a 7 tágulási tartály gázterében lévő kompresszíbilis párna látja el. A berendezés olyan üzemzavari állapotában, amikor az 1 fonóvíztermelő-berendezésben a hőelvétel kisebb műit a hőbetáplálás, illetve a hőelvétel teljesen megszűnik (kazánkizárás, keringtetés kiesése esetén stb.) az 1 fonóvíztermelő-berendezésben gőzképződés indulhat meg, ami a nyomás növekedését eredményezi. A túlnyomás levezetésében a 7 tágulási tartály csak kismértékben képes kompenzáló hatást kifejteni, míg nagyobb részt 5 biztonsági lefúvató szerkezeten át gőz-víz elegy távozik. Mivel az elgőzölgési folyamat során az 1 fonóviztermelő-berendezésben uralkodik a maximális nyomás, a körben innen a gőz-víz keverék az 5 biztonsági lefúvató szerkezeten keresztül a már említett módon távozhat. Az 1 forróvíztermelő-berendezésből a víz a 6 tágulási vezetéken keresztül visszatorlódhat a 7 tágulási tartályba és ezáltal az 1 fonóvíztermelő-berendezésben vízhiány állhat elő, minek hatására megszűnik a hűtés, a fűtőfelületek túlmelegedése miatt pedig gyakran károsodás lép fel. A 2. ábrán az 1. ábrához hasonló kapcsolási elrendezést szemléltettük a találmány szerinti új kapcsolástechnikai intézkedések jobb szemléltetése érdekében. Az 1 fonóvíztermelő-berendezés visszatérő csatlakozó csonkja amelyet 24 csatlakozási pont jelöl, egy 19 elzárószerv útján csatlakozik a 2 visszatérő vezetékéhez, közvetlenül csatlakozik a 7 tágulási tartály 16a vízteréhez, a 15 tágulási vezetéken keresztül. Az 1 forróvíztermelő-berendezés előremenő vezetékéhez csatlakozó 25 csonkja a 19 elzárószerv útján csatlakozik a 3 előremenő vezetékhez, és közvetlen összeköttetésben van a 7 tágulási tartály 16b pámaterével a 18 biztonsági előremenő vezeték útján. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés a leírásunk bevezető részében említett célkitűzésünket az alábbiak szerint valósítja meg: A 7 tágulási tartály a fonóvízrendszer statikus nyomástartásának eredendő feladatát maradéktalanul teljesíti normál üzemviszonyok között, az ismert berendezésekhez hasonlóan. A 7 tágulási tartály többletszolgáltatásai az új kapcsolástechnikai intézkedések folytán a következők. Egyrészt amikor az 1 forróvíztermelő-berendezésben üzemzavar vagy más okból a hőelvétel megszűnik és az 1 fonóvíztermelő-berendezésben az elgőzölés miatt túlnyomás alakulna ki, akkor a képződött gőz-víz elegy a 18 biztonsági előremenő vezetéken a 7 tágulási tartály 16a párnaterébe jut. A párnatérben a vegyes gőz-víz fázis gravitációs úton válik szét. A túlnyomású gőzfázis a 17 biztonsági lefúvató szerkezeten távozik, tehermentesítve így a berendezést a túlnyomástól, a vízfázis a 16a víztérben marad. Ezen túlmenően a 7 tágulási tartály 16a vízteréből a betárolt víz gravitációsan lefolyik az 1 fonóvíztermelő-berendezésbe, biztosítva ezzel a vízutánpótlást az elgőzölgéshez — hűtve a kazánt - meggátolva a fűtőfelületek kiégését, amely veszély különösen kis vízterű kényszerkeringtető égéstermékekkel közvetve fűtött kazánok esetén áll fenn. „
