192591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolaj származékokkal szennyezett mosóvizek és iszapok szennyezőanyagainak lebontására

1 192 59] 2 A találmány tárgya eljárás ásványoiajszármazékokkal, elsősorban kenőanyaggal és üzemanyagokkal szennyezett mosóvizek és iszapok szennyezőanyagainak, főleg olaj- és zsírszennyezőinek lebontására úgy, hogy a keletkező anyag a környezetre már ártalmatlan legyen. Különösen előnyösen alkalmazható a találmány szerinti eljárás az ásványolajszármazékokkal szennyezett gépjárművek és egyéb berendezések mosása során keletkező, különböző szuszpenziójú folyadékok és üledékek környezetszeny­­nyező hatásának költségtakarékos és egyszerű módon el­végezhető megszüntetésére. Az ásványoiajszármazékokkal szennyezett folyadékok és üledékek szennyezőinek lebontására és megsemmisíté­sére többféle megoldás ismeretes, azonban gazdaságos, a gyakorlatban jól alkalmazható eljárás még nincs. Az egyik ismert eljárás szerint az olajtartalmú iszapot laza szerkezetű, homokos vagy agyagos talajba juttatják és ott kezelik egészen az olaj teljes elbomlásáig úgy, hogy közben természetesen biztosítják az aerob állapotot is. Amellett, hogy ez az eljárás csak meghatározott talajok­hoz alkalmazható, és a talaj állandó forgatása szükséges, így nem tekinthető a feladat általános megoldásának. Ezt az eljárást a 174531 sz. szabadalmi leírás ismerteti. Egy másik ismert eljárásnál, amelynek címe „Eljárás szénhidragénekkel pl. kőolajjal szennyezett talajok kui­­túrtalajjá tételére” az olajjal szennyezett közeget bakté­riumtenyészettel oltják be. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy költséges és a kívánt hőmérsékleti viszonyok miatt csak korlátozottan alkalmazható. Ugyancsak ez a hiányos­sága a 181560 sz. szabadalmi leírásban ismertetett eljá­rásnak is, ahol különösen szűk az a hőmérséklettarto­mány, ahol a találmány szerinti eljárás megvalósítható. Mindegyik ismertetett eljárásnak hiányossága továbbá, hogy a kezelés a talajban folyik, és addig a talaj nem is használható. A veszélyes hulladékoknak, így az olajiszapoknak még egy további megsemmisítési módja az égetés. Erre a mód­szerre például téglagyártási technológiáknál van lehető­ség, de az eljárás körülményes és költséges. Hiányossága még, hogy az iszapokban lévő termőföld nem jut vissza az eredeti helyére. A fentiekből kitűnik tehát az, hogy vannak ugyan is­mert eljárások, ezek azonban csak szűk körben alkalmaz­hatók, a szennyezett folyadékok és iszapok pedig egyre nagyobb mértékben termelődnek. A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan eljárás kidol­gozását, amely szerint az említett hátrányok kiküszöböl­hetők, a keletkező ásványolaj származékokkal szennye­zett veszélyes hulladékok olcsó és egyszerű módszerrel megsemmisíthetek, és a termőföld visszajuttatható ren­deltetési helyére, a mezőgazdasági területre. A találmány szerinti eljárás kidolgozása során a felis­merésünk a következő volt:- az ásványolaj tartalmú iszap és mosóvíz, mint energia­­forrás a baktériumok és egyéb mikroszervezetek szá­mára tápanyag lehet,- az érésben lévő szervestrágya (almos istállótrágya) a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok számára kedvező életfeltételeket biztosít, és így a lebontó fo­lyamat viszonylag gyorsan végbemegy,- bizonyított tény, és erre utal a 174531 sz. szabadalmi leírás is, hogy a talajban lévő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok aerob körülmények között az ásványolaj származékokat hosszabb-rövidebb idő alatt lebontják, — a szei vestrágyában megtalálhatók az ásványolajszárma­zékokat lebontó baktériumok, — a baktériumok és egyéb mikroszervezetek működése adalékanyagokkal meggyorsítható, — és végül a mosás során keletkezett iszapok és mosóvi­zek nehézfémtartalma igen alacsony, így annak elbon­tásával vagy közömbösítésével nem kell foglalkozni. A találmány szerinti eljárás tehát ásványolajszármazé­kokkal, célszerűen kenőanyaggal, üzemanyaggal szeny­­nyezett mosóvizek és iszapok szennyezőanyagainak le­bontására szolgál, A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy az ás­vány olajszármazékokkal szennyezett mosóvizet, emul­ziót, üledéket 5-10 napig érlelt szerves trágyára terítjük, és/vagy összekeverjük és/vagy rálocsoljuk továbbá adalék­anyagként N, P, K hatóanyagtartalmú műtrágya, riolit­tufa és tejpor keverékét terítjük el vagy keverjük el, és le­bomlás időtartamáig fenntartjuk az aerob állapotot és szükség esetén locsolással biztosítjuk a 40—75 % nedves­ségtartalmat. A találmány szerinti eljárás előnyös, ha az adalékanya­got 20-50, előnyösen 40 tömeg % riolittufa őrlemény­ből, 30—65 tömeg %, előnyösen 50 tömeg % N, P és K tartalmú műtrágyából és 2—15 tömeg %, előnyösen 5 tömeg % tejporból állítjuk össze. Ugyancsak előnyös a találmány szerinti eljárásnál, ha a különféle ásványolajszármazékokat ráterítés vagy keve­rés előtt egymással összekeverve homogenizáljuk. A találmány szerinti eljárás még egy további előnyös foganatosítási módját az jellemzi, hogy a terítést vagy keverést követően még egy további légáteresztő záró­­réteget viszünk fel. Előnyös továbbá, ha a lebon'tási folyamat alatt leg­alább 30-50 C° hőmérsékletet biztosítunk és a záróré­teg szalma vagy szalmás istállótrágya vagy más szerves­­anyag. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példa segí'ségével ismertetjük. 3-4 % olajtartalmú, 40-50 % nedvességtartalmú olaj Iszapot betonkeverővel összekeverünk, majd l,5-2m vastag, 5-10 napot érlelt almos szarvasmarhatrágyára egyenletesen 15-20 cm vastagságban elterítjük. Elterítés előtt a trágyarétegre rászórjuk az adalékanyag 50 %-át, míg az adalékanyag további 50 %-át az iszaprétegre terít­jük úgy, hogy 1 m2-re 1 kg anyag kerüljön. \z adalékanyag ebben az esetben m2-ként 2 kg volt és összetétele a következő volt: 50 tömeg % műtrágya, ahol a műtrágyában a N, PjOj és K20 aránya a követ­kező volt: 8 : 21 : 21,45 tömeg % mázai riolittufa őrle­mény és 5 % tejpoT. Annak érdekében, hogy az optimálisnak tekinthető 40-75 % relatív nedvességtartalom és 30-50 C°-os hő­mérséklet biztosítva legyen, nyers, szalmás szarvasmarha­­trágyaréteget terítettünk le takarásként. Az aerob állapo­tot kürtők kiépítésével biztosítottuk. Ennél a példánál a lebomlás 5-6 hónap alatt követke­zett be, és keletkezett egy a környezetre veszélytelen, a trágyával eggyé lnimifikálódott anyag, amely a szerves­­trágyázás gyakorlatának megfelelően kikerül a termőta­lajra. A találmány szerinti eljárás során a megsemmisítésre kerülő szennyezett anyagot célszerű úgy előkészíteni, hogy biztosítva legyen a legalább 40 % nedvességtarta­lom és a különböző ásványolajszármazékokat célszerű egymással összekeverve a szerves.trágyára teríteni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom