192586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumvegyületekben szegény páravíz főleg cukorgyári diffulziós hajtóvíz előállítására

1 192 586 2 resztül a következő, alacsonyabb nyomású párába veze­tik. A nemkondenzálódó gázok igy összegyűjtve végül is a 27 keverőkondenzátorra kerülnek. A nemkondenzálódó gázok útját az 1. ábrán vonal-két pont-vonal vonalozású nyilak mutatják. Az összegyűjtött és lehűtött páravíz a bepárlás so­rán a léből távozó ammóniumvegyületeknek mintegy 80-90 %-át tartalmazza. A maradék 10-20 %, valamint a kristályosítókban keletkező páragőzökben levő ammó­­niumvegyületek túlnyomórészt a kondenzátorvízbe, kis­­részben a vákuumszivattyún keresztül a légkörbe kerül­nek. A cukorlé útját az 1. ábrán vékony vonal-pont-vonal vonalazású nyilak jelzik. Az ismert módon így kapott páravízben és kondenzá­torvízben tehát sok ammóniumvegyület van. A cukorgyári ismert víz- és gőzfelhasználás ezen pél­dában történt ismertetése után a következő példákban a találmány szerinti eljárás változatait szemléltetjük. 2. Példa A 2. ábrán szemléltetett találmány szerinti eljárásban az 5-12 felületi hőcserélők közül az első három nyomás­­fokozatnál nyomásfokozatonként egyet-egyet (a 9,10,11 felületi hőcserélőt) fűtőgőz és kondenzviz oldalon levá­lasztunk. A különválasztott 9,10,11 felületi hőcserélőket - célszerűen gőz-folyadék hőcserélőket - a2 azonos nyomásfokozatú párával fűtött többi 5,'6,7 hőcserélő il­letve 1,2,3 bepárló fokozat fűtőkamrájából fojtás nélkül elvezetett párával fűtjük. Előnyös változata ennek a meg­oldásnak, ha a 2,3,4 bepárlófokozatok fűtőkamráiból a nemkondenzálódó gázokat a szokásos 1-2 % kísérőgáz helyett ennél több, 6-8 % kísérőgőzzel vezetjük el. így a kísérőgőz a fűtőkamrába belépő ammóniamennyiségnek a szokásos 10-20%-kal szemben 50-75 %-át tartalmazza. Ebből következik, hogy a 2, 3, 4 bepárló fokozatokban keletkező kondenzviz az ammóniának nem 80-90 %-át, hanem mindössze 25-50 %-át tartalmazza. A különválasztott 9,10,11 felületi hőcserélőkben ke­letkező ammóniadús kondenzátumokat a többi, 5,6,7 fe­lületi hőcserélő ammóniaszegény kondenzátumától kü­lönválasztva vezetjük el, gyűjtjük össze és használjuk fel. A 2. ábra szerinti megoldásban az 1 bepárlófokozat fűtőkamrájából a nemkondenzálódó gázokat - mivel az 1 bepárló fokozat fűtőgőze kazánházi gőz, és nemkon­denzálódó gázokat alig tartalmaz - a szokásos módon, fojtáson keresztül az 1 bepárló-fokozat párájába vezet­jük. A fokozat kondenzátuma a 13 kondenzviz gyűjtőbe kerül, folyik le, ahonnan a teljes mennyiséget kazántáp­vízként vezetjük el. A 2. ábrán a nemkondenzálódó gázok ill. az ammónia­dús gőzök útját vékony vonal-két pontvonal vonalazású nyilak jelölik. A gőz útját vékony szaggatott vonalazású nyíl, az ammóniaszegény kondenzátum útját vastag foly­tonos Vonalazású nyíl, az ammóniadús víz útját vastag szaggatott vonalazású, a szokásos ammóniakoncentrá­ciójú víz útját vastag pont-vonal-pont vonalazású nyű jelzi. Az 1 bepárlófokozat fűtőteréből a nemkondenzálódó gázokat a belépő gőzmennyiség mintegy 6-8 %-ának megfelelő gőz kíséretében fojtás nélkül a - fűtőgőz és kondenzviz oldalon különválasztott - 9 felületi hőcseré­lő fűtőterébe vezetjük. Ezzel elérjük, hogy a 2 bepárló­fokozat kondenzátuma a gőzzel belépő ammóniának mindössze 25—50 %-át tartalmazza. A 2 bepárlófokozat ammóniaszegény kondenzátuma és az 5 felületi hőcseré­lő kondenzátuma (melynek mennyisége csak töredéke a 2 bepárló fokozat kondenzátumának) a 14 kondenzvíz­­gyűjtőbe folyik le, ahonnan — a szokásos módon — egy részét a 13 kondenzvíz-gyűjtő vízével együtt a kazánok­hoz vezetjük, fd nem használt részét 18 kondenzauto­­matán keresztül a következő nyomásfokozatú 15 kon­­denzvíz-gyűjtőbe vezetjük. A különválasztott 9 felületi hőcserélő ammóniadús kondenzátumát a 30 kondenzautomatán keresztül az eggyel alacsonyabb nyomásfokozatú, különválasztott 10 felületi hőcserélő fűtőterébe vezetjük, így a nyomás­­különbségnek megfelelő hőtartalom hasznosítható. A kí­sérőgőzök hőtartalmának hasznosítása és az ammónia visszakeveredés megakadályozása érdekében ugyancsak a 10 felületi hőcserélőre vezetjük fojtáson keresztül az 5 és 9 felületi hőcserélők nemkondenzálódó gázait. A 2 bepárlófokozat páráját a szokásos módon részben a 3 bepárlófokozat fűtőterébe, részben a 6 felületi hőcse­rélőbe vezetjük. A 3 bepárlófokozat fűtőteréből a nem­kondenzálódó gázokat — a 2 bepárló fokozathoz hason­lóan — jelentős mennyiségű kísérőgőzzel együtt fojtás nélkül a különválasztott 10 felületi hőcserélő fűtőterébe vezetjük. A 3 bepárlófokozat ammóniaszegény konden­zátuma és a 6 felületi hőcserélő kondenzátuma a 15 kon­­denzvíz-gyűjtőbe folynak le, ahonnan a 19 kondenzauto­matán keresztül az eggyel alacsonyabb nyomásfokozaton lévő 16 kondenzvíz-gyűjtőbe folynak át. A különválasz­tott 10 felületi hőcserélő ammóniadús kondenzátumát, valamint a 6 és 10 felületi hőcserélők nemkondenzálódó gázait, illetve azok kísérőgőzeit az eggyel alacsonyabb nyomásfokozatú — különválasztott — 11 felületi hőcse­rélő fűtőterébe vezetjük. A 3 bepárlófokozat páráját a szokásos módon a 4 be­párlófokozat és a 7 felületi hőcserélő fűtőterébe vezet­jük. A 4 bepárlófokozat nemkondenzálandó gázait - a 2 és 3 bepárlófokozathoz hasonlóan - a szokásosnál na­gyobb mértékű kísérőgőzzel együtt fojtás nélkül a 11 felületi hőcserélő fűtőterébe vezetjük. A 4 bepárlófoko­zat ammóniaszegény kondenzátumát és a 7'felületi hő­cserélő kondenzátumát a 16 kondenzvíz-gyűjtőbe vezet­jük. Ennek hőmérséklete 100-105 °C. A 16 kondenz­­víz-gyűjtőben összegyűjtött ammóniaszegény konden­zátumokat a 20 szivattyú a 23, 24, 25 folyadék-folya­dék hőcserélőkön keresztül a 26 tartályba nyomja. Az el­lenáramba kapcsolt 23, 24, 25 folyadék-folyadék hőcse­rélőkben az ammóniaszegény páravíz 70-75 °C hőmér­sékletre hűl le. A 2. ábrán a 23,24, 25 folyadék-folyadék hőcserélőkön áthaladó cukorlé útját vékony vonal-pont­­-vonal vonalazású nyíl jelöli. A 7 és 11 felületi hőcserélők nemkondenzálódó gá­zait a 4 bepárlófokozat párájába vezetjük, mellyel — a szokásos módon — a 8, 12 felületi hőcserélőket fűtjük. A 8, 12 felületi hőcserélők kondenzátumait a 17 kon­denzvíz-gyűjtőbe vezetjük. Ugyanide vezetjük a 32 kon­denzautomatán keresztül a különválasztott 11 felületi hőcserélő ammóniadús kondenzátumait is. A 17 kon­­denzvíz-gyűjtőből az ammóniadús páravizet a 21 szivaty­­tyú nyomja a 28 tartályba. A 8, 12 felületi hőcserélők nemkondenzálódó gázait a 27 kondenzátorra vezetjük. A 26 tartályba vezetett, lehűtött, ammóniaszegény páravízből a 22 szivattyúval látjuk el azokat a vízfelhasz­nálókat, melyek ammóniaszegény vizet igényelnek (dif­fúziós hajtó víz, cukorfedés stb.). Az erre a célra fel nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom