192577. lajstromszámú szabadalom • Műanyag szakajtó sütőipari célokra
1 192 577 2 A találmány olyan műanyag-szakajtóra vonatkozik, amely a sütőiparban kenyérsütésnél alkalmazható. Ismeretes, hogy a kenyérgyártásnál a kelesztés munkafázisában a kenyértészta tárolására szakajtót alkalmaznak. 5 A jelenlegi sütőipari gyakorlatban a szakajtót körülbelül 4 mm vastag fumérlemezből alakítják ki. A szakajtó három elemből áll, éspedig két palástelem_-félből és fenéklapból. Egymáshoz való rögzítésük szegeléssel, illetve ragasztással történik. E szakajtó-típus legfontosabb hát- 10 rányai a következők: (i) Felülete tagolt, így hamar szennyeződik és penészedik. (ii) Használat közben fizikai igénybevétel hatására töredezik, szálkásodik. Ennek következtében 15 egyrészt a sütőipari dolgozók vonatkozásában balesetveszélyt jelent, másrészt a letöredezett részek, szálkák a kenyérbejuthatnak. (iii) Korlátozott időn át történő használatát követően lényegében már nem hasznosítható sütőipari cé- 20 lókra. Tény, hogy mindezen hátrányai ellenére a sütőipar jelenleg ezt a szakajtót alkalmazza. Mindazonáltal régóta fennáll a sütőiparban igény olyan szakajtóra, amely a fenti hátrányoktól mentes. 25 Kísérleteztek már a felsorolt hátrányok kiküszöbölésére műanyagból készült, több elemből álló szakajtókkal is a sütőiparban, ezek azonban azért nem váltak be, mert a tészta a szakajtóba beleragadt és így onnan a kelesztés után nehezen volt eltávolítható. A tészta annak követ- 30 köziében ragadt, hogy a szokásosan használt szóróliszt (a tészta tapadását gátló lisztfilm anyag) a műanyagból készült szakajtóhoz nem tapadt. Kiss Béla a Műanyag és Gumiipari Kislexikon (1971) 97-99, oldalán, „Felület-előkészítés” címszóban ismer- 35 teti a felület festékszórásra alkalmassá tételét. A festék megtapadásának biztosítása érdekében többek között ismert a szemcsefúvás, mint mikroérdesítésen alapuló felületkezelés. Meglepő módon felismertük, hogy a műanyag-szakaj- 40 tó említett hátránya megszüntethető, ha felületét mikroérdesítjük. Ez a felismerés azért meglepő a szakember számára, mert általában az várható, hogy érdesebb felület a tészta tapadását fokozza, elősegíti. Szakmai előítéletet kellett tehát leküzdenünk, hogy eljussunk ahhoz a 45 felismeréshez, mely szerint a műanyag-szakajtó felületének mikroérdesítése hátrányának megszüntetéséhez vezet. A találmány tehát műanyag-szakaj tóra vonatkozik. A találmány szerinti szakajtóra az jellemző, hogy a tész- 50 tával érintkező felülete érdesítve van, ahol az Ra-érték 0,63-10,0. A találmány szerinti szakajtó esetén az Ra-értéket az MSZ 4722—66 számú szabvány szerint állapítjuk meg. A találmány szerinti szakajtónál az említett Ra-érték 55 elérését célszerűen szemcseszórással érjük el. Miként ismeretes, a .szemcseszórást a műszaki életben számos területen, például felülettisztításnál, korrózióvédelemnél, vagy üvegmegmunkálásnál hasznosítják. Szemcseszórásra alkalmas berendezések nagykereskedelmi forgalomban 60 többféle típusban és kivitelben beszerezhetők. Csupán Ábra né: példaszerűen utalunk a SÁPI márkanév alatt forgalomba hozott holland berendezésekre. Tekintettel arra, hogy a szemcseszórás jól ismert művelet, részletes technológiai ismertetése feleslegesnek látszik, hiszen az adott területen jártas szakember kötelező tudásához tartozik. A találmány szerinti műanyag-szakajtó alapanyagaként olyan műanyagot hasznosíthatunk, amely közvetlenül érintkezhet élelmiszerrel, az idevonatkozó egészségügyi (OÉTI) előírások értelmében. Az e célra alkalmazható műanyagokra példaképpen említhetjük az ütésálló polisztirolt. A találmány szerinti szakajtó egy darabból készül, az e célra alkalmas műanyagfeldolgozási technológiák valamelyikével, célszerűen vákuumformázással vagy fröccsöntéssel. A találmány szerinti szakajtó mérete és formája célszerűen a sütőipar által eddig is alkalmazott szakajtó megfelelő paramétereivel egyező. A találmány szerinti szakajtó főbb előnyei a kövekező pontokba foglalhatók. a) Hosszabb élettartamú (háromszor felújítható újbóli érdesítéssel). b) Könnyen tisztán tartható, így nem penészedik. c) Homogén, így belőle idegen anyag a kenyértésztába nem kerülhet. d) Ütés-és kopásálló. e) Tekintettel élettartamára fajlagosan kevesebb költséggel jár alkalmazása. f) Kevesebb szórólisztet igényel. g) Bogarak és egyéb élősködők nem telepednek meg benne. h) Balesetvédelmi szempontból semmiféle problémát nem jelent, hiszen sérülést nem okoz. i) Kiselejtezése után alapanyaga újra felhasználható. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példával kívánjuk megvilágítani. Példa Szovjet eredetű, fehér színű, ütésálló polisztirol-lapból (2 mm vastag) vákuumformázással 1 kg-os ovál kenyér kelesztésére alkalmas szakajtót készítünk. A szakajtót SÁPI márkanevű szóróberendezést (levegőnyomás: 5—16 bar, levegőfelhasználás 185-300 liter/perc) és az ugyancsak a SÁPI cég által KA—32 jelzéssel szállított korundszemcsét használva 30 fokos szórókúpszög mellett, a szórási távolságot 20—30 cm-re beállítva érdesítjük. Az így kezelt szakajtó teljes belső felületének Ra-értéke 2,5—5,0 értékhatárok között volt. A példa szerinti szakajtó esetén üzemi próbák során a sütőipari technológia szabályszerű betartása mellett tésztaletapadást nem észleltünk. Szabadalmi igénypont 1. Műanyag-szakajtó sütőipari célokra, azzal jellemezve, hogy a tésztával érintkező felülete érdesítve van, ahol az Ra-érték 0,63—10,0. :ül Kiadja: az Országos Találmányi Hivatal Kiadásért felelős: Himer Zdtán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sok:zorosító Kisszövetkezet
