192535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajok tápelemtartalmának meghatározására

1 192 535 2 A ^találmány talajok tápelem tartalmának mennyiségi és intenzitásának dinamikus va­lós paraméterei egyidejű meghatározására vonatkozik. Számos korábbi talaj vizsgálati eljárás is­mert. Ezek közös alapelve, hogy a talaj meg­felelő összetételű elektrolittal, adott talaj-/ol­­dószer arány biztosítása mellett, 0,1—8 órás rázatási idő után olyan egyensúlyi állapot­ba hozható, melyben a 'talajkivonat tápelem tartalma egy, a vizsgált talaj állapotára jel­lemző ellátottsági értéket mutat. Így pl. a talajok foszfor és kálium ellátott­ságának meghatározására az ammonium lak­­tátra 0,1 N, ecetsavra 0,4N, pH = 3,7 össze­tételű kivonószer alkalmazása ismert (ld. pl. Egner, H—Riehm, H—Domingo, W. R.: Un­tersuchungen über die chemische Bodenana­lyse als Grundlage des Nahrstoffzustandes der Böden. II. Chemische Extraktionsmetho­den zur Phospor und Kaliumbestimmung. Kungl. Lantbrukshögskolans Annaler 26. 1960. 199—215 p.). E módszer a két elemen kívüli további számos mező- és "mikroelem meghatározására többnyire nem alkalmas, de ezenfelül a vizsgált elemekre vonatkozóan sem szolgáltat dinamikus paramétereket. Más elektrolitok alkalmazásával más ele­mek szelektív detektálására került sor anél­kül azonban, hogy e módszerek a növények ásványi táplálkozása szempontjából értékel­hető információkat szolgáltattak volna az egyénsúlyi állapotot megelőző különböző ol­­dékonyságú frakciók arányáról (ld. pl. Balle­­negger R., di Glória J.: Talaj és trágya vizs­gálati módszerek, Budapest 1962; vagy Fó­­rizs J-né: A TVG tápanyagvizsgáló labora­tórium módszer füzete Bp. 1978.). Az egyensúlyi módszerekkel A. Mehlich sza­kított. Az általa kidolgozott eljárás szerint (Mehlich, A. (1948) Determination of cation and anion exchange properties of solis, Soil Sc. 66 429—445) egy adott, vagyis a talaj folya­dékáteresztő képességét ifigyelämbe nem vevő talaj jkvarchomóik keverékből álló talajoszlo­pot kell deszorbeálni ismert összetételű, erő­sen adszorbeálódó kationnal rendelkező elek­trolit több órás átcsepegtetésével. Az ad­­szorpciós komplexumból kicserélt kationok mennyiségi és egymáshoz viszonyított rész­arányából számos talaj fizikai, kémiai és ta­la jkolloidikai tulajdonságra lehet következ­tetni. E vizsgálat csak a Ga, K, Mg és Na de­tektálására alkalmas, a foszfor és nitrogén formák meghatározására nem. Ezenfelül vizs­gálatának célja kizárólag a kicserélhető kat­ionok összmennyiségének meghatározása, így nem gondoskodik sem stacioner áramlásról (vagy az legfeljebb esetleges), sem az efflu­­ens oldat frakcionálásáról. így nincsen le­hetőség a kationok kicserélődésének dinami­kája tanulmányozására sem. Éppen ezért e módszer nem alkalmas a talajok tápelem ál­lapotának közvetlen jellemzésére ill. a külön­böző növényi felvehetőségű tápanyagformák vizsgálatára. Németh Kálmán a módszer ezen hiányos­ságán kívánt segíteni az ún. elektro-ultrafilt­­rációs módszere (a továbbiakban: EUF) se­gítségével. Eljárása (ld. Németh, K.: Möglich­keiten zur Bestimmung massgeblicher Fak­toren der Bodenfruchtbarkeit mittels Elekt­­ro-Ultrafiltration; Landw. Forsch. Sonder­heft 26/1 192-8, 1971; ill. Németh, K.: The determination of effective and potential availability of nutrients in the soil by electro­­-ultrafiltration. Appl. Sei. Develop. 8 89— —111/1976) lényege az, hogy egy talajmin­tát egy elektromos erőteret biztosító cellába helyez, azon desztillált vizet áramoltat ke­resztül és a deszorbeált effluenst frakcionál­­tan is vizsgálja. Kétségtelen, hogy a deszor­beált tápanyagok összmennyiségéből, ill. azoknak az egyes frakciókban adódó meny­­nyiségéből valamilyen tápelem szolgáltató képességi dinamikára is következtetéseket von le, de ezek nem valósak. Az egyre nö­vekvő egyenáramú térerő ugyanis a termé­szetestől messze eltérő, agresszív viszonyo­kat teremt és noha a térerő hatására élkü­lönített kationok és anionok könnyen oldha­tó része a deszorpoió első szakaszában, erő­sebb kötésben lévő része pedig a kivonás ké­sőbbi szakaszában történik, ez nem tükrözi a valós viszonyokat és így félrevezető dinami­kai adatokat szolgáltat. Az oszlopban egyéb­ként a viszonyok a természetestől az idő elő­rehaladásával a térerő növekedése ill. növe­lése következtében egyre romlanak és a ter­mészetestől egyszerűen nem korrigálható mó­don térnek el, minthogy az eltérés mértéke még a mindenkori talajtól is függ. Egy további nehézséget jelent módszerével oly talajok vizsgálata, amelyeknél az elektrolízis hatására C02 is 'fejlődik amely az egyidejű hőfejlődés mellett még az oszlop szétdobásához is vezet­het. Ugyanakkor apparativ nehézségek is a­­dódnak, mint pl. speciális diafragima alkalma­zása, amely a módszert erősen megdrágítja. A találmány célja — ismervén az eddigi megoldások hibáit — oly eljárás kidolgozása volt, amely a növények számára fontos táp­­elemek mennyiségi és egymáshoz viszonyí­tott arányán kívül valós információt nyújt azok intenzitása dinamikájáról is. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy mind a mennyiségi, mind a valós dina­mikai paraméterek meghatározásához a de­­szorpcióhoz a vizsgálandó tápelem(ek)nek megfelelően megválasztott elektrolit stacio­ner áramlását kell biztosítani éspedig termé­szetes körülmények között, és az ilymódon képződő,1 effluens oldatokból frakciókat ké­pezve kell azok elemzését elvégezni. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy a vizsgálandó ta­lajminta és kvarchomok keverékéből stacio­ner folyadékáram átbocsátására alkalmas oszlopot képezünk, ezen oszlopon stacioner áramban oly elektrolitot bocsátunk át, amely a vizsgálni kívánt talajtápelem(ek) kioldására és/vagy a keresett kation(ok) kicserélésére 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom