192475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés fehérje-alaktestek előállítására
192475 marha vérhez 0,6 g/1 mennyiségben citromsav-trinátriumsót adunk, és ezután az 1. példában leírt módon centrifugáljuk. Az ennek során elkülönített szarvasmarha-vérplazmát (amelynek fehérjetartalma 7,3 m%) az 1. példa szerint szemcsés fehérje-alaktestek előállítására használjuk. Az alaktesteknek a forró olajoszlopban való képzése után kapott fehérje-alaktestek gömbformájuak, és valamivel lágyabbak, mint azok az alaktestek, amelyeket szarvasmarha-vérplazmából EDTA-val végzett stabilizálás utján kapunk. A mosási folyamat során a mechanikai kezelést nagyobb elővigyázatossággal kell végrehajtani az alaktestek torzulásának az elkerülése céljából. A pasztörizálás után kapott alaktestek szilárdsága és szerkezeti jellegének tartóssága csekélyebb, mint az 1. példa szerint előállított alaktesteké. 3. példa A véralvadás meggátlása céljából a vágóhídi szarvasmarha vérhez 0,8 g/1 mennyiségben Stafisal-t adunk (ez nátrium-klorid és difoszforsav-nátriumsó keveréke), és azután az 1. példában leírt módon centrifugáljuk. Az ennek során elkülönített szarvasmarha-vérplazmát (amelynek fehéqetartalma 6,2 m%) az 1. pél da szerint szemcsés fehérje-alaktestek előállítására használjuk. Az alaktesteknek a forró olajoszlopban való kiképzése után kapott fehérje-alaktestek igen lágyak, és nem rendelkeznek stabil gömbfoimával. Az, ezt követő mosási eljárás során a fehérje-alaktestek részben deformálódnak és szétesnek. A pasztörizálás elvégzése után szilárdságuk csak kis mértékben fokozódik. Szerkezeti jellegük csak kevéssé kifejezett. Az 1. példa szerint kapott alaktestekkel szemben az e példa szerint kapott, pasztőrizált alaktestek gömbfortnája nem egyenletes. 4. példa Vágóhídi szarvasmarhavért a 3. példában leírt módon Stafisal-lal stabilizálunk, és az 1. példában leírt módon centrifugáljuk. Az ennek során elkülönített szarvasmarha-vérplazma (amelynek fehérjetartalma 6,2 m%) fehérjetartalmát az alaktestek könnyebb kialakítása céljából megnöveljük. Erre a célra 900 ml plazmában 33 g szárított szarvasmarha-vérplazmát oldunk, és utána az alaktestek képzésére használandó oldatot az 1. példában leírt módon állítjuk elő, és az alaktestek képzését is az 1. példa szerint végezzük. A forró olajoszlopból való eltávolítás és a pasztörizálás elvégzése után a kapott, szemcsés fehérje-alaktestek sajátságai megfelelnek azoknak a sajátságoknak, amelyekkel a szarvasmarha-vérplazmából EDTA-stabilizálással kapott alaktestek rendelkeznek. Ha 900 ml plazmában csak 20 g szárított szarvasmarha-vérplazmát oldunk, akkor az alaktestek gömbformája stabil marad, azonban konzisztenciájuk és szerkezeti jelle gük tartóssága némileg csekélyebb. 5. példa Vágóhídi szarvasmarhavért a 3. példában leírt módon Stafisal-lal stabilizálunk, és az 1. példában leírt módon centrifugáljuk. Az ennek során elkülönített szarvasmarha-vérplazma fehérjetartalmát (amely 6,2 m%) a találmány értelmében az alaktestek könnyebb kialakítása végett megnöveljük. Erre a célra 903 ml 5 plazmában 30 g permetezéssel szárított, acetilezett lóbab-fehérje-izolátumot (ennek acetilezési foka 86,7 %) oldunk, utána az alaktestek képzésére használandó oldatot az 1. példában leírt módon állítjuk elő,ésfehérje-alaktestekkédolgozzuk fel. Aforróolaj- 10 oszlopból való eltávolítás és a pasztörizálás elvégzése után kapott, szemcsés fehérje-alaktestek sajátságai felelnek meg azoknak a sajátságoknak, amelyekkel a szarvasmarha-vérplazmából EDTA-stabilizálással kapott alaktestek rendelkeznek. Ha 40 g permetezéssel 16 szárított, acetilezett lóbab-fehérje-izolátumot adunk 893 ml szarvasmarha-vérplazmához, akkor az így kapott fehérje-alaktestek szilárdsága még nagyobb, mint az EDTA hozzáadásával előállított alaktesteké. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kaviárszerű szenzoriális sajátságokkal 25 rendelkező, szemcsés fehérje-alaktestek előállítására az alaktestek előállítására alkalmas, vizes oldatokból, amelyek hőhatásra koagulálható fehérjét és adalékanyagokat, előnyösen nátrium-kloridot, tömörítőszereket, színezőanyagokat, konzerválószereket és adott 30 esetben egyéb komponenseket tartalmaznak, és amelyekből felmelegített olajrétegben koagulált cseppecskék képződnek, azzal jellemezve, hogy az alaktestek képzésére használandó vizes oldatot adalékanyagot tartalmazó folyékony vágóhídi vérplazmából állítjuk 35 elő, amelynek fehérjetartalmát centrifugálással koncentrálva, vagy - előnyösen porlasztással, vagy fagyasztással szárított fehérje hozzáadásával 7,0—10,5 m%-ra állítjuk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez- 40 ve, hogy az alaktestek előállítására használt oldatot 90,0—95,0 m%, előnyösen 93,5m% stabilizált, folyékony vágóhídi vérplazmából, előnyösen szarvasmarha- vagy sertés-vérplazmából, 0,4 m% tömörítőszerből, előnyösen szentjánoskenyér-maglisztből, 6,0 m% nát- 45 rium-kloridból, 0,1 m% színezőanyagból és 0,2 m% szorbínsav káliumsóból állítjuk elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olajrétegből elkülönített, szemcsés fehérje-alaktesteket az azokhoz tapadó olajréteg-50 tői mosással mentesítjük, és ezt követően valamilyen felülrétegező (bevonó) oldattal kezeljük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy felülrétegezés céljára nátrium-kloridot, Guarlisztet, szorbinsav-káliumsót, citromsavat, gallussav-55 propil-észtert, fűszeraromát és adott esetben valamilyen halaromaanyagot tartalmazó oldatot alkalmazunk. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában Széchenyi Nyomda, Győr 89. 3437
