192433. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
1 ismertetem részletesen. A játék egymás fölé két szintben (1 keretben és a további 2 keretben) elhelyezett 3 figurákból áll. A továbbiakban az ábrázolt példaként! kiviteli alak szerinti logikai játék működésé tárom le, amely 32 db figurahelyet - ebből 1 db az üres 4 figurahely és 31 db pedig a 3 figurával van kitöltve — tartalmaz. A 32 db figurahely tehát 31 db 3 figurát tartalmaz oly módon, hogy az egyik szinten (pl. az 1 keretben) a 3 figurák csak a szint (az 1 keret) egyik adott oldalélével párhuzamosan mozdíthatók el, míg a másik szinten fa további 2 keretben) csak a fentire merőleges transzlációja a megengedett a 3 figuráknak. Mivel a játék rendelkezik 1 db üres 4 figurahellyel,' ez úgy viselkedik, mint egy lyuk és ezen lyuk mind az alsó szinten, mind pedig a felső szinten elmozdítható. A lyuk mozgása azonban korlátozott, hiszen az elválasztó 6 elemek helyzete meghatározza alyukelmozdíthatóságát. A továbbiakban az alsó szinten lévő, az elválasztó 6 elemek által egymástól elválasztott 5 figurasorokat soroknak, a felső szinten lévőket pedig oszlopoknak fogom nevezni. A lyuk tehát az alsó szinten egy soron belül, a felső szinten pedig egy oszlopon belül szabadon elmozdítható. A játék során a lyuk betölthető valamely szomszédos, azonos szinten és azonos sorban (alsó szint esetén) illetve azonos oszlopban (felső szint esetén) lévő 3 figurával; vagy a másik szint azonos helyén lévő 3 figura "feltolásávaT illetve "letolásával". Valamely önkényes kezdőhelyzetből a meghatározott véghelyzet funkcionális lépések egymásutániságával állítható elő. Minden funkcionális lépés két egyfnás után végrehajtott elemi lépésből áll. Az egyik elemi lépés a transzláció, amikor a lyukat az adott szint adott sorába vagy oszlopába a négy lehetséges hely valamelyikére juttatjuk. A másik elemi lépés az így keletkezett lyuk betöltése a másik szint azonoslokációjú 3 figurájával, így a lyuk a másik szintre kerül át, ahol ismét transzlációt fog szenvedni, amely azonban csak az előzővel merőleges irányban lehetséges. így a lyuk útja egy elemi lépésben pl.: északJekelet, vagy észak4e-nyugat stb.lehet. A fentiek szerint egy funkcionális lépésben két 3 figura helye változik meg — egy szinten belüli elmozdulás és egy szintek közötti átmenet —, illetve legfeljebb. négy 3 figura helye változik meg —három 3 figurának a szinten belüli pozíciója változik sor vagy oszlop tartással és ezt követi egy szintek közötti átmenet. Egy adott helyzetből egy elemi lépés végrehajtása után előálló, egymástól és az eredetitől különböző elrendezések lehetséges száma: három (ugyanis a funkcionális lépés első fele már a funkcionális lépés végállapotát is meghatározza. amennyiben a lyuk helyét a végállásban meg akarjuk határozni, illetve előírni, akkor két egymást követő funkcionális lépésben előállítható elrendezések száma 42-l=15. Ennek figyelembe kell a minimálisan szükséges lépések számát az adott szituációban kiszámítani. A játék nehézsége, a variációk száma, a minimális szükséges lépések száma erősen függ a 3 figurák megkülónböztethetőségétől. Az alábbiakban néhány számszerű példát ismertetek az ábrákon látható példaként! kiviteli alak esetére, amikoris a 3 figurák célszerűen kockaként vannak kialakítva, anélkül, hogy a 3 2 figurák alakját a kockára korlátoznám, hiszen számos egyéb pl.: golyószerű kialakítás is lehetséges. 1. példa: A két szint négyféle - például négy különböző színű - kockából összesen 31 db-ot tartalmaz oly módon, hogy bármely kocka két látható lapja azonos színű egy kockán belül és a négy lehetséges szín valamelyike. így 8, 8, 8, 7 db kocka van minden színből. Ekkor a 31 kocka összes lehetséges egymástól különböző elrendezéseinek a száma 165 és bármely elrendezésből a kívánt elrendezés létrehozásához — optimális esetben — legfeljebb négy funkcionális lépés szükséges. A kockák mozgása ennél a példánál könnyen átlátható. 2. példa: A két szint nyolcféle egymástól megkülönböztethető, például mindkét látható lapján azonosan színezett kockát tartalmaz. Színenként tehát 444-444-4-3 db-t. Ebben az esetben az összes lehetséges elrendezések száma: (8!)4 1 és egy tetszőleges elrendezésből a kívánt elrendezés létrehozásához szükséges funkcionális lépések maximális száma — optimális esetben — 16 funkcionális lépés. 3. példa: A két színt nyolcféle egymástól megkülönböztethető kockát tartalmaz oly módon, hogy a kockák lát- Írató felső lapjai és a két szint lévő kockák egymás felé forduló lapjai (pl. c&ilaggal) megkülönböztetettek. Ekkor az összes lehetséges elrendezések száma: és a megoldáshoz szükséges funkcionális lépések minimális száma 19. (8!)4.22 4. példa: A két szinten 31 féle különböző kocka van elhelyezve. Ez előállítható például nyolcféle alapszínű kockából és azokon belül 4-444444-3 azonos alapszínű kocka színárnyalatban különbözik egymástól (a kockák alsó, felső látható lapjai azonosan színezettek). Ez a konstrukció: 43,-l-------------» 2,9.1017 43 lehetséges elrendezést biztosít. Ekkor egy adott elrendezésből a "homogén” elrendezés eléréséhez minimálisan szükséges maximális lépések száma 153 funkcionális lépés. Amint ez a néhány példa is illusztrálja a találmány 192.433 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
