192424. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szélességmodulált impulzusok előállítására az alharmonikusok elvén alapuló működési áramirányítók tirisztorainak vezérléséhez

1 192.424 2 Ebben az esetben a háromfázisú motorok vezérlé­sére történő felhasználásnál nemcsak a fordulatszám, hanem a forgásirány is szabályoztathatóvá válik. A találmány szerinti kacsolási elrendezés procesz­­szorműveletei a számlálási ciklusok közötti "holt idő­ben" zajlanak le, és minden ciklus kezdetén a ciklus során elvégzendő összehasonlításokra vonatkozó ada­tok betárolt fonnában rendelkezésre állnak. A műkö­dés ezért nagyon gyors, a keletkezett impulzusok pe­dig szabályosak. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban egy konkrét kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertet­jük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés tömb vázlata, a 2. ábra egy impulzus idődiagramja, a 3. ábra a két szinuszos jel kvantált előállításánál kapott kimeneti jellemzők idődiagramja, és a 4. ábra az szinkron motorok jellegzetes feszültség­­-frekvencia diagramja. Az 1. ábrán vázolt kapcsolási elrendezés ismerteté­se során az egyes funkcionális egységekre konkrét bit­hosszúság és kapacitás számadatok megjelölése mel­lett hivatkozunk, mert a számadatok a megértést lényegesen megkönnyítik. Az egységek azonban ettől eltérő paraméterekkel is megvalósíthatók, ezért a számszadatok semmilyen korlátozó megkötést nem jelenthetnek. A kapcsolási elrendezésben 10 óragenerátor van, amely kimenetén 20 /us periódusidejű órajeleket állít elő. Az órajelek 26 = 64 számlálási kapacitású 11 számlálót vezérelnek. A 11 számláló pillanatnyi álla­pota párhuzamos 12 kimenetén jelenik meg, amely ezzel összhangban 6 bites hosszúságú. A 11 számláló 13 soros kimenetén minden 64. órajelre jelenik meg impulzus. A 13 soros kimenet egyrészt egy 16 bites 14 összegző 15 órabemenetéhez, másrészt 17 procesz­­szor 18 órabemenetéhez csatlakozik. A 11 számláló párhuzamos 12 kimenete 19 ekvivalencia vizsgáló áramkör egyik bemenetével kapcsolódik. A 19 ek­vivalencia vizsgáló áramkör másik bemenete 20 átme­neti táron keresztül 21 fő tár kimenetével kapcsoló­dik, szintén 6 bites párhuzamos vonalakon keresztül. A 20 átmeneti tár 3 x 6 bites szervezésű, és háromfá­zisú vezérlőjelek előállítása esetén szükséges. A 21 fő tár kimenete a 17 processzor 22 bemenetéhez csatla­kozik és a 17 processzor 23 kimenete vérli a 20 átme­neti tár 24 vezérlő bemenetét (amelyen keresztül írás­­-olvasás és címzési utasításokat kap). A 21 fő tárnak 11 címbeneti vonala van és minden címen 6 bites tárolási kapacitással rendelkezik. A cím­­bemenetek két csoportra oszlanak. Az első 5 bites csoport az előállítandó vezérlőjel amplitúdójának meghatározására alkalmas, ezért a megfelelő címbe­­menetet25 amlitudó címbemenetnek nevezzük. A fennmaradó 6 bites címek a vezérlőjel frekvenciájá­nak beállítását teszik lehetővé, azokat 26 frekvencia címbemeneteknek nevezzük. A 14 összegző 16 kimenete közül csak a legmaga­sabb helyértékű hat 27 kimenetet használjuk, amely 6 bites 28 vonalon keresztül a 16 processzor közbe­iktatásával a 21 fő tár 26 frekvencia címbemenetére kapcsolódik. Ez a kapcsolat a 16 processzor 29 beme­netén és 30 kimenetén keresztül létesül. A 14 összeg­zőnek 31 összegbemenete van, amely 16 bites kiépí­tésű, és 33 frekvencia segédtár kimenetével kapcsoló­dik. A 33 frekvencia segédtár 8 bites címzésű, cí­-ünenként 16 bit tárolására alkalmas. A 21 fő tár 25 amplitúdó címbemenetei 34 amlitudó segédtár kime­netével vannak összekötve. A 34 amplitúdó segéd­tár szintén 8 bites címzésű és címenként 5 bit tárolá­sára alkalmas. A 33 és 34 frekvencia és amplitúdó se­gédtárak közös címzésűek és 35 címvonaluk 36 ana­­lóg-digitál átlalakító 37 beállító szervhez csatlakozik, amelyet az 1. ábrán félköralakú pályával rendelkező speciális potenciométerként ábrázoltunk. A 37 be; állító szervnek körmozgásra csapágyazott 38 karja van, amely szintén félköralakú 39 ellenálláspályával érintkezik. A 39 ellenálláspálya két vége össze van kötve és ide, valamint 40 középleágazása köré (pl. 5 V-os) 41 áramforrás csatlakozik. A 36 analóg-digi­­tál átalakító analóg bemenete a 38 kar pillanatnyi helyzete szerint leosztott feszültséget kapja. A 38 kar középállásában ez a feszültség 0, és két végállásá­ban egyformán maximális. A középállástói jobbra és balra szimmetrikus kiképzés a mindkét irányú fordu­latszám beállítását teszi lehetővé, a középállástól tá­volodva az előállított vezérlőfeszültség frekvenciája (és ezzel a hajtott motor fordulatszáma) növekszik. A 38 kar egy elkülönített 42 része negyedkörívre kiképzett 43 sínt és a 41 áramforrással összekötött 44 sínt zár rövidre a 38 karnak az első negyedkörívre eső állásaiban. A 43 sínről az egyik forgásirányban vehető le feszültség és ez 45 vonalon keresztül a 17 procesz­­szor iránykijelölő 46 bemenetéhez csatlakozik. Iránykijelölésnek csak háromfázisú kiépítés esetén van értelme. Dyen kiépítés mellett a 19 ekvivalencia vizsgáló áramkör kimenete háromutas 47 demulti­plexer bemenetéhez csatlakozik. A 47 demultiplexer három kimenete a három R, S és T fázishoz rendelt 48, 49 és 50 impulzusformáló áramkör bemenetéihez kapcsolódik. A 48, 49 és 50 impulzusformáló áram­körök a rajzon bejelölt kapcsokon keresztül a 11 számláló 13 soros kimenetével is kapcsolódnak. A 47 demultiplexer 51 beállító bemenete a 17 procesz­­szor 52 kimenetéve van összekötve. A 17 processzor 53 órabemenetén keresztül a 10 óragenerátorral is összeköttetésben áll. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés műkö­dését először egyfázisú szinuszos jelnek megfelelően impulzus szélességmodulált jelek előállítása esetére ismertetjük. .Az alharmónikusok elvén működő tirisztoros in­verter főáramkörében lévő munka- és oltótirisztorok vezérlésére a 2. ábrán vázolt impulzus szélességmodu­lált impulzusokat kell előállítani, amelyek T periódus­idővel rendelkeznek. Az I impuzlsunak t időpontban felfutása van, és ez to+nT) időpontokban szigorú periodicitással ismétlődik. A példakénti esetben a T periódusidő értéke 1340 jus. A tQ időpont és a (to+nT) időpont között az I impulzus előjelet vált a ti időpontban. Az impulzusszélesség moduláció a tt időpontok fázishelyzetét határozza neg. Ha az előállí­tandó szinuszos jel pillanatnyi értéke 0, akkor a ti időpont éppen középre esik, azaz az I impulzus szim­metrikus. Negatív pillanatérték esetén a ti időpont a t időponthoz, pozitív pillatérték esetén pedig a (to+nT) időponthoz közelít. A vezérelt tirisztorok biz­tonságos kioltásához tartozik egy példaául 60 /*> hosszúságú holt idő, amelyen belül jelváltás nem en­gedhető meg. A jelváltás szempontjából tiltott terüle­tet a 2. ábrán vonalkázással jelöltünk. Az előjelváltás helye a vonalkázott területen kivüleső M megengedett tartományon kívül bárhova eshet. 5 10 15 2C 25 3C 35 4C 45 5C 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom