192420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet vezetékek mederen történő átvezetésére

1 A találmány tárgya eljárás vezetékek medren törté­nő átvezetésére, elsősorban csővezetékek (energia-, távközlési-, vízvezetékek stb.) vízfolyásokon,állóvize­ken, mocsaras vagy járhatatlan területeken váló fekte­tésére, amelynek során a vezetéknek a mederbeli nyomvonala mentén a medret a vezeték fogadására előkészítjük, az építési szelvény egyik oldalán behúzó pályát alakítunk ki, a behúzó pályán pedig a behúzan­dó vezetéket előre összeszereljük. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet is. A közműhálózatok építése során gyakran előfordu­ló műszaki feladat különböző csővezetékek (energia-, hírközlő, víz stb.) vízfolyásokon vagy mocsaras, járha­tatlan területeken és állóvizeken való átvezetése. A ve­zetékek átvezetésére alapvetően két módszer alakult ki, a vízszint feletti és a vízszint alatti - a mederben történő - fektetés. A vízszint feletti átvezetés lehetőségei gyakran kor­látozottak, mert nincs a nyomvonal közeiében olyan keresztező műtárgy, pl. hídszerkezet, amelyre a csőve­zeték rá telepíthető. A csővezeték számára külön ké­szített átvezető szerkezet, az ún. csőhíd építése sok esetben azért nem jöhet szóba, mert megvalósítása költséges, ugyanakkor esztétikai, környezeti és esetleg vízi közlekedési szempontok miatt hatóságilag nem is engedélyezhető. A vízszint alatti csőátvezetések egyik lehetséges módja a vezetékek csőalagútban való elhelyezése. Al­kalmazása rendkívül költséges, tervezése, megépítése jelentős mélyépítési ismereteket és a mélyépítési mun­kákon kívül általában bányászati jellegű tevékenysé­get is igényel. Ezért a csőalagút építése csak igen rit­kán, még nagyjelentőségű vezetéképítéseknél is alig alkalmazható megoldás. A csővezetékek átvezetési lehetőségei közül a leg­kedvezőbb és emiatt a legelteqedtebb a csővezetékek­nek a mederbe fektetése. A csővezetékek mederbe fektetésénél általában közös vonás, hogy a beépítendő vezetéket a parton, mégpedig az átvezetés nyomvona,. Iában előre összeszerelik, és a nyomvonal irányában kifejtett vonóerővel a terv szerinti helyre juttatják. A csővezetékek mederbe fektetésénél a csövek ter­vezett helyére juttatásának leggyakoribb módszere a csővezeték egy tagban való behúzása a meder fenekén előzetes kotrással kialakított vezérárokba. Az áthú­zandó csővezeték elejére speciális behúzófejet készíte­nek a cső vég lezárására és a behúzó drótkötél rögzíté­sére. Ezt részletesen ismerteti a Mérnöki Kézikönyv 1985. évi kiadásának III. kötete (a 758. oldalon), va­lamint a 180.820 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. A módszer legfőbb hátránya az, hogy csak kel­lő szilárdságú, főként acél csővezetékek behúzására használható, a mechanikai sérülés veszélye, miatt mű­anyag és szigetelt csövek fektetésére nem alkalmas. Az elsősorban műanyag csöveknél gyakran alkal­mazott másik eljárás a Mérnöki Kéziköny 1985. évi kiadásának III. kötetei 759. oldalán, valamint a 180.795 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található. Eszerint a vezetékeket pontontagok segítsé­gével a tervezett nyomvonal fölé úsztatják, majd vala­milyen ismert technológiával a meder fenekére sül­lyesztik. A süllyesztés történhet vízzel vagy kötőa­nyaggal való feltöltés útján. A megoldás hátránya a bonyolult süllyesztési technológia, a súlyarányok he­lyes megválasztásának nehézsége, a mozgatás megvaló­sítása és az úszótagok költségessége.-2 További vezetéképítési lehetőség a 173.282 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírásban bemutatott megoldás, amely szerint a csővezetéket a behúzás szel­vényében megépített gördítő pálya-segítséeével juttat­ják a kotrással kialakított vezérárokba. Hátránya a gördítőpálya létrehozásának költségessége, valamint a csővezeték sérülésének veszélye. A találmány célja olyan eljárás és szerkezet léreho­­zása, amellyel a vezeték átvezetése az eddig ismert technológiáknál gyorsabban és gazdaságosabban kivi­telezhető. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy' az összeszerelt csővezetéket minden más megoldásnál előnyösebben lehet tartókötélen görgőkkel ellátott a­­kasztóhorgok segítségével a meder fölé juttatni, majd ott a kötél megeresztésével a tervezett szintre süly­­lyeszteni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás vezeték medren történő átvezetésére, elsősor­ban csővezetékek (energia-, távközlési-, vízvezetékek stb.) vízfolyásokon, áll óvizeken, mocsaras vagy járha­tatlan területeken való fektetésére — amelynek során a vezetékeknek a mederbeli nyomvonala mentén a medret a vezeték fogadására előkészítjük, az építési szelvény egyik oldalán behúzó pályát alakítunk ki, a behúzó pályán pedig a behúzandó vezetéket előre ösz­­szeszereljük — azon alapul, hogy a behúzó pálya me­derrel ellentétes végén feszítő pontul szolgáló feszítő berendezést, a meder túloldalán kihorgonyzó pontul szolgáló kihorgonyzó berendezést telepítünk, a feszí­tő berendezés és a kihorgonyzó berendezés közé tar­tókötelet húzunk ki és azt a feszítő - és kihorgony­zó pontokon rögzítjük, majd a tartókötélnek behúzó pálya fölötti szakaszára görgős akasztó horgokat sze­relünk fel, a görgős akasztó horgokra irányító kötelet rögzítünk, a behúzandó vezetéket a görgős akasztó horgokra helyezzük, a behúzandó vezeték és a feszí­tő berendezés közé tartókötél emelő berendezést tele­­pítünk, a tartókötelet megfeszítjük, tartókötél emelő berendezéssel megemeljük, a tartókötelet a vezetékkel együtt a mederbe süllyesztjük, végül pedig a görgős a­­kasztó horgokat kioldjuk. Az eljárás további ismérve lehet, hogy nagysebes­ségű vízfolyásban történő átvezetésnél a vezetéket biztosítókötél segítségével a sodrás irányú káros el­hajlástól mentesítjük. A vezeték süllyesztésekor először a tartókötél eset­­leges lejtését szüntetjük meg, majd a tartókötelet e­­gyik és/vagy mindkét végéről folyamatosan lazítjuk fel. Az eljárás további foganatosítási módja esetén a görgős akasztó horgokat búvármunka segítségével old­juk ki, majd a görgős akasztó horgok kioldása után a tartókötelet megfeszítjük, a görgős akasztó horgokat pedig az irányító kötéllel a behúzópálya fölé vissza­­húzzuk. Több vezeték átvezetése esetén a tartókötelet a kö­vetkező építési szelvények fölé áthelyezzük és az eljá­rást a behúzandó vezetékek számának megfelelően megismételjük. A találmány szerinti szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére, elsősorban csővezeték (energia-, távközlési-, vízvezetékek stb.) vízfolyásokon, álló­vizeken, mocsaras vagy járhatatlan területeken való fektetésére, - amelynél beépített helyzetben a veze­ték az előkészített mederfenéken helyezkedik el, a be­húzandó vezeték az építési szelvény egyik oldalán ki­192.420 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom