192397. lajstromszámú szabadalom • Többcélú mérőeszköz épülétek és hasonló építmények építéséhez
1 192.397 2 bari mutatja, ~ a 3. ábra egy szelencés libella vázlatos felülnézete, amely a szálkereszt és a koncentrikus köröknek a szelencéi libella gömbfelületére való feljelölését mutatja;- a 4. ábra a mérőeszközt mérés közben szemléltető vázlat, amely ábrán a mérőeszköz feladata két fal párhuzamosságának beállítása és egyidejűleg a falak felső széleinek ellenőrzése abból a szempontból, hogy ezek közös vízszintes síkban vannak-e; — az 5. ábra a mérőeszközt olyan helyzetben mutatja, amelyben két, egymástól megszakítással elválasztott függőleges falfelület egysíkúságát ellenőrizzük; _ a 6. ábra a mérőeszközt abban a helyzetben mutatja, amelyben valamely sík felületnek vízszinteshez, vagy függőlegeshez viszonyított dőjéssögét mérjük, illetve állítjuk be. Az 1. ábrán láthatói, találmány szerinti többcélú mérőeszköz 1 főszárának két végén ezzel egy darabot képező és az 1 főszárra pontosan merőleges egy-egy 2 kercsztszár van. A keresztszárak egyenlő hosszúságúak. Az 1 főszár és a 2 keresztszárak merev, hajlító igénybevételekkel szemben nagymértékben ellenálló, azonban a kis súly elérése érdekében valamilyen kis keresztmetszeti területű profílos anyagból, előnyösen 1 keresztmetszetű acél vagy alumínium rúdból vannak készítve. A méreszközön öt mérősík van. ’ Mérősík’ elnevezés alatt olyan síkot értünk, amely mérés közben hozzáfekszjk a mérés tárgyát képező felülethez. Az a sík, amelyet az 1 főszárnak és a 2 keresztszáraknak az a közös felülete képez, amely - az 1. ábrán látható kiviteli alaknál _ a legkisebb mértékű mozgatással volna a rajzlap síkjára fektethető, azaz amelyik az 1. ábrán nem látszik, az a 3 fő mérősík. Az 1 főszárnak az 1. ábrán nem látható hátoldala a 4 hátsó mérősík. A 2 keresztszárak külső oldalai képezik a két 5 oldalsó mérősíkot. Végül a 2 keresztszárak szabad, külső végfelületcinck közös síkja a 6 elülső mérősík. A felsorolt mérősíkok minegyikének pontosan síknak kell lennniök, a 4 hátsó mérősíknak a 6 elülső mérősíkkal, illetve a két 5 oldalsó mérősíknak egymással pontosan párhuzamosnak, továbbá valamennyi mérősíknak a 3 fő mérősíkra merőlegesnek kell lennie. Az 1 főszárnak a 3 fő mérősíkkal ellentétes, azaz az 1. ábrán látható felső oldalának középrészére 7 libella van erősítve. A 7 libella szelencés vagy bármilyen más típusú lehet, azonban előnyösen szelencés típusú. A 7 libella úgy van az 1 főszár felső felültére felfogva, hogy ennek jelző buboréka akkor van ’’0’’ helyzetben, azaz középhelyzetben, amikor a 3 főmérősík vízszintes helyzetben van. A 3. ábra a szelencés típusú 7 libella felülnézetét mutatja. A 7 libella gomfelületére az 1 fészár hosszirányára merőleges 8 szál, valamint erre merőleges, azaz az 1 főszár hosszirányával párhuzamos 9 szál van felrajzolva. A 8 és 9 szálak a 7 libella gömbfelületének középpontjában metszik egymást és szálkeresztet késznek. A gömbfelületre a szálkereszt 10 metszéspontja mint középpont korul koncentrikus 11 körök vannak rajzolva. A 77 körök egymástól való sugárirányú távolsága úgy van megválasztva, hogy ezek a 7 libellával ellentétes mérőeszköz-oldalon levő mérősík vízszintes síktól való szögeltéréseinek feleljenek meg A találmány szerinti mérőeszköz valamelyik 2 keresztszárának belső oldalára amely párhuzamosa keresztszár 5 oldalsó mérősíkiávai - egy második 12 libella van felerősítve. A 12 libella gömbfelületén is van 8, 9 szálakból álló szálkereszt és fel vannak rajzolva a 11 körök is. A 2. ábra az 1. ábrán feltüktetett mérőeszköznek alsó részét feJülnézetben látjuk úgy, hogy a mérőeszközt középsíkjában a gerinc közepén kettévágott állapotban képzeljük. Ezen az ábrán látható, hogy az 1 főszár és a 2 keresztszárak talprészének külső szélére mm, illetve cm-osztás van felrajzolva úgy, hogy osztások révén távolságok mérhetők. A 2. ábrán az 1 főszárra 60 cm-es mérethossz, a 2 keresztszárakra pedig 30-30 cm-es mérethossz van feljelölve. Az 1. főszárra és a 2 keresztszárakra feijelölhető mérethossza főszár és a keresztszárak hosszától függ. A 2 keresztszárak valamelyikének 6 elülső mérősíkján lévő belső, illetve szélső 13 pontja 90°-os szögosztás csúcspontjának tekinthető. A 13 pontból húzott, az 5 oldalsó mérősíkkal meghatározott szöget bezáró egyenesek az 1 főszár és a másik, szemben levő 2 keresztszár talprészének belső szélét metszik, E metszéspontokra fel vannak jelölve a megfelelő szögértékek l°-tól 90°-ig. Mérés közben a mérőeszköz megfelelő mérősíkját a mérés tárgyát képező felülethez vagy élhez, illetve felületekhez vagy élekhez fektetjük és a mérni kívánt értéket a 7 libellákon, vagy a főszár és keresztszárak mérő osztásán, vagy a főszár és az egyik keresztszár belső szélén levő szögosztásokon olvassuk le. A mérések lehetséges változatainak száma igen nagy, ezért valamennyi mérési variációt külön-külön nem ismertetjük, csupán példaképpen néhány mérést tudunk szemléltetni. A 4. ábrán érzékeltetett mérési feladat abból áll, hogy két párhuzamos, függőleges síkban levő 14 zsalufal párhuzamosságát, a felső lő felületek azonos magasságban és vízszintes síkban való elhelyezkedését kell ellenőrizni. Itt lényegében kombinált mérési feladatot végzünk, mert a találmány szerinti mérőeszköz egyetlen felhelyezésével ellenőrizzük a két 14 zsalufal egymástól való távolságát, párhuzamosságát, ezek felső 15 felületeinek egysíkúságát és a felső felületek síkjának vízszintességét. A felső felületeknek vízszintes síktól való eltérése esetén a 7 libella buborékja nem lesz a koncentrikus 11 körök közepén, a buborék középpontja a 10 metszéspontból valamilyen irányban kitér. A kitérés iránya jelzi, hogy a 15 felületek síkja milyen irányban dől a vízszintes síkhoz képest, és az a 11 köt, amelyhez a buborék középpontja elvándorol, jelzi, illetve megadja a dőlésszöget és így minden adat rendelkezésre ál1 a szükséges korrekciók, beállítások elvégzésére. E mérési feladatnál a 3 fő mérősík a mérés tárgyát képező felületekre fektetve. Az 5. ábrán vázolt példaképpeni mérésnél az a feladat, hogy két olyan függőleges síkfelület egysíkúságát ellenőrizzük, amelyek nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban, közöttük horony és/vagy bordaszerű felületszakaszok vannak. Ebben az esetben mérősíkként a 6 elülső mérősíkot alkalmazzuk és mért érték leolvasását az alsó 2 keresztszár belső oldalán levő 12 libellán végezzük, amely libella az 5. ábrán nincs feltüntetve. A 6. ábra '„.érinti mérésnél a 16 lemeznek vízszintes vagy függőleges síkhoz viszonyított szöghelyzetét kívánjuk megmérni. Ebben az esetben a mérőeszköz 13 pontját a 16 lemezhez állítjuk, a mérőeszközt ügy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
