192387. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilszálak és fonalak bolyhozására

1 192.387 2 A találmány tárgya berendezés textilszálak és fona­lak bolyhozására. Bolyhozóberendezések, amelyeknek a bolyhozan­dó textilszállal érintkező, forgó bolyhozófelületeik vannak, ismertek. Egy ismert berendezésnek például szimmetriatengelye körül forgó hengeres bolyhozóele­me van, amelynek külső hengerfelülete bolyhozóbe­vonattal van ellátva. A bolyhozandó textilszálat a bolyhozóelem forgástengelyével lényegében párhuza­mosan vezetik a bolyhozófelülethez. (' Herstelhink bauschiger und aufgerauhter Garne', 1 -itilbetrieb, Heft 1, 1979, 27. o.). A berendezés hiányossága, hogy nagy méretei eile nére viszonylag alacsony termelékenységet biztosít, továbbá hurkolt áruk és finomabb kelmék fonalainak bolyhozására nem alkalmas. Nehézkes továbbá a szál­hulladék elszívása, ami a technológiai folyamatot ked­vezőtlenül befolyásolja. A bolyhos felületű fonalak előállításának korsze­rű eljárásai a bolyhos felületet vagy a magfonal köré felvitt és sodrattal megkötött elemiszái-réteggel, vagy terjedelmesített, illetve hurkos cérnaágak feltépésével állítják elő. Utóbbi esetben a fonal bolyhozását felté­pésével állítják elő. Utóbbi esetben a fonal bolyhozá­sát a cérnázással egyidejűleg valósítják meg és a boly­hozást kártbevonató hengerek vagy végtelenített boly­hozó tömlők végzik. Bolyhos fonalfelület, pontosabban elemiszál-réteg­­gel bevont magfonalból kialakított fonal előállítására javasolt eljárás foganatosítására a 620 321 számú sváj­ci szabadalmi leírás például olyan berendezést ismer­tet, amelynek két, azonos forgásirányban hajtható és azonos forgási sebességgel működtetett hengeres vagy hiperbolid külső felületű perforált dobja — szitahen­gere — van, amelyek a berendezés fonóterében úgy vannak párhuzamosan elrendezve, hogy külső felüle­teik közötti hézagot képeznek. A perforált dobok előtt és mögött fonalhúzószerkezetek vannak elren­dezve, amelyek a magfonalat a perforált dobok közöt­ti hézagon axiális irányban áthúzzák. A maefonal perforált dobok közötti hézagon történő áthaladása közben a hézagba külön szerkezet segítségével elemi­szálakat juttatnak és az azonos értelmű forgást végző felületek a magfonalat az elemiszálakkal egyenletesen körbefonják, ezáltal kialakítják a fonal köpenyét, amely bolyhos fonalfelületet és igen jó szilárdsági tu­lajdonságokat eredményez. A fonótérhez szívóbe­rendezés csatlakozik, amely a hézagba irányuló szívó­áramokat hoz létre a szálhulladék elszívására. A javas­lat szerint a magfonalat a fonótérbe történő bevezetés előtt előkészítő műveletnek, előnyösen kovasavval történő kezelésnek vetik alá, amihez a berendezés kü­lön görgős szerkezettel van ellátva. A 185 862 számú magyar szabadalmi leírás által ja­vasolt eljárás szerint a fonalat legalább két szálból ha­­missodrattal állítják elő, és cérnázással rögzítik, majd a kapott fonalat a fonál haladási sebességétől eltérő sebességű bolyhozófelület segítségével bolyhosítják. A javasolt berendezésneka hamissodratot rögzítő szerke­zet után elrendezett bolyhozó-felülete van, amely a fonal haladási sebességénél nagyobb sebességgel, vagy ellentétes irányban hajtott végtelenített szállítószala­gon van rögzítve. A bolyhosítás a leírás szerint álló bolyhozófelületen vagy szimmetriatengelye körül for­gatott hengeres bolyhozófelületen is végrehajtható. A fenti megoldások hátránya, hogy a bolyhozás­kor a fonal felületéről leváló elemiszálak a kártbevo­­natokát telítik és azok tisztítása nehézkes. További hiányosság, hogy a kártolóhatással működő bolyhozó­felületek a fonal tengelyirányába mutató sebességgel valósítják meg az elemiszálak kihúzását, ami a tangen­­ciáiis bolyhozási módnál kevésbé hatásos. A találmánnyal célunk textilszálak és fonalak boly­hozására olyan berendezés létrehozása, amellyel a fen­ti megoldások hiányosságai kiküszöbölhetők, így a termelékenység és a bolyhozás hatásfoka növelhető, é;- amely szélesebb területen alkalmazható. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan be­rendezés kialakításával oldottuk meg, amelynek hajtó­­egységgel összekapcsolt, bolyhozófelülettel ellátott boly hozótárcsája van, amely átlátszó fedéllel lezárt házban forgathatóan van elrendezve, továbbá a házon és/vagy a fedélen elszívónyílások és fonalvezető hor­nyok vannak kialakítva, valamint a fonalbevezetés körzetében fékek, a fonalbevezetés és — kivezetés körzetében pedig a fonalak és a bolyhozótárcsa vi­szonylagos helyzetének szabályozására szolgáló szer­kezetek vannak elrendezve. A találmány szerint a bolyhozótárcsát a házban úgy rendeztük el, hogy a hornyokon keresztülvezetetett textilszál, illetve fonal a bolyhozófelületen boly hozó-tárcsa húija mentén fekszik fel, továbbá a bolyhozótárcsa forgástengelye a bolyhozófelületre merőleges. A bolyhozótárcsa előnyösen korongalakú, amely­nek homlokfelületén a találmány szerint gyűrűalakú bolyhozófelületet rögzítettünk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük. A rajzon a találmány szerinti berendezés pél­­dakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel, pers­pektivikus nézetben. Amint a rajzból kitűnik, a berendezésnek átlát­szó 7 fedéllel lezárt rögzített 2 házban elrendezett 1 bolyhozótárcsája van, amely homlokfelületén körgyű­rű-alakú bolyhozófelülettel van ellátva. A 2 ház és az átlátszó 7 fedél oldalfalain 5 elszívónyílások, a 2 ház falain pedig 8 fonalak vezetésére szolgáló 9 hornyok vannak kialakítva. Az I bolyhozótárcsa 6 hajtőegység­gel, például dörzs-, szíj-, vagy fogashajtással van össze­kapcsolva. A 2 házon vagy annak közelében, a fonal­vezető 9 hornyokhoz illesztve 4 fékek, valamint 8 fo­nal és az 1 bolyhozótárcsa viszonylagos helyzetét sza­bályozó 3 szerkezetek vannak rögzítve. A fenti berendezés a következőképpen működik Egy önmagában ismert, a rajzon külön nem ábrá­zolt csévélőberendezés által lehúzott 8 fonalak a 4 fékeken áthaladva elnyerik a szükséges feszességet, majd a helyzetszabályozó 3 szerkezeteken és a szem­közti fonalvezető 9 hornyokon keresztül átszelik az 1 bolyhozótárcsával annak húrja mentén érintkeznek úgy, hogy a körgyűrű-alakú bolyhozófelület a 8 fona­lakat a 2 házba történő belépéskor felfelé irányuló kerületi sebességgel jobbcsavar irányba, a 8 házból történő kilépés előtt pedig lefelé irányuló kerületi se­bességgel ellenkező forrásirányba mutató bolyhozó hatással bolyhozza. A váltakozó irányú tangenciális bolyhozás eredményeképpen a fonal teljes kerülete mentén megfelelő bolyhozás valósul meg. A bolyhozás közben keletkező szálhulladékot ön­magában ismert elszívóberendezés, amelyet a rajzon nem tüntettünk fel, az 5 elszívónyílásokon keresztül elszívja. A találmány szerinti kétirányú tangenciális bolyho­zás következtében a fonalról leváló elemiszálak a bolyhozófelületet nem tölthetik fel, így azok a be­rendezésből elszívással könnyen eltávolíthatók. A fentiekből kitűnik, hogy a berendezés nagy tő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom