192383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen szabászati minta- és/vagy terítékrajzok kirajzolására vagy kivágására, valamint berendezés és eljáás foganatosításához

1 192.383 2 állás) adataiból képzett és megfelelően eltárolt infor­mációk alapján számítógéppel határozunk meg folya­matosan. A P0 -*• P , i terpolációhoz szükséges nagyobb, Y koordinátairányú jclszéiesség az alábbi aránypárral számítható: AY m clx AX cly ahol A Y és AX aP, eléréséhezszükséges órajelek szá­ma és ClX és cly az órajelek szélessége. Görbevonalú alakzatok bejárására a linearizálás alapján a 4. ábra szerinti órajel sorozat valósítandó meg. Belárható, hogy így a rajzolási ill. kivágási idő minimális, mert legfeljebb a görbe X-Y koordinátairá­nyú vetületeiből (a főirányú elmozdulásokból) kiala­kított ortogonális alakzat (4c. ábra) maximális sebes­ségű rajzolásának ill. kivágásának idejével egyenlő. Mi­vel ugyanis a vezérlés egyidejű, a rajzolás vagy vágás sebességét csak a mindenkori hosszabb koordinátairá­nyú (főirányú) elmozdulást megvalósító és találmá­nyunk szerint mindig a megengedhető maximális lé­pésfrekvenciával vezérelt léptetőmotor szükséges mű­ködési ideje határozza meg, és a másik, kiegészítő mozgást megvalósító léptetőmotor működése a rajzo­lásul. vágás sebességére nincs hatással. A4, ábrába be­rajzoltuk a főidők (a főirányú elmozdulások megtéte­léhez elméletileg szükséges idők) szempontjából szá­mítandó ortogonális szakaszokból álló alakzatot. A 9 szán síkbeli mozgása során a 4a. ábrába berajzolt alak­zat bejárásakor a főirányoknak megfelelően az AB szakaszon X koordinátairányban (AB/X), a BC szakaszon Y koordinátairányban (BC/Y), a^ CD szakaszon X koordinátairányban (CD/X), a DE szakaszon X koordinátairányban (DE/X), míg az EF szakaszon Y koordinátairányban (EF/X) halad a találmányunk szerinti eljárás értelmében és eredményeként maximális sebességgel. A tényleges bejárást idő valójában kisebb, mint amennyi az a 4c. ábra szerinti helyettesítő ortogonális alakzat kirajzo­lása esetében lenni, mivel ezen helyettesítő alakzat rajzolásakor az irányváltozásoknál a 9 szán teljes leál­lítása ill. újrafelgyorsítása lenne szükséges, míg a tény­leges görbe rajzolásakor a CD szakasz kivételével csak kismértékű sebességmódosítás (frekvenciaváltás) van, és így a gyorsítás lassítás elmaradása időnyereségként jelentkezik. A 9b. ábra az egyes léptetőmotorok talál­mányunk szerinti eljárással előállított vezérlőjeleit mutatja be a frekvenciaváltoztatási helyek ütemezésé­nek t síkján. Az ütemező bejelentkezései nem egyen­­közűek, mivel azok a gyorsítási, fékezési karakterisz­tika iák megfelelően sűrűbben vagy ritkábban követ­keznek be. A találmány szerinti eljárás különböző, a későb­biekben még részletezendő célszerű és előnyös foga­­natosításí módjaihoz különböző, az 1. vagy 2. ábrák kapcsán példaképpen bemutatott felépítésű raizoló­­vagy kivágógépeket végrehajtó egységként tartalmazó berendezés kivitelek aJakítashatók ki és alkalmazha­tók előnyösen. Az 5. ábrán egy olyan példaképpen! berendezés tömbvázlatát mutatjuk be, ahol az 1. vagy 2. ábra szerinti RKG rajzoló- vagy kivágógép 17, 18 léptetőmotoijait a találmányunk szerinti eljárás értel­mében működtető berendezésben a 17, 18 léptető­motorok MV motorvezérlő áramköreinek szintilíesz­­tővel ellátott bemenetel egy bitenként programozható párhuzamos IF interface felülettel ellátott VSz vezér­lő számítógépre vannak rákötve. Egy másik, a 6. áb­rán tömbvázlat formájában bemutatott pé’daképpeni kivitt 1 esetében az MV motorvezérlő áramkörök be­ment. tei legalább egy-egy ROM ill, RAM áramkört, valamint saját processzort tartalmazó önálló intelli­genciájú VE elektronikus vezérlőegységre vannak rá­csatlakoztatva, amely egy szabványos, célszerűen sö­rös RS 232 csatornával egy csupán határadatokat szolgáltató, adott esetben egyéb célokra is használt KSz központi számítógéppel van összekötve. A kellő felbontás és a megfelelő nyomaték elérése céljából célszerű a hajtást többfázisú pl. ötfázisú M léptetőmotorokkal megvalósítani. Az ötfázisú lépte­tőmotorok bipoláris vezérléssel akar konstans feszült­ségű üzemmódban is alkalmasak a találmány szerinti eljárás megvalósítására. A berendezés részeként kiala­kított, ilyen ötfázisú léptetőmotorok vezérlésére al­kalmas MV motorvezérlő áramkör részlete látható a 7. ábrán, amely egy LF lépésfrekvencia, EN lépésen­gedélyezés és ÍR iránybemenettel rendelkező BCD számlálóórára csatlakoztatott A, B, C, D és E multi­plexerekből és ezek kimeneteire kötött TE teljesít­ményerősítőkből áll. Ilyen MV rnotorvezérlő áramkó rök egyszerű integrált áramköri elemekből (pl. ú. 74(50, SN 74190) építhetők fe), a TE teljesítmény­erősítő pedig a mindenkori motor teljesítményének megfelelő kapcsolótranzisztorokból állhat. Az A, B, C, D, E multiplexerek bemenetűire a 8. ábián látható vezérlési kombinációt kötve a BCD számjálóó-v LF lé­­pésfiekvencia bemenetelre adott impulzus hatására M léptetőmotor az IP. iránybemeneten meghatározott irányban egyet lép. Az MV rnotorvezérlő áramkörök bemenetelt megfelelő szintillesztővel ellátva az 5. áb­ra szerinti tömbvázlatnak megfelelően a léptetőmoto­rok IF interface felület közbeiktatásával közvetlenül szán (tógépről vezérelhetők a találmány szerinti eljá­rás szerint. Az egyes vezérvonalak irányonként a lé­pés vezérlés (impulzus), lépés engedélyezés ás az 1- rány vezérlés. A vezérlő számítógépet bitenként prog­ramozható párhuzamos IF interface felülettel ellátva a bejendezést tetszőleges számítógép vezérelheti. Nagyobb teljesítményű, adott esetben többcélú szán {tógéphez vagy rendszerben történő alkalmazás­hoz bizonyult előnyösnek a 6. ábrán tömbvázlatban feltüntetett példaképpen! berendezés, amelyet a már említett módon a saját processzorral ellátott VE e­­lektionikus vezérlőegység vezérel, és amely csak a ha­táradatokat kapja a központi számítógépből. A találmány szerinti eljárás foganatosításához a kü­lönböző jelszéiességek előállítható software úton és hardware elemekkel egyaránt. Az 5. Ul. 6. ábra sze­rinti példaképpeni kiviteli alakok eljárásunk szerinti működtetéséhez olyan algoritmust dolgoztunk ki, a­­mely tetszőleges hajlásszögű vonalak folyamatos raj­zolását vagy kivágását teszi lehetővé. Ennek egyes fá­zisai szerint először meghatároztatjuk az elérendő új koordináta eléréséhez szükséges órajelek számát és irányát, továbbá az előző sebességi állapot alapján a maximális sebességű motorra a gyorsítási karakterisz­tikát. Ezután Felprogramoztatjuk az ütemező áram­kört, majd kiadatjuk az induló vezérlési szinteket a léptető motor vezérlő áramköre felé. Az ütemező be­­jeíentkeztetésekor azt újra programoztatjuk a gyorsí­tási karakterisztika szerint, majd a szükséges órajel­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom